Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-28 / 270. szám

Á EOED, Sserke«ztO»«g: Somogyi ucca M.em. Telefon: 23-31.^KlndrthlTnlnl, kHlc«HnkHnyTiAr tegylrodo Aradi ucca S. Teleion : 13-OA. * Nyomda i LBw l.lnól ucca 10. Telefon t 13^oO. TAvlrntl e» lev^lrtm RWmn"v»r«>r«*A(i Novemberi kérdés Arról eddig senkisem interpellálta meg a polgármestert, hogy mért késették el és szűkítették meg az idén az inségakciót? Október napsütéses hetei után esős novemberi hetek állandó borulata fokozta az inség nyomán felfakadó veszedelmeket és jut-e eszébe azoknak, akik maholnap az egész várost színházzá degradálják, hogy mivel fűtenek az Ínségesek a novembervégi hideg napokon? Az inségadóból kevesebb fog befolyni, mint amennyi tavaly befolyt, a belügyi kormányzatnak is kevesebb pénze van a szegedi Ínségesek részére, mint amennyi eddig volt. Ez már bizonyos. Van még valami, ami nagyon valószínű. Az ínségesek száma nem lesz kevesebb. S érdeklődik-e interpelláció az iránt s ha érdeklődnek, lenne-e talaja a szegedi közgyűlésen, hogy hogyan tud majd gazdálkodni az inségakció, miből ad meleg ételt és fűtés melegét csak megmutatni tudó csöppnyi faadagot a fagy dermesztő heteiben az Ínségeseknek? Lehet, hogy azoknak van igazuk, akik azt mondják, hogy a nyomort is megszokja az ember. A saját nyomorát is. Hát még a másokét. Az bizonyos, hogy a lakásprobléma egészen lekerült a napirendről. Hol vagyunk azoktól a boldog időktől, amikor haladó szellemű emberek azért lázadoztak, mert a város lakosságának, ha jól emlékszünk, egyhatoda nedves lakásban lakik? Ki hadakozik ma azért, hogy a Hétvezér-uccában, a Pásztor-uccában a Nemestakács-uccában és a többi külvárosi uccában is magas nyomású vízvezeték adja a vizet? A kövezés még probléma. A feltöltés is, de csak mint inségmunka. A világításban már semmisem kérdéses. Egyes külvárosi utcakereszteződéseknél évek óta libeg a mintakollekció arról, hogy milyen külvárosi világítást lehetne és milyet nem szabadna csinálni. Az ár harminc évre minimálva van. Legföljebb az kérdéses, hogy miként lehetne városiasságunk még megmaradt csekély tartozékának teljes sérelme nélkül minél kevesebbet költeni a világításra. S e rémvilágban egyre több jel kelti azt a látszatot, mintha a szegedi közéletnek az lenne a legnagyobb problémája, hogy mikor adják oda a színigazgatónak három évre a színházat; ma, három hónap múlva, vagy két héttel ezelőtt. Nem tartozunk azok közé, akik lebecsülik a szinház fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. De az fejlesztés legyen és azok feladatok legyenek. Akkor majd nem nyílik alkalom olyan interpellációkra, mint amilyen most is fekszik a közgyűlés előtt s mint amilyen alkalmas arra, hogy megcsillogtassa a közelmúlt évek és hónapok színházi botránykrónikájának a folytatását és folytonosságát. Azért is rá kell erre mutatni, mert ma még nincs annyira összekuszálva a helyzet, hogy ne lehessen kihámozni az — okokat. A közelmúlt napokban az elé a helyzet elé állítódott Szeged, hogy dollárkölcsöneinek átmeneti rendezésénél nyerhet vagy veszthet százezreket. Hogy színházi nyelven fejezzük ki magunkat: annyit, amennyiből — ha nyeri és nem veszti a kérdéses összeget — tizenöt-husz évig födözheti és fizetheti a színházi szubvenció. A pénzügyi bizottságot még sem hívták össze. Egyetlen egyszer sem. Valami csonka pénzügyi bizottság! ülést tartottak. De azt is szinügyi bizottsácri Kedd, 1933 nov. 28. Ára ÍZ fillér /¿'PO IX. évfolyam, szisztéma szerint: titkosan. Ez azért fellemző, mert például a pénzügyi bizottság mindig nyilvánosan ülésezik. A szinügyi bizottság soha. És ugy látszik, kellett a hatóságnak olyan pénzügyi bizottság is, amely alá szinügyi bizottság dolgozik. A népjóléti bizottságot sem hivták össze. Akkor sem, amikor az ősz beálltával a nép ezreinek az ajtaján egészen más kopogtatott megint, mint jólét s amikor talán illett volna megkérdezni a közgyűlésnek a népjólét gondozására delegált tagjait, hogy most, amikor a nyomor enyhítésére nincs még se állami, se városi pénz, van-e valami gondolatuk vagy tervük, amiből pénzt lehet kicsiholni? A szinügyi bizottság ezzel szemben permanenciában van. Ülésezett a mult héten. Akkor az volt az egyhangú álláspontja, hogy várjon az igazgató három hónapig a három éves szerződésre. Minden évre egy hónapig. Ülésezett ezen a héten is a szinügyi bizottság. S ezen a héten már azt az egyhangú véleményt juttatta kifejezésre, hogy a három éves szerződéssel ne várakoztassák az igazgatót. Se három hónapig. Se egy hónapig. Adják meg neki mindjárt. Sok vizet zavarna ez a kis következetlenség is, ha a nyilvánosság nem lenne jóhiszemű és nem föltételezné, hogy bizonyára van valami oka annak, hogy a szinügyi bizottság ma így határozott, tegnap ugy. Nem kellene véka alá rejteni ezt az okot. Mindjárt máskép látná mindenki a szinügyi bizottsági határozatokat. Azután változtatni kellene a szinügyi bizottsági ülések rendszerén. A titkolódzás sose jó és ha van bizottság, amelyet kötelezni kellene nyilvános ülések tartására, az a szinügyi bizottság. Akkor senkinek ELŐFIZETÉS! Havonta helyben 3-2O. Vidéken 6» Budapesten 3.00, kUlt»ld»r 0.-40 peng«. ^ Egyes itAm Ara hétköznap 12, vatAr. é» Ünnepnap 20 (111. Hírdelétek lei-vétele failia szerint. Megtelenltc héttő kivételé-vei nanonta reoael se kellene vállalni az ódiumot olyan mulasztásért, amely — meg vagyunk győződve róla — feledékenységből áll elő. A legutóbbi szinügyi bizottsági ülésen foglalkoztak például azzal, hogy az igazgató nem tette még le az óvadékot. Az ülés minden tárgyáról kapott információt a sajtó. Erről nem. A világért sem látunk ebben szándékosságot. De elejét kellene venni annak, hogy ilyen feledékenységek előfordulhassanak. Akkor nem lenne a legtöbb embernek az a kinos érzése, hogy a szinház körül megint nem mennek rendben a dolgok. Akkor nem lenne se ok, se ürügy erős kifejezésektől és éles közéleti inszinuációktól hemzsegő interpellációkra. Akkor nem hallana az ember olyan érveket, mint amilyen az, hogy nov. 1-én nem tudja a város kiadni a tisztviselői fizetéseket, de a januári színházi szubvencióra volt pénze novemberben. A többi érvről jobb nem beszélni. Az uj színházi rezsimnek vannak fogyatékosságai. Ez tagadhatatlan. De kimagasló erényei is vannak. Ez a rendszer megérdemli, hogy komolyan, a naiv — vagy nevezzék akárhogy — lelkek elragadtatása és feledékenység nélkül foglalkozzanak vele. A szinház kérdését ne cibálják állandóan a közéleti disputa tárgysorozatának az élére. Ennek a városnak más intézménye is és más gondja is van, mint a szinház. Hagyjuk az igazgatót dolgozni, a színházat javulni, az egyre kártékonyabb szupertámogatás folytonos sürgése-forgása nélkül. Csak nagyon rövid ideig tartson még így s bizonyos, hogy az igazgató fog legkétségbeesettebben felsóhajtani, mondván, az ellenségeimmel majd csak elbánok' valahogy, a barátaimtól ments meg jó Isten í Heves tüntetések. Izgalmas események a budapesti egyetemen A tüntetők ostroma után rendőrök hatoltak be az egyetemre és gumibotos harc után szorították kl a diákokat BezáfUUc a budapesti és a debreceni egyetemet - Délután ucca: tüntetések voStak (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Hétfőn délben heves diáktüntetések játszódtak le a budapesti egyetemen, amelyeknek végül a rendőrség beavatkozása vetett véget. A kapuknál igazoltató őrsök jelentek meg, amelyek nem engedték be az egyetem épületébe a zsidó vallású hallgatókat. Dr. K o r n i s s Gyula bölcsészkari dékán ekkor rendelkezést aáott ki, amelyben megtiltotta a kapukban való igazoltatást A dékáni intézkedést izgalmas események követték. Egy nagyobb tüntető csoport hatolt be a bölcsészkarra, nagy zaiongással ellepte a folyosókat és végigjárta a termeket zsidó hallgatók után kutatva. Hiába volt Korníss dékán közbelépése, a hangos tüntetés tovább folytatódott, ugv hogy az órákat sem lehetett megtartani. A legizgalmasabb jelenetek, az épület kiskapujánál és a dékáni hivatal előtt játszódlak le. Egy csoport dorongokkal felfeszi« tette a kiskaput, majd betörte a dékáni hivatal egyik a jtajának üvegbetétjét. A tüntetők és a dékáni hivatal egyik tisztviselője között heves jelenetek játszódtak le, majd amikor a tisztviselő elvette az egyik hangosan tüntető bajtársi sapkáját és közben állítólag meg is ütötte, az izgalmak tovább fokozódtak. Egyesek rugdalni kezdték a dékáni szoba a jta ját, óriási hangzavar töltötte be az egész épületet. Hiába volt minden kísérlet, a tüntetés ereje egyre fokozódott. Korníss dékán ekkor a rektor belegyezésével rendőri WMüWjet kért. Riadóautón érkeztek meg a rendőrök a Mtizeum-körutra és mivel a zaj, a tüntetés és fenvegetődzés még tovább tartott, a dékán engedélyére rendőrök behatoltak az egyetem épületébe.