Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-31 / 248. szám

DEfMAGyARORSZAG TO33 október 51. (Eckhardt Tibor nyilatkozatának folytatása.) gazdapárt követelését állítsák a nyilvánosság elé. Felkérte a Délmagyarországot Eckhardt Tibor a következő nyilatkozatának közlésére: — A vezetésem alatt álló független kisgazdapárt nem járul addig hozzá a kormány leépitó programjához, nem járul hozzá az egyetemek megcsonkításához sem s erről a kérdésről még tárgyalni sem hajlandó a párt, amíg a kormány nem terjeszt elő minden problémát átfogó tervezetet az államháztartás rendbehozatalára. Az országos független kisgazdapárt nem kívánja a szegedi egyetem egyik faknltásának megszüntetését, velünk erről a kérdésről soha senki nem tárgyalt, — semmiképen sem tudom belátni, hogy az egyetemek elsorvasztása, a szegedi egyetem orvosi fakultásának beszüntetése miért lenne kisgazdaérdek. — Amíg a kormány nem terjeszti elő tervezetét az államháztartás rendbehozatalára, addig senki nem döntheti azt el, hogy egyáltalán kell-e tárgyalni az egyetemiek visszafejlesztéséről s ilven áldozatra lehet-e szükség? A szegedi egvetemmel kapcsolatos tervezgetésekhez tehát az országos független kisgazdapártnak' nincs semmi köze s ezeknek végreha jtásáhoznem is ha jlandó hozzájárulni. Pártom álláspontja szerint ez a lépés rendkívül alkalmatlan eszköz az állam pénzügyi helyzetének rendbehozatalára. A szegedi ellenzéki polgárság részéről tárgyalók nangsulvozták, nogy Szeged város polgársága nemcsak azt kéri a hogy kisgazdapárttól a kormány egyetemromboló tervét ne támogassa, hanem azt is, minden politikai eszközzel szegül jön a párt a kormány romboló politikája ellen s védje meg a szegedi egyetem épségét. Eckhardt Tibor ki jelentette, hogy a legőszintébb készséggel áll a szegedi egyetem védelmére s a legnagyobb erélylyel fog interveniálni a kormánynál, hogy a szegedi egyetem kérdésében i^bb belátásra bírja a kormány tagjait. Ehhez azonban olyan adatokra is szüksége van, melyek eddig még rendelkezésére nem állnak s melyek eddig még nincsenek is feldolgozva. Ehhez még hozzáfűzte azt is Eckhardt Tibor, hogy sem ő, sem a kisgazdapárt soha nem ^olt támadója a klébelsbergi alkotásoknak, már Gaál Gaszton, a párt alapitója a legnagyobb tisztelője volt Klebelsberg Kúnó grófnak s a pártnak igy tradíciójává vált Klebehfberq kulturalkotdsai nak megbecsülése és védelme. Nem lehet kétséges, hogy a város hatósága, mindent el fog követni annak érdekében, hogy a kisgazdapárt elnöke által kért adatok még a holnapi nap folyamán rendelkezésire is álljanak, mert a minisztertanács hir sznmt már pénteken fog érdemleges döntést hozni a szegedi egyetem kérdésében s a kisgazdapárt elnöke által vállalt intervenció sikerét mozdítaná eló a város hatósága, ha a kormány döntése előtt történhetnék meg ez a szegedi egyetem érdekében nemes önzetlenséggel vállalt közbenjárás. TÓ CIPÖT£-ZSURKÓ^ vásárolhat Cipőim saját gyáramban készülne* a legjobb minőségű Jgfl anyagból legújabb divat szerint Tájékoztató árak: gÉr NŐI cipők 6-50-1Ő1. Férfi cipők S\SO~től. ^^ Hó és sárclpök, gyermekcipők nagy választékban. Kossuth tajos sugárut 8. A szovjet-flotta látogatása Nápoly kikötőlében Rőma, október 30. A szovjet egyik hajóraja Rali tengernagy vezetésével Nápolyba érkezett. P o t e m k i n római szovjet nagykövet ez alkalomból Nápolyba utazott A Giornale d'Italia az orosz flotta látogatásával kapcsolatban a következőket írja: „Meg kell állapítani, hogy az ellentétes szervezetű államok is elég jó barátságából minden közelebbi körülmény nélkül ki keB emeliiönfc azt a jó viszonyt, amelv Olaszország, a Szovjet és Törökország között fennáll. Ez a jó viszony kifejezésre jut azokban a barátsági szerződésekben, amelyeket a Szovjet Olaszországgal és Törökországgal, valamint Törökország Otasnorszáppal kötött Bulgária nem csailaKoxUa a ballcán-blolclcöox Kombinációk a dunai királyialálkoxó körUl Tt fesen műsoron kívül hagyták ennek' a rendcsinólási munkának az elvégzését, a megkezdését vagy legajább a megkísérlését Képesek leszünk-e valaha is elérni, hogy provincializmustól mentes művelődési élet lüktessen ebben a városbem, ha továbbra is céltalanoknak bizonyult régi vagy azoknál is céltalanabb receptekkel dolgozunk? Lehetetlen, hogy Szeged kultúrpolitikáját kizárólag az szabja meg, hogy ki kormányoz a színház és ki ügyetlenkedik a mozi élén. Az idén, állandó kihagyások fentartásával, valamivel jobb műsort adnak a mozik, mint tavaly. A tavalyi helyzetbe azonban ép ugy bele nyugodtunk, mint az ideibe. Pedig tavaly a legtöbb valamirevaló helységnek különb moziélete volt mint a második városnak. Azzal nem érvelhetnek komolyan a mozik, hogy ilyen módon akarnak sikeresen védekezni ,a filmkölcsönzők kiuzsorázása ellen. Nem ttidjuk, fennáll-e vagy se ez a lduzsorázás. De tegyük fel, hogy fennáll. Akkor az, ami Szegeden történik, nem védekezés. Néhány száz mozi játszik Magyarországon. Ezek mind hagyják magukat kiuzsorázni. S a kiuzsorázásnak ezt a rendszerét — Ó isteni naivitás és örök dicsőségI — három szegedi mozi akarja megtörni, amelyek közül az egyik vasámaponkint a másik kettő átlag minden másnap játszik. Nyilvánvaló, hogy ez a védekezés nem vezethet eredményre, ellenben Szeged nyilvános életének egyik — ha nem is jelentékeny — területén szégyenteljes állapotot teremtett, azonkívül felkeltette azt a látszatot — ha ez optikai csalódás is volt esetleg— hogy itthon a szellemi kiuzsorózás egy nemével állunk föltétlenül szemben s a kiuzsorázásra kárhoztatott fél a szegedi közönség. A filmkölcsönzőkkel szemben egészen máskép kell védekezni. Ehhez a védekezéshez meg kell nyerni, meggyőződésünk, hogy meg is lehet nyerni, nemcsak a szegedi, hanem az országos társadalom szolidaritását, nemcsak Szeged, hanem minden más város hatóságának és közgyűlésének támogatását. De kell kultúrpolitika. Terv és elgondolás a moziélet, a színházi élet s az egész művelődési élet koncepcióval való rendezéséhez: A színigazgatónak ne az legyen a legfontosabb, hogy meghosszabbítsák a szerződését. A városatyáknak, hogy ne segítsenek a színházon." A szinügyi bizottságnak, hogy csak jót mondjon. Az uj érának vannak erényei. De vannak rikító hibái is. Ahogy mi látjuk a helyzetet, egyelőre az a legfontosabb, hogy a színház megint nem megy jól. Ezen kell segíteni. Egyesült erőveL Előzzék már meg az Istenért, hogy a színházi válság állandósuljon. A szinügyi bizottságnak igenis ró kellett volna mutatni azokra a hibákra, amelyek már most is megállapíthatók, amelyek azonnal és amelyek csak bizonyos idő múlva küszöbölhetők ki. A szinügyi bizottságnak mutatni kellett volna utakat és módokat, amelyek igénybevételével az előadások javíthatók s keresni kellett volna az eszközöket, amelyekkel a szinház bevételei fokozhatók s ezzel zavartalan működésének és további fejlődésének az alapjai lerakhatok. Amit az utóbbi években végzett a szinügyi bizottság, az lehet közigazgatási vegetálás, de semmi esetre se kultúrpolitika, vagy csak egy fejezet, megfigyelésre és megszívlelésre érdemes fejezet Szeged — sajnos, a szinügyi bizottság miatt is gyönge lábon álló — kultúrpolitikájában. PRAKTIKUS BIFOKÁLIS SZEMÜVEG IGEN OLCSÓI CÉGEM SPECIALITASAI KELLNER látszerész KÁRÁSZ UCCA 5. SZÁM. (Budapesti tudósítónk télefonjélen'ése.) Bukarestből jelentik: A bolgár és a román király dunai találkozásáról kiadott hivatalos román kommüniké egyáltalában nem igazolta a román reményeket, hogy Károly román királynak sikerül majd rábírni a bolgár kiráiyt a Balkán-blokkhoz való csatlakozásra. A kommüniké, amelyei Vajda miniszterelnök és Titulescu külügyminszter adtak ki Bukarestbe való visszérkezésük után, a következő: Mussanov bolgár és Vajda-Vojvoda román miniszterelnök, valamint Titulescu külügyminiszter dunai találkozásuk alkalmából részletesen megvitatták mindazokat a kérdéseket, amelyek a két állam egymáshoz való viszonyára és a Balkán-békere vonatkoznak. Mindkét kormány hajlandóságot mutat arra, hogy minél előbb megoldja a iüggő kérdéseket és a szívélyes barátsag szellemében foglalkozzék együttesen a béke konsaoKdáiása érdekében. A bukaresti lapok magánérlesffléseS még ennél is keveöebbet mondanak, de egyes lapok olyan kombinációkat közölnek, hogy a dunai találkozás alkalmával megbeszéJ'e a bárom balkáni király, Sándor, Boris és Károly összejövetelét is. A román király állítólag meghívta a bolgár uralkodót, hogy isnuárban látogasson el Bukarestbe, ahova ugyanakkor megérkezik Sándor jugoszláv király is. Még fantasztikusabb kombinációt közöl a Calander cimü lap, amely azt írja, hogy Károly király megkérte Boris király huginak a kezél. I üti kalapok ffie»^«!..^