Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-07 / 252. szám

1933 novemBer 7; DCI MAG7ARORSZAG A városnak nincs ötvenezer pengője a járványkórház kibővítésére (A Délmagyarország munkatársától.) Évek óta tart a reménytelen küzdelem a járvány­kórház-probléma megoldásáért. Alig van olyan közgyűlés, hogy a törvényhatósági bi­zottság egyik, vagy másik tagja nem szólalna fel az ügyben, ne bizonyítaná be, hogy a 140.000 lakosú város egyetlen pillanatig sem halogathatja tovább a kérdés megoldását, mert az a barak, amely legfeljebb 24 beteg elhelye­zésére elegendő, járvány esetén semmit sem jelent. A költségvetés tárgyalása alkalmával is történtek a közgyüléser felszólalások a jár­ványkórház ügyében és a közgyü'és elvileg el is határozta a járványkórház kibővítését leg­alább annyira, hogy a férőhelyek száma hat­van legyen. A közgyűlés határozata alapján a polgármester a mérnöki hivatalt bizta meg a kibővítés terveinek és költségvetésének elké­szítésével. A mérnöki hivatal most készült el a munkával és bejelentette a polgármesternek, hogy a járványkorház kibővítése körülbelül ötvenezer pengőbe kerülne. A mérnöki jelentés a hétfői tanácsülésen került a polgármester elé. A polgármester megállapította, hogy ötvenezer pengőt a »áros semmiesetre sem fordíthat a jelenlegi pénz­ügyi viszonyok között a járványkórház kibőví­tésére, utasította azonban dr. vitéz Szabó Géza népjóléti tanácsnokot, hogy hívjon ösz­sze a közgyűlés tagjaiból és a szegedi szakor­vosokból bizottságot és a bizottságtól kérjen a kérdés ideiglenes megoldására alkalmas javas­latot. Ha a javaslat alapián a város lényege­sen olcsóbban gondoskodnatik 'óbb férőhely­ről a járványos betegek számára, akkor még a télen kibővítik az ujszegedi járványkórhá­zat. kelő tagjai, magas hivatali tisztséget viselnek; ezért közérdek az, hogy az ellenük felsorolt vá­dak miatt ne maradjanak hosszú ideig gvanu alatt. A bíróság a per tárgyalását a polgári per jogerős befejezéséig elhalasztotta. Dr. Menyhárt Gáspár kérelmét elutasította. A pro­fesszor a határozat ellen felfolyamodást je­lentett be. Vasat CSODA JÓ Vasán,, edények, kályhák, tűzhelyek, fürdőszoba berende­zések, vadászati cikkek és minden vasáru nagv vá­lasztékban, jó minőségben és ami a fő olcsó árban b6STerezh6tök Varga vasáruházban Vargánál SZEGED, HI<* NCCA Vásáro'jmrt 3500 KILÓMÉTERT GYALOGOLT EGY SZE­GEDI KIFUTÓ, HOGY ÁLLÁSHOZ JUSSON (A Délmagyarország munkatársától.) Május 24-én indult el Szegedről egy ki-i futófiu, hogy valahol munkát találjon. Október végéig járta az országot és ez idő alatt 3500 kilométert tett meg gyalog­szerrel. Bejárta Dunántul majdnem min­den községét, de végül is kénytelen volt visszajönni, mert sehol sem alkalmazták. A kifutó egy iskolásirkáha beirta, hogy merre járt és naponta hány kilométert gyalogolt. — Elvállaltam volna akármilyen mun­kát — mondia a kifutó —, mert kisigé­nyű vagyok. Mielőtt elmentem volna, egy szegedi vállalatnál voltam alkalmazásban. Havonta 20 pengő fizetést kaptam és egy fülkében volt a szállásom. A husz pengő­ből csak szalonnára és kenvé-re telt. Két évig nem ettem mást, mint szalonnát és kenyeret és nem aludtam vízszintesen, mert a fülke oly kicsiny volt, hogy csak ülve lehetett benne aludni... Szinház után (A Délmagyarország munkatársától.) Érde­kes lopási ügyben tett feljelentést a rendőrsé­gen Széli József szegedi magáintisztviselő. Széli József elmondotta panaszában, hogy vasár­nap délután megjelent a lakásán egy fiatalem­ber, aki Balogh Béla néven mutatkozott be és a kiadó bútorozott szoba után érdeklődött. A lakást az állítólagos Balogh Béla megfelelőnek találta és kivette, néhány pengő foglalót is adott. Az uj lakó barátságos embernek látszott. Beszélgettek, maid elhatározták, hogy együt­tesen elmennek a színházba. A jegvet megvál­tották és beültek a nézőtérre. Az első felvonás után mindketten felmentek a dohányzóba, ott aztán az uj lakó bocsánatot kérve, néhány pil­lanatra eltűnt. Széli József ettől kezdve többé nem látta. Várta, hogy majd visszamegy a színházba, de Balogh Bélának nyoma ve­szett. A házigazda a:; előadás után egyedül ment haza. Otthon, amikor lakásába belépett, kellemetlen meglepetésben volt része. Kide­rült, hogy amig ó a színházban mit, valaki be­hatolt a lakásába és szekrényéből elvitte 210 pengő megtakarított pénzét. A tolvaj semmi máshoz nem nyúlt. Széli József feljelentésében előadta, hogy a lopás és lakója eltűnése között összefüggést lát. Valószínű, hogy az uj lakó azért tűnt el a színházból, hogy a pénzt, melynek létezésé­ről tudomással birt, elvihesse. A rendőrség megindította a nyomozást. I ' ntézetl, Iskolai harisnyák, fjy e rm e k k&iiíttkabátok, nagy választékban, Eussíiq Imre Szécfienyi tér 2. Tisza szálló mellett. Kötöttáru különlegességek áivatáolgok nagyon olcsón Polták Testvéreknél Sajtóper a 12 ezer pengős kereset után A törvényszék elrendelte a bizonyítást dr. Pálfy József, dr. Menyhárt Gáspár és dr. Csikós Nagy József sajtó­perében (A Délmagyarország munkatársától.) Hét­főn déleleőtt tárgyalta a szegedi törvényszék azt a sajtópert, amelyet dr. Balogh Béla ügy­véd indított dr. Pálfy József poigármesterhe­lyettes, dr. Menyhárt Gáspár egyetemi tanár és dr. Csikós Nagy József ügyvéd ellen. A saj­tóper egy polgári perből keletkezett, amelyet Szekeres Lajos, a „Szegedi Napió" cimü lap volt gépmestere indított dr. Balogh Béla ügyvéd által 12 ezer pengő erejéig. Ez az összeg a Hírlapkiadó és Nyomdavállalat összeomlása­kor elveszett és Szekeres az összegért az igaz­gatósági tagokat akarta felelőssé tenni. Dr. Pálfy József, dr. Menyhárt Gáspár és dr. Csi­kós Nagy József nyilatkozatot tett közé, mely­ben az ügyvéd altal szerkesztett kereset állí­tásait szemenszedett valótlanságnak mondot­ták és Balogh Bélát az ügyvédi kamara „jeles" tagjának nevezték. Balogh a nyilatkozat miatt sajtópert indított. A hétfői főtárgyaláson először dr. Pálfy Jó­zsefet hallgatta ki a bíróság. A polgármester­helyettes kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. A Délmagyarország tudósításából ismertette Balogh keresetlevelét. A kereset va­lótlan állításainak megcáfolására tették köz­zé a nyilatkozatot, hogy ne kelljen addig is várni, mig a bíróság a perben ókét igazolja. A polgármesterhelyette: közérdek és jogos magánérdek megóvása cimén kérte a valódiság bizonyításának elrendelését, ennek keretében kérte a Szekeres-féle per ira­tainak beszerzését, valamint kérte a Balogh Béla féle fegyelmi ügyek iratainak ismerteté­sét. Szekeres" keresetét egyébként a biróság első- és másodfokon elutasította. Menyhárt Gáspár a nyilatkozat megjelenésekor néni tar­tózkodott Szegeden, a nyilatkozatot ők írták alá helyette, azonban Menyhárt, amikor haza­jött és tudomást szerzett a dologról, azonosí­totta magát a nyilatkozattal. Végül a polgár­mesterhelyettes ismertette dr. Balogh Béla nyilvántartási lapját, amelyen 20 fegyelmi ügy szerepel. Ezután dr. Menyhárt Gáspár kihallgatására került a sor. Kijelentette, hogy mint az egye­tem felsőházi tagja, a nyilatkozat megjelené­sekor Budapesten tartózkodott és isak haza­térése után szerzett a dologról ludomást. A nyilatkozat megjelenésére nem tett megjegy­zést. Tekintettel arra, hogy a nyilatkozatot alá nem irta, nem vállalja érte a sajtójogi felelős­séget. Hallgatólag tudomást vett a dologról, ez azonban az ő jogi álláspontja szerint nem jelenti azt, hogy ő is vád alá lenne vonható. Végül csatlakozott a valódiság bizonyítási ké­relemhez. Dr. Csikós Nagy József elmondotta, hogy sérteni nem akarták Balogh Bélát, az a kité­tel, hogy „jeles tagja a kamarának" szó sze­rint véve nem tartalmaz sértést. Előadta, hogy Balogh Bélának, aki 1924 óta ügyvéd, eddig 20 fegyelmi ügye volt, ebből háromizben feddésre, azután 10Ó, 200, 300 pengő pénzbüntetésre, egyszer pedig háromhavi szilenclumra ítélték. A Balogh által irt kereset nem felel meg a valóságnak, ók soha a vállalattól egy fillért sem vettek fel, de igyekeztek a vállalatot meg­menteni. Balogh Bélának nem lett volna sza­bad ügyfelének állításait kritika nélkül elfo­gadni, hanem kötelessége lett volna meggyő­ződni, hogy azok megfelnek-e a valóságnak. Dr. Balogh Béla ellenezte a fegyelmi iratok be-t szerzését. Elismerte, hogy több fegyelmi ügye volt, ezek­ért azonban megszenvedett, ezeket utólagosan nem lehet ellene felhozni. A kereseti tényál­lítások nem a vádlottak személyére vonatkoz­tak, azokat nagy általánosságban á'litotta, ezért őt felelősségre vonni nem lehet. Az igaz — folytatta —, hogy első- és másodfokon a bí­róság elutasította a keresetet, de az is bizo­nyos, hogy a vállalatnál nem mentek rendben a dolgok es Szekeres elvesztette a 12 ezer pen­gőt. Mielőtt a biróság tanácskozásra vonult volna vissza, dr. Menyhárt Gáspár ismét felszólalt. Elmondotta, hogy nem vett részt a nyilatkozat megszerkesztésében és ugy tudja, hogy ilyen esetben nem lehet szó bűncselekményről. Azt kérte, hogy reá nézve már most határozzon a biróság, vagy a vádirat visszautasításával, vagy felmentéssel, mert szeretne elmenni, te­kintettel arra, hogy sok dolga van. A biróság bosszas tanácskozás után ugy ha­tározott, hogy a védelem részéről kért bizonyítási kérelemnek helyt ad. az iratok be­szerzését elrendeli közérdekből, mert a vádlottak Szeged társadalmának elő-

Next

/
Thumbnails
Contents