Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-07 / 252. szám

I /933 november 1. 0 C I MAG7ARORSZAC7 Szeged helyett — Algyői építik fel a gabonaátrakááüontást? (A Délmagyarország munkatársától.) A ti­szavidéki gabonatermés szállítása Körül jelen­tős szerepe lenne Szegednek, mint átrakó­állomásnak, ahol a vasút csatlakozik a viziut­hoz, ha a természetes szerep jelentőségét nem csökkentenék az óriási költségek. Kétségtelen, hogy a tiszai gabonaátrakó tervét is a takaré­kossági és a gazdasági szempontok érlelték meg az átrakó helyének — kijelöléséig, illelve ad­dig, hogy Szegedet ismét komoly veszedelem fenyegeti. Arról van szó, hogy a gabonaátrakót nem Szegeden, hanem Algyőnél jelölik ki, ami azt jelentené, hogy a gabonaforgalom je­lentős része a jövőben elkerülné Szegedet, mert természetes, hogy a forgalom azt az utat kere­si, amely kevesebb költséggel jár. Szegeden az a beíyzet, hogy a vasúton ér­kező gabonamennyiseget aránylag elég hosz­szu uton kell átfuvaroztatni a Tiszán hor­gonyzó uszályokig, illetve az uszályoktól a vasútig akár a közraktárakon keresztül, akár pedig közvetlenül. Orosházától Szegedig egy mázsa buza vasúti szállítási költsége 54 fillér. a szegedi átrakás költsége pedig 23. Ebből a 23 filléres átrakási, átfuvaroztatási költségből 2 fillért kap a város kövezetvám cimén, 9 fillér esik munkabérre, a többit a vasút, a villamos és a közraktárak kapják. A város a mult évben a kövezetvámot egy tillérre szállította le, mér­sékelte tarifáját a villamos is, de a költség még mindig magas. Az átlagos forgalom szerint Szeged mintegy ötezer vagon ga­bonának a tranzitóállomása, ami azért fontos, mert munkabérben ez negy­venötezer pengőt jelent évente mázsánkint 9 fillérjével számítva. Negyvenötezer pengő* ke­resnek a szegedi munkások minden évben a tranzitóbuzán és ezt a kereseti lehetőséget ve­szítenék el, ha a forgalom bármilyen ok miatt elkerülné a jövőben Szegedet. A polgármester hétfőn megbízta Rack Li­pót pénzügyi tanácsnokot, hogy üljön össze az érdekeltekkel, a vasút, a villamos, a közraktá­rak képviselőivel, ismertesse előttük a helyze­tet és annak előrebocsájtásával, hogy a város esetleg teljesen elenaedi a kővezetvámot, szólítsa fel őket a gabonaátr..kás költségeinek lényeges csökkentésére. Értesülésünk czerint Rack tanácsnok rövi­desen megtartja a megbeszélést, mert a dön­tés sürgős. 99 A gazdakedvezményekei terjesszék ki a kereskedőkre és a többi foglalkozásra is" A Szegedi Kereskedők Szövetségének vasárnapi gyűlése (A Délmagxjarország munkatársától.) A Sze­gedi Kereskedők Szövetsége vasárnap dél­előtt a kereskedelmi és iparkamara nagyter­mében Vértes Miksa vezetésével gyűlést tar­tott. A gyűlésen képviseltette magát qz OMKE központja, amelynek részéről dr. Balkányi Kálmán igazgató és Nádor Jenő titkár jelent meg. Vértes Miksa, az OMKE alelnöke nyi­totta meg az ülést, maid dr. Balkányi Kál­mán ismertette a kereskedelemnek a gazda­védelmi rendelettel kapcsolatos sérelmeit, kí­vánságait. — A gazdavédelmi intézkedés alapgondola­ta helyes — mondotta —; helyes a megválto­zott búzaárak következtében előállott uj hely­zetben nagyobb védelemben részesíteni a gazdákat, azonban meggondolandónak tartjuk, nem elsősorban a gazdatársadalom fogja-e ennek káros hatását megérezni? A rendezés el fogja intézni a régi adósságok kérdését, de meg fogja szüntetni a hitelt, főleg az áruhitelt. — A gazdáknak adott kedvezményeket ter­jesszék ki a kereskedőkre és a többi kereső foglalkozásra is. Egy osztály se részesüljön elő­nyökben a többivel szemben. A tisztviselőtársa" dalmon is segiteni akar a kereskedőtérsada­lom, de a tisztviselő-bonoknak behozását, tiszt­viselőre, iparosra, kereskedőre egyaránt ká­rosnak tartjuk. Nem lehetséges, hogy az ál­lam monopóliumot adjon egyetlen szövetke­zetnek a tisztviselők szükségleteinek ellátásá­ra mert ez amellett, hogy a tisztviselők érde­keivel is ellenkez k, feltétlenül a vidék keres­kedelmének elsorvasztására vezetne. Ezután a minduntalan megujuló vasúti ked­vezmények ellen emelt szót. RRKTIKUS EMBER távolra és kSzelre egy BIFOKAL SZEMÜVEGET •lsel. GyCrffdjBn meg szenzációs olcsó Árainkról. oiíiMüiuii KEHNEK KARASZ UCCA 3. SZAM. — A fixfizetéses polgár egész hónapon át adósságot adósságra halmoz és mikor elsején Í iénzhez jut, megy a kedvezményes íeggyeí a óvárosba és készpénzre vásárol. Inkább szál­lítsák le a vasúti tarifát. A Nemzeti Munkahétről szólva, annak a re­ményének adott kifejezést Balkányi, hogy a jövő évre megvalósul a munkahét Szegeden, Debrecenben, Pécsett és az ország többi vá­rosaiban is. Wimmer Fülöp helyesli azt az álláspon­tot, hogy a gyáripar feladata az áru előállí­tása, míg a forgalombahozalal kizárólag a kereskedelem feladata. Ugy a vezetése alatt álló gyárnál, mint más hasonló elvet követő válla­latnál bebizonyosodott, hogy ennek az állás­pontnak a gyáripar sohasem vallja kárát, mert így a gyár * minden figyelmét a ninél töké­letesebb gyártásra fordíthatja. A kereskedői fortélyt, gyakorlatot és piacismeretet mással pótolni nem lehet. May Gyula a gazdavédelmi rendelettel kap­csolatban annak kimondását követeli, hogy ha a gazda adóssága a kiszámítási kulcs szerint el is éri az előirt határt, de a hitelező iga­zolni tudja, vagy a bíróság maga is ugy ta­lálja, hogy való jában nem nagy arányú az el­adósodottsága. akkor az illető birtokát indoko­latlanul ne minősítsék védettnek. Dr. Kertész Béla a pénzügyminisztérium ál­tal egybehívandó külön ankétet sürget a ke­reskedelem adókivánságainak megvitatására és orvoslására. Megoldandó a felszólamlást bi­zottságok reformja, a könyvek bizonyító ere­jének elismerése, a becslési eljárásnál az ér­dekképviseletek szakvéleményének elfogadása stb. Dr. Blacz Béla (Hódmezővásárhely) egyenlő elbánást követelt a közteherviselés terén. Sür­gette a Hódmezővásárhely melletti tiszai ki­kötő kiépítését. Dr. Szivessy Lehel a dunai államok gazda­sági együttműködésének politikai akadályaira utalt, majd a vízumkényszernek minden irány­ban való kölcsönös megszüntetését sürgette. Sérelmezte, hogv oiyán nagy határváros­Weiner Lászlót ' v. biztosítási vezértltkár liiteitási nti Szeged Kígyó ucca 7. ötcgcu Telefon 11-49. (Neu Ernő Banküzlet) Összes biztosító társaságoktól független I Minden régi és uj blzlositási ögyben elsősorban | hozzám forduljon I Díjtalan felvilágosítási 15c | ban, mnit Szeged sem a jugoszláv, sem a román államnak nincs megbízottja. A konzuli intézmény fokozottabb kiépítését követelte költségmentes alapon, tiszteletbeli, lelkiisme­retes és agilis egyének bekapcsolásával. Dr. Mezei Sándor a gazdavedelmi rendelet­tel kapcsolatos jogbizonytalanságokról beszélt, mert semmi garancia sincs arra, hogy ha va­laki a most megszabott batáridőn belül nem kéri birtokának védetté való minősítését és így hitelt kap, nem fogják-e meghosszabbi-< tani a bejelentési terminust, amikor is a köz­ben nyújtott hitelösszeg odavész. Dr. Salqó Béla arról beszélt, hogy a köz­tisztviselőknek szövetkezeti monopolizálása nemcsak a kereskedőkre, hanem a köztisztvi­selőkre is hátrányos volna. Dacsó Arnold sérelmezte, hogy a közszálli-. tásokból az iparosoknak járó követeléseket, amely összeggel az építési anyagkereskedőknek tartoznak, közterhek fedezésére visszatartják Nádor Jenő, az OMKE titkára tájékoztatta ezután a gyűlés hallgatóságát azokról az ak­ciókról, amelyeket az OMKE a határmenti vá-> rosok speciális érdekeinek előmozdítására le-* folytatott. A kereskedelemnek az inségakció-i ban való részvételével kapcsolatban kijelen­tette, hogy több vidéki városban sikerült a hatósággal egyetértően olyan megoldást ta-. lálni, hogy az ínségesek csak utalványt kap­nak kézhez, az utalványokat azonban tetszésük szerinti kereskedőnél válthatják be az előirt árukra. Az OMKE javaslatot terjesztett a váró-­sok kongresszusa elé, hogy ezt a rendszert or-> szágszerte kövessék. Vértes Mixsa einök végül hangoztatta, hogy a kereskedelem kikapcsolásának nemcsak a gyáripar részéről nem szabad megtörténnie, de monopolisztikus alakulatok részéről sem. A Szegedi Kereskedők Szövetsége állandóan napirenden tartja a szomszéd államokkal való' érintkezés kimélyitésének kérdését. Egy fiatal motorszerelő öngyilkossága (A Délmagyarország munkatársától.) Va­sárnap reggel az Üstökös-ucca 20. szám alatti házban lévő lakásán felakasztotta magát Hor­váth Gyula 20 esztendős motorszerelő. Mire szülei rátaláltak, halott volt. A fiatalember bú­csúlevelet nem hagyott hátra, öngyilkossági szándékáról senkinek sem beszélt, nem tudják, hogy miért követte el tettét. A fiatalember szombaton este későn tért haza, megvacsorázott és lefeküdt. Vasárnap reggel 6 órakor felkelt és kisietett az udvar végében levő kamarába és ott elkövette az ön­gyilkosságot. Szülei nem sokkal Később, rosz­szat sejtve, keresni kezdték, de már csak holt­testére akadtak rá. Horváth Gyula holttestét beszállították a törvényszéki orvostani inté­zetbe. Ma játszik Belvárosi Mozi Budapesttel egylífiben! I legmagyarabb magyar fiira! IZ A NÉNI Egy felvidéki magyar tanítónő kálváriája a katedrától áz életen keresztül. Irta és a főszerepet játsza: Fedik Sári

Next

/
Thumbnails
Contents