Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-31 / 248. szám

DttMAGYARORSZAG LHIWW ill——III• II lililliilil SZCOED, Szerkcazioaeg: Somogyi ucca 22.Lem. Telefont 23-33.^KlodirthlTolnl, kölc*HnkönyvlAr 6« logylroda Aradi ucca S. Telefonj 13—O®. * Nyomda I LHw Urrtl ncca 1». Telefon s 13'00 távirati é* levélcím : UélmagyaronzAg -Sxeged Kedd, 1933 okt. 31. Ára 12 flUér m IX. évfolyam, ¿46. sz. mmmmmmKmymm « «Í < HM ipwa m ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken éí Budapesten 3.00, kUMHIdHn 0.-40 pengd. Egye* szém Ara hétköznap 12, valér- és Ünnepnap 20 1111. Hirdetései*. «elvétele tarifa szerint. Megte lenln héttő kivételével naponta reaqe Szegedi kultúrpolitika Szenvedélyesen ragaszkodunk ahhoz a meggyőződésünkhöz, amelyben — bocsánat a párhuzamért — egyek voltunk s mindenha egyek maradunk gróf Klebelsberg Kunóval s amely szerint igenis ki lehet és igenis ki kell fejleszteni Szegeden provincializmustól mentes művelődési életet. Klebelsbergnek egyenesen az volt a véleménye, hogy ez nemzeti munka. Nemzetmentő nemzeti munka. Tessék csak megfigyelni, hogy mit irt. „A nemzet rétegeződése, területi megoszlása és társadalmi szerkezete akkor lesz igazán egészséges, ha olyan erőteljes városi egyéniségek fejlődnek ki, amelyekben provincializmustól mentes gazdasági, társadalmi, művelődési és politikai élet lüktet." Már most nem lehet vitás, hogy azok közé tartozunk, akik nem túlozzák se a színház, se a mozi művelődési jelentőségét és kulturszerepét. De nem is értékeljük alá. Ezt az utóbbit bebizonyítjuk mindjárt azzal, hogy a színház és mozi kulturjellegének, emberjavitó s a szó finomabb értelmében vett társadalmi szerepének az elismerését, . konzerválását, kidomboritását és finomítását ma is féltő gonddal sürgetjük. Ma is, amikor gondoskodásunk, közkötelességeink, lelkességünk és agitáló erőnk zömét a 1 e gnagyobb kulturkötelesség: annak az egyetemnek az integritásáért való harc köti le, amely egyetem most megszüntetésre ítélt részére nyolc milliót költetett el az állam a várossal. De az, ahogy most a szinügyi bizottság a színházzal, a kisgyűlés a mozival foglalkozott, ezek felé az intézmények felé s a város általános kultúrpolitikája felé terelte — ha csak pillanatnyilag is — figyelmünket Formailag egyik testület határozata ellen se lehet kifogást emelni. Igaz, hogy a város szerződése értelmében januárban köteles kiadni a szubvenció első részletét és hogy a szubvenció elsősorban a tagok fizetésére biztosíték. De az is igaz, hogy a színház nem megy elég jól és hogy nemcsak vállalkozási, hanem városi és színművészeti érdek is, hogy az igazgatót átsegítsük a kezdet esetleges nehézségein. Helyes tehát, hogy a szinügyi bizottság nem emel kifogást a szubvenció részleteinek uj beosztása s ami ezzel kapcsolatos, az ellen sem, hogy az első részletet, ha lehet, ne januárban, hanem már októberben kiadják. Nem helyes, hogy komoly érv gyanánt szerepelhetett a társulati tagok aláírása arról, hogy a fizetésüket mind megkapták. Tudjuk, hogy az idén eddig így volt. De azt is tudjuk, hogy szerepeltek már hasonló aláírások hasonló érv gyanánt, amikor nem igy volt. Helyes, hogy a szinügyi bizottság nem javasolta az igazgató szerződésének három évre való meghosszabbítását. Nem helyes, hogy az igazgató előállt ezzel a kérelemmel. Mindössze három hete működik Szegeden s legtöbb tagjának a hivatottsógáí nem is volt alkalma a közönségnek megismerni. Nem helyes, hogy olyan érvei voltak, mint amilyen az, hogy értékesebb beruházásokra készül. Az igazgató akkor készüljön értékesebb beruházásokra, ha olyan jól megy a színház, hogy megengedheti magának azt a gavallériát, hogy beruházzon a város házába. Egyébként is: ne akarjon a «aiátiából kö.'teni városi házra Az D) írandó kormőRf erélyes Harcot hirdet az infláció ellen Pinteken mutatkozik be Sarrant kormánya (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisböl jelentik: Sarraut miniszterelnök hétfőn délután beterjesztette a minisztertanácsnak a kormány programtervezetét. A progrtm legfontosabb része az uj kormány pénzngyi és külpolitikai programját ismerteti. Sarraut a legerélyesebb harcot hirdeti az inflá-.ió ellen és félreérthetetlenül leszögezi magát az aranystandard fenntartása mellett. Nagyszabású adóreformokat és közigazgatási egyszerűsítéseket is tervez. Ezenkívül hatalmas nemzeti munkaprogramot is akar végrehajtani, amelyre többmilliárd frankot fordít. A kormányprogram külpolitikai része egészen lövid és mindössze annak megállapítására szorítkozik, hogy a Sarraut-kormány tovább akarja folytatni elődjeinek külpolitikáját, amelynek alapia a béke és a biztonság. Az uj kormány a kamara pénteki ülésén fog bemutatkozni. Az Országos Független Kisgazdapárt a szegedi egyetem elsorvasztása ellen Eckhardt Tibor hallandó a szegedi egyetem érdekében interveniálni a kormánynál — Szegedi polgárok a független kisgazdapárt einökénél A Délmagyarország pénteki vezércikkében annak az álláspontnak adott hangot, hogy Szeged városnak az egyetem integritásáért folytatott küzdelmében az eqyetemrombolók érveihez kell alkalmazkodni. Az egyetemrombolók szerint politikai szempontok követelik áldozatul a szegedi egyetem orvosi fakultását, a fenvegetett fakultást tehát politikai téren s a politika eszközeivel lehet megvédeni. Igen előkelő helyekről hangzott el mintegy védekezésül, hogy a kisgazdák követelésére kell erélyes intézkedésekkel eljárni az egyítsmek ellen s az egyetemekkel szemben fápláít népszerűtlenséget az egyetemek • összezsugoiításával kell kiengesztelni. Ha a kormány a szegedi egyetem orvosi karának megszüntetését a kisgazdák követeléseként állítja a nyilvánosság elé s mint a kisgazdák követelését kibánja teljesíteni, akkor Szeged városnak, ha az egyetemet meg akarja védeni, meg kell győzni a kormányzatot arról, hogy a kisgazdák ilyen követeléseket a kormánnyal szemben nem támasztottak s a szegedi egyetem orvosi fakultásának megszüntetése nem tartozik a kisgazdák követelesei közé. Miután azonban ez a logikus állásfoglalás nem birta cselekvésre a szegedi egyetem épségeért felelős hatóságokat, a szegedi polgári ellenzék tekintélyes részének képviseletében dr. Dettre János és Pásztor Józsit felutaztak Budapestre s felkeresték az országos független kisgazdapárt elnökét, Eckhardt Tibort s felkérték arra, hogy a maga és pártja tekintélyes védelmét állítsa a szegedi egyetem integritása mellé. Eckhardt Tibor lekötelező szivélyességgel fogadta a nála megjelenteket, akikkel a kérdés egész meritumát letárgyalta. A lárgyalas eredményéből egyelőre a következőket adhatjuk át a nyilvánosságnak. Eckhardt Tibor kijelentette, hogy a szegedi egyetem elsorvasztása, mint általában az egyetemek összezsugoritása nem volt soha és ezidőszerint sem követelése a kisgazdapártnak s a legélesebben tiltakozik az ellen, hogy az egyetem integritásának lerombolását, mint a kisaz, akinek a szubvenció kell ahhoz, hogy fedezni tudja a folyó kiadásait. A szerződésmeghosszabbitási kérelem egyéb indokait nem ismerjük. A színügyi bizottság most megint a titkosság csillagzatában járja kifürkészhetetln útjait. Titkosan tanácskozik. Titkosan kezeli a tárgysorozatát. A tanácskozás lefolyását és eredményeit illetően pedig kénytelen megelégedni a nyilvánosság az elnök szűkszavú tájékoztatásával. Nem hisszük, hogy ez a módszer sokat használna akár Szeged színészetének, akár az igazgatónak. Mindenkit befejezett tények elé lehet esetleg állítani. A közönséget nem. Arról, hogy helyes vo!t-e, hogy a Korzó Mozit tiz évre bérbeadták a Belvárosi Mozinak, már nem mernénk határozottan igennel nyilatkozni. A hatóság tévedett, amikor ezt a kérdést kizárólag jogi és pénzügyi szempontból fogta fel, bírálta el és kezelte. Ez kulturkérdés is. Ez Szeged városiasságának s ezen keresztül id e g e n e k részéről való megitéltetésének, közvetve tehát kibontakozásának és jövendőjének a kérdése is. Helyes, ha az uj bérlettel megszabadul a város egy terhes bekebelezéstől. De ez a bérlet volt addig, amíg meg nem hosszabbították, egyik leghatékonyabb önkormányzati eszköz ahhoz, hogy legalább viszonylagos rendet teremtsenek a szegedi mozi-dzsungelben és nem helyes, ellenkezőleg, a lehető legnaovobb mértékben helytelen, hoev mecrint tel-