Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-24 / 242. szám

T933 október 24. DBLMAGYARORSZAG 5 A miniszterelnök hazaérkezése után dönt a kormány az egyetem sorsáról Rertdkivuli közgyűlésre hlvfék össze a törvényhatósági bizottságot. - Bárányi főispán tájékoztatta a kormányt Szeged megdöbbenéséről (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi egyetem orvosi fakultásának sorsa egyre nagyobb mértékben nyugtalanítja a város közönségét es egyre jobban fokozódik a kultuszminiszter kipaliant katasztrofális terve miatt az elkeseredes. Ezt a hangulatot egyáltalában nem enyhítette H o m a n Bálint kultuszminiszter ismeretes nyilatkozata sem, ami érthető is, mert hiszen ez a nyilatkozat tulajdonképen nem jelent cáfolatot, sőt határozatlansága miatt mindenki az elterjedt hirek megerősítését látja benne. Baranvi Tibor főispán — akit szombaton ismét beszállítottak a kórházba, mert szervezetében veszedelmes belső tályog képződött, amelyet azonhan Hedry Miklós főorvos azonnal feltárt —, betegágyán is a legnagyobb figyelemmel kíséri a szegedi egyetem körül történt eseményeket és már gondoskodott arról, hogy a kormány tudomást szerezzen a kultuszminiszteri terv hatásáról és várható politikai következményeiről. Az orvosi fakultás megszüntetésének terve nyomán támadt elkeseredés az oka valószínűnek annak is, hogy — mint budapesti tudósítónk jelenti —> a kultuszminiszter nem terjeszti a pénteki minisztertanács elé ismeretes egyetemi tervezetét. A kormány ugyanis ugy ítélte meg a helyzetet, hogy annyira nagyfontosságú kérdésről van szó, amelynek elbírálásával meg keH várni Gömbös Gyula miniszterelnököt. Mivel a miniszterelnök csak november elején érkezik vissza balkáni útjáról, az egyetem ügyében sem történik meg korábban a döntés. A döntés elhalasztása mindenesetre kedvező helyzetet teremt Szeged számára, mert időt nvajt a védekező harc alapos előkészítésére. A varosban már az elsó pillanatban felmerült az a kívánság, hogy a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlésen foglalkozzék ezzel az üggyel és a lehető leghatározottabb formában emelje fel tiltakozó szavát minden olyan törekvés, vagy terv ellen, amely az egyetem teljességét a legcsekélyebb mértékben is fenyegeti. Valószínű, hogy rövidesen sor is kerül a rendkívüli közgyüíés öszszehivására, de szó van arról is, hogy a város társadalma más formában is kifejezi erélyes tiltakozását a kultuszminiszter egyetemcsonkitó terve ellen. A szegedi egyetem megcsonkításának megakadályozása erdekében dr. Somogyi Szilveszter polgármester és dr. S z é k i Tibor egyetemi rektor tudvalevőleg a pénzügyminisztert akarják felkeresni. A szegedi küldöttség meg akarja győzni a pénzügyminisztert, hogy takarékossági szempontból nem szabad megszüntetni a szegedi egyetem orvosi fakultását, mert ez aránylag kis megtakarítást eredményezne, ellenben szinte felmérhetetlen lenne az a tudományos kár. mely a megszüntetéssel kapcsolatban feltétlenül jelentkeznék. Somogyi polgármester néhány nappal ezelőtt telefonon érdeklődött a pénzügyminisztériumban, hogy I m r é d y miniszter mikor fogadná a szegedi küldöttséget A hétfői postával arról értesitették a polgármestert, hogy a pénzügyminiszter nagy elfoglaltsága miatt október 30-ika előtt nem fogadhatja a szegedieket ellenben harmincadika után bármelyik nap a küldöttség rendelkezésére tud állni A polgármester közlése szerint az egyetemi rektorával együtt valószínűleg november első napjában megy fel Imrédy pénzügyminiszterhez. Ettől függetlenül Széki rektor már szerdán felutazik Budapestre és Szily államtitkárral tárgyal az egyetem dolgáról. Gróf Klebelsberg Kund a kulturpolitikus, a publicista és az alföldi gondolat megteremtője A Dugonics Társaság emlékünnepe (A Délmagyarország munkatársától) A Dugonics-Tarsasáa vasárnap délután 4 órai kezdettel gróf Klebelsberg Kunó halálának évfordulója alkalmából felolvasó ülést tartott. A termet zsúfolásig megtöltő közönség eérdeklódéssel hallgatta az előadókat, akik Klebelsberg nagyságát, jelentőségét méltatták. Az ülést dr. Szalag József elnök nyitotta meg a következő beszéddel. — Most egy éve, hogy temettük. Szivünkből Bánk-bánnal sírt föl a fájdalom: Nincs a teremtésben olyan vesztes, mint Szeged s nincs több olyan árva, mint alkotásai. Oe ne szaggassunk sebeket; ne keseregjünk; emiékél idézzük kegyelettel. Szeged történetének utolsó századában négy gróf tevékenysége magasodik ki. Széchenyi István az Alföld ármentesifése céljából végighajózott a Tiszán, Szegeden kötött ki s megindította a Tisza-szabályozás munkálatait. Bádav Gedeon Szegedről erős kézzel állította heiyre az Alföld közbiztonságát, melynek megrendülése a magyarsággal szemben lesújtó bírálatot hivott ki az európai közvéleményen. Tisza Lajos az árviz pusztította várost modern elgondolás szerint leremtette ujjá. i Klebelsberg Kunó istenáldotta tehetsége és rajongó szeretete intézményesen vetette meg a nagyváros alapjait. Ezt a néqy egyéniséget nem a rang helyezte polgártársai fölé. hanem az, hogy a gondolat arosztokratái s a cselekedet hősei voltak. Naggyá emelte őket vállalt szerepük s annak áldozatos munkával való véghezvitele. örök érdemük, hogy munkatársaikat alkalmasan választották meg s hogy munkájuk részére nemcsak a szegedi polgárság szellemi, erkölcsi s anyagi erejét tudták megnyerni, hanem, hogy a város érdekét országos érdekűvé fejlesztették. A felsoroltak közül Szegedet nem azért fűzi a legmelegebb hála és a legőszintébb szieretet Kiebelsberghez, mert időrendben ő áll a városhoz legközelebb, hanem azért, mert amig elődei a városnak létfeltételeit teremtették meg, ő ezen tul. a jövőbe mutató programot is adott. Ha az iránt rendelkezhetne, hogv ki legyen megszakitott munkájának méltó folytatója, bizonyára azt mondaná: a szegedi polgár, a szegedi polgárok összesége maga a város. A munka minősége meg olyan legyen, hogy példát vehessen róla az egész ország. Ez a klebelsbergi hagyaték legbecsületesebb végKályha és tűzhely kiállítás VARGA vasáruházban Ssives tanácsok gazdaságos tüzelésre. Az összes typusok szakszeri! bemutatása, Kállay A. (Hid) ucea. rehajtása; ez az ő emlékének legméltóbb megörökítése. Ha Szeged egyebet sem tesz, csak Klebelsberg programján dolgozik tovább, ugy a követkuző századra is talál elég és méltó munkát. Ha valakit, ugy Klebelsberget megilleti, hogy nevét ragyogó érdemrendül tűzzék uccák és terek mellére, képemását kőben, ércben és ecsettel megörökítsék. Azonban Szegedtói neki mindennél többet kell kapnia: ez az egész város legyen az ő évezredekkel dacoló, eleven műemléke. — Klebtisberg a Nagymagyar országnak nemcsak neveltje, de már számottevő egyénisége volt. Csonkamagyarországon jutott azonban igazi államférfiúi szerephez: a csüggedés korában, mert akarni s az országos csapástól didergő lelkekbe a bizodalomnak s a reménykedésnek tüzét belevarázsolni. Mózesi Tragédiája, hogy nem érte meg a csorbítatlan országot, pedig munkájának egész teljességét ennek az alapvetésére szentelte. Erkölcsi elégtétele, hogy éfetleljes alkotásai túlélik a Gondviselés kifürkészhetetlen akaratából történt kora elmúlását. — Al;ik mindent csak bevétel és kiadás szempontjából bírálnak, éles kritikával illették alko-i tásait Ezek nem ismerték a legnemesebb mámort, az alkotás mámorát, amely nélkül pedig a messze jövendőkre is maradandót nem lehet alkotni. Az ilyen csupa energia államférfiunak még a hibázása is több értékű, mint a latolgatok, a fontolgatók helybentop^gása. Amannak a hibáját ki lehet köszörülni, emezeknek a mulasztását talán sohasem lehet pótolni. Bár a népszerűség szappanbuborékjára nem áhítozott, de szerette, na szerették. Viszont nem rettentette, ha — mint azt a megbántottság keserű perceiben mondta — meg akarták kövezni. Erre ő is kövekkel: az alkotás, az építés köveivel válaszolt. Kultur szentségtörésben lesz vétkes az, aki ezeket a köveket meglazítja, sőt lebontjal Ha politikai bálvány lett volna, kórtársai bizonyára hangosabb hozsannával, sűrűbb tömjénezéssel ünneplik. És mégis ó lett a ny rtes. Üdvrivalgások elhalkulnak, tömiénillatuk elpárolognak, míg övé lett az államférfiak annyira áhított pályabére: a jövő. — Klebelsberg és Szeged: a gondviselésszerű államférfiú és a küldetéses város szerencsés találkozása volt — folvtajta Szalay. Klebelsberg sokoldalúsága vetekedett a legnemesebb kristályéval. Ennek a kristálynak azonban a magja Szeged volt. Mi, árvái, drága örökségét megtartjuk; csak egyet pazarolunk: nemes emléke iránti hálás szeretetünket Fenkölt szelleme örökkmécseskénit világítson a kultura szentélyében s mutassa az egyelenül tévedhetetlen utat a nemzeti megújhodás s a magyar feltámadás felé! A nagysikerű beszéd után dr. Huszti József egyetemn tanár tartott előadást Klebelsberg a kultur politikus cimmel. Kifejtette, hogy Klebelsberg gróf legnagyobb történeti érdemét abban lát ja, hogy az összeomlás után, amikor a földre sújtott nemzet ájultságában már-már 1 misszió-tudatát is elvesztette, a nemzeti újraéledés vezérszólamát kidolgozta, azt szavával, példájával és elsősorban alkotásaival a magyarság programjává tette. A reménytelenségtől megzsibbadt magyar lélek elé olyan működési területet tárt, amelyet Trianonnak sem volt módjában elzárni s amelyen a nemzet szabadon kiélhette guzsbakötöttségében is az eszMa Játszik Belvárosi Mozi Utolsó napi PlCllCKUCCfl Egy milliomos barátnőjének regénye. Főszereplők: John Boles ts Iréné minne