Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)
1933-10-24 / 242. szám
n OECWAGf KRÖRSZSö f935 október 21. menyek utáni vágyát s ez: a szellem, a művelődés halárlalan birodalma. Történeti tanulmányai és elmélkedései egyformán arra a meggyőződésre vezették, hogy számukra a művelődés, a környező népekkel szemben megtartott müvelödésbeli felsőbbség egyenesen létkérdés: ha ezen a téren elveszitjük a csatát, akkor elvesztünk magunk is, ha itt megnyerjük, akkor ki fogjuk egyszer feszíteni a szellem erejével a trianoni börtönajtót is. Mint a cselekvés embere, ezt a gondolatot alkotásokra alapozta; ezt a célt szolgál ja az ötezer elemi iskolai tanterem és tanitólákás épp ugy, mint a külföldi magyar kollégiumok, egyetemek, a kutató intézetek. Az örök magyar művelődéspolitika elemi erejű létparancsát senki ugy meg nem értette és senki olyan erővel olyan nehéz körülmények között még nem szolgálta, mint Klebelsberg gróf. Legvégső célja ennek a kulturpolitikának egy uj-magyar ember-ttpus, az aktiv. a pozitív, az alkotó magyar kiformálása volt. S mivel Klebelsberg gróf mindent szerves összefüggésben látott, természetes, hogy kultúrpolitikája végeredményben az egész magyar élet — a gazdasági életet is beleértve — regenerálását tűzte ki célul. Klebelsberg életemüve után más kultúrpolitikát folytatni, mint az övét. tehetetlenség lenne. A következő előadó Pásztor .József volt, aki a publicista Klebelsbergról beszélt mindvégig lebilincselő érdekességgel. Pásztor József először gróf Klebelsberg Kunónak a decentralizációt előkészíteni akaró cikkeivel foglalkozott, majd különösen azokat a cikkeit ismertette, amelyek a népoktatás gyorsabb ütemben való fejlesztésének szükségességét hangoztatták; amelyek a felsőbb oktatás általa helyesnek tartott kiépítése mellett agitáltak és amelyek a középiskolai leformot akarták megkedveltetni. Az előadó beszélt még Klebelsberg azon cikkeiről, amelyekben a sportélet decentralizációjának föltétlen szükségességét hirdette. majd foglalkozott az előadó az úgynevezett neonacionalista vezércikkekkel. Kifejtette, hogy gróf Klebelsberg Kunó cikkeiből értékes brcváriumot lehetne összeállítani és ennek a bizonyítására néhány szcmeVényt olvasott fel. Ezek után gróf Klebelsberg Kuhó helyét a magyar publicisztikában ugy határozta meg, hogy neve azoknak a legkiválóbb történelmi neveknek sorában ragyog már is, akik törtenelmet csináltak államférfiúi munkájukkal és tollúkkal egyaránt. Végül dr. Tonelli Sándor Klebelsberg és az alföldi gondolat című előadását tartottá meg. Hogy Klebelsberg Kunó volt az alföldi gondolat képviselője — mondotta dr. Tonalli —, aí azt jelenti, hogy az államférfiú felismert egy igazságot, az Alföld évtizedes és évszázados vészes elhanyagoltságát, amelyet a kulturpolitikus az oktatás előfeltételeinek megteremtésével és a művelődés kiterjesztésével akart orvosolni, a publicista pedig a felismerést és a belőle fakadó cselekvés szükségességértek tudatát a szó és irás fegyverével Igyekezett a k<ízvéleményben meggyökereztetni. És ha valaki, mint Klebelsberg," ennek az Alföldnek évszázados elmaradottságában alacsony kulturális életszintjét törekedett magasabb, szegedi kifejezéssel élve eszményi nivóra emelni, akkor csak azt mondhatjuk, hogy az Alföid érdekében cselekedett, de nem partikuláris érdekeket szolgált és lényegében az alföldi gondolat nála egy volt az egyetemes nemzeti gondolattal. Az előadásokat a közönség lelkes tapsokkal köszönte meg. Az iskolai szünet és az egyházi főhatóság Budapestről jelentik: A közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben ugy intézkedik, hogy az elemi és középiskolákban a tanítások október 29-től november 2-ig szüneteljenek. Ez a miniszteri rendelet katolikus körökben meglepetést keltett. Az esztergomi érseki főapátság máris intézkedett, hogy a főegyházmegye alá tartozó katolikus elemi, középfokú és középiskolákban október 30. és 31. napján iskolai szünetet nem engcda** Csak két fellebbezést nyújtottak be a költségvetés ellen A husiparosok a vágóhídi dijak leszállításáért (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn délben járt le a városi költségvetés fellebbezési határideje. Mindössze két fellebbezést nyújtottak be a polgármesteri hivatalban. Az első fellebbezést Pick Jenő kormány főtanácsos adta be, erről a Délmagyarország vasárnapi számában már részletesn beszámolt Hétfőn délben érkezett be a szegedi husiparosok fellebbezése, melyet Kiss Géza törvényhatósági bizottsági tag irt alá. A husiparosok azt kifogásolják, hogy a közvágóhidi dijakat még mindig nem szállította le a város, holott a közvágóhidi üzemnél jövőre is 45.000 pengő hasznot irányoztak elő annak ellenére, hogy a közvágóhíd nem lehet hasznothajtó üzem. A husiparosok hivatkoznak arra, hogyha a közvágóhíd magas dijait mérsékelné a város, akkor a hus árát is lényegesn csökkenthetnék, ezért a fogyasztóközönség eminens érdeke a közvágóhidi dijak leszállítása és az, hogy az üzem hasznát a közvágóhíd üzemének restaurálására fordítsák. A fellebbezéseket hétfőn már fel is terjesztették a belügyminiszterhez. Belső fátyog okozta a főispán lassú gyógyulását (A Délmagyaroszág munkatársától.) Bárányi Tibor főispán, mint ismeretes, egy héttel fczelőtt hagyta el a közkórházat, ahol rendkívül súlyos és veszedelmes műtéten esett keresztül. A műtét után állapota elég gyorsan javult, az utóbbi időben azonban gyakran volt hőemelkedése, sőt hazatérése óta többször magas láza ts. A hőemelkedések és a lázak okát eleinte nem tudták megállápitani kezelőorvosai, a röntgenvizsgálat ugyanis nem mutatott ki szervezetében semmi rendellenességet Szombaton a betg lá2a haminckilenc fokra emelkedett és az orvosok szükségesnek találták, hogy visszatérjen a kórházba, ahol még szombaton délután alapos vizsgálat alá vették és sikerült a láz okát megállapítani. Kiderült, hogy a beteg belső szervezetében veszedelmes tályog kr'pzödött. Hedry főorvos azonnal megnyitotta a tályogot és a beavatkozás következtében a főispán állapota azonnal rohamos javulásnak indult. Hétfőn már látogatókat is fogadott a főispán, aki teljesen lázmentes, hangulata igen jó, fájdalmai végleg megszűntek és két nap múlva teljes egészségben elhagyhatja ismét a kórházát. A makói Kossuth Párt és az egységes ellenzéki front (A Délmagyarország makói tudósitójától.) Közöltük, hogy a Független Kisgazda Párt makói nagygyűlésének az előkészítésével kapcsolatosan aktuálissá vált a makói ellenzéki front teljes kiépítése. Alkalmunk volt ebben az ügyben a Kossuth Párt több vezetőségi tagjával, közöttük dr. Könyve s-Koionics Józseffel is beszélgetést folytatni, aki kijelentette előttünk, hogy a hatalmas makói Kossuth Párt, amelynek ereje a legszélesebb néprétegek teljes bizalmában rejlik, egyáltalán nem vett és nem is vesz részt a Független Kisgazdák makói nagygyűlésének az előkészítésében. — Mi egészen külön utakon járunk — mondotta Könyves-Kolonics József —, mások az utaink, mások az eszközeink és egészen mások a céljaink, mint a Független Kisgazdáké. Az egységes ellenzéki blokk megalakításának azonban ennek ellenére sem vagyunk ellene, sőt annak szükségességét belátjuk. Magától értetődő azonban, hogy csak olyan alakulásba mennénk bele, amelyben az összes ellenzéki pártok, tehát a szocialista párt is helyet kapna és amelyben teljesen biztosítva látnánk a mi pártunk számára azt a vezető pozíciót, amely pártunkat számarányánál, történeti múltjánál es célkitűzéseinél fogva is megilleti. Ha ilyen alakulásról van szó, ugy annak nemcsak hogy ellenzői vagyunk, hanem leglelkesebb támogatói. Az egységes makói ellenzéki front kiépítésének az ügye tehát mégsem reménytelen, mert bár ezidőszerint még teljesen kezdeti stádiumában van is a kérdés, de az első lépés mégis megtörtént, az első nyilatkozatok már elharigzottak s bármilyen nag k legyenek is az ellentétek az egyes ellenáeki pártok közöli, mégis mindegyik belátja, hogy sokkal nagyobb kilátásuk lehet a sikeres küzdelemre, ha a közös célokért közös munkával veszik fel a harcot. Amig egy a cél és közös az ut, addig együtt lehet haladni, azután megy kiki a maga külön Megöiie a sósav a Stefánia öngyilkosát (A Délmagyarország munkatársától.) A közkórházban hétfőn reggel meghalt Pelleí Albert 69 éves, Fürész-ucca 3. szám alatt lakó asztalossegéd. Pellei Albert vasárnap délelőtt öngyilkosságot követett el a Stefánia-sétányon. Egy üvegből nagymennyiségű sósavat ivott és eszméletlenül terült el egy pad melletti Itt ta» láltak iá ktvéssél később a járókelők, akik értesítésére a mentők a súlyos állapotban lévő embert bevitték a közkórházba. Pellei Albert egy percre sem tért magához és hétfőn reggel meghalt. Az erős folyadék teljesen szétroncsolt?i belső részeit« Pellei Albert régóta állás nélkül volt Emiatt határozta el, hogy öngyilkosságot követ el. El-> határozásához hozzájárult hogy családjával összekülönbözött Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szálitották. Szegedi diákok győzelme az országos tehetségversenyen Budapest október 23. Az országos kereskedelmi iskolai tehetségkutató versenyt hétfőn este hirdették ki. A német nyelvben második lett Vicha Ferenc (Szeged). Altalános közgazdasági műveltségben tanulmányi ösztöndijat nyert Ver ók János, a szegedi kereskedelmi iskola növendéke. Darwin és Freud is indexre került Németországban (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: Darwin és Freud müveinek terj jesztését egész Németország területén betiltott ták azzal az indokolással, hogy azok szellemi világa homlokegyenest ellentétben áll a nemzeti szocialista forradalom világnézetével. Uzsora és sikkasztás miatt 10 napi fogházra ítélték Nagy István volt törvényszéki bírót Budapestről jelentik: Nagy István volt törvényszéki biró, — aki mint ismeretes —, megvesztegetési ügyei miatt jogerősen 4 évi fegyházbüntetést töltött ki a váci fegyházban, hétfőn uzsora és sikkasztás vétségével vádoltan került a büntetőtörvényszék elé A törvényszék Nagy Istvánt bűnösnek mondotta ki uzsora és sikkasztás vétségében és ezért 10 napi fogházra, továbbá 100 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Inqyen olvashatja a Délmagyarországot mert visszakapja elköltött pénzének 5°/o-át, ha takarékossági szervezetének üzleteiben szerzi be szükségleteit.