Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-24 / 242. szám

n OECWAGf KRÖRSZSö f935 október 21. menyek utáni vágyát s ez: a szellem, a műve­lődés halárlalan birodalma. Történeti tanul­mányai és elmélkedései egyformán arra a meg­győződésre vezették, hogy számukra a művelő­dés, a környező népekkel szemben megtartott müvelödésbeli felsőbbség egyenesen létkérdés: ha ezen a téren elveszitjük a csatát, akkor el­vesztünk magunk is, ha itt megnyerjük, akkor ki fogjuk egyszer feszíteni a szellem erejével a trianoni börtönajtót is. Mint a cselekvés em­bere, ezt a gondolatot alkotásokra alapozta; ezt a célt szolgál ja az ötezer elemi iskolai tan­terem és tanitólákás épp ugy, mint a külföldi magyar kollégiumok, egyetemek, a kutató in­tézetek. Az örök magyar művelődéspolitika elemi erejű létparancsát senki ugy meg nem értette és senki olyan erővel olyan nehéz kö­rülmények között még nem szolgálta, mint Klebelsberg gróf. Legvégső célja ennek a kul­turpolitikának egy uj-magyar ember-ttpus, az aktiv. a pozitív, az alkotó magyar kiformálá­sa volt. S mivel Klebelsberg gróf mindent szer­ves összefüggésben látott, természetes, hogy kultúrpolitikája végeredményben az egész ma­gyar élet — a gazdasági életet is beleértve — regenerálását tűzte ki célul. Klebelsberg élete­müve után más kultúrpolitikát folytatni, mint az övét. tehetetlenség lenne. A következő előadó Pásztor .József volt, aki a publicista Klebelsbergról beszélt mindvégig lebilincselő érdekességgel. Pásztor József elő­ször gróf Klebelsberg Kunónak a decentrali­zációt előkészíteni akaró cikkeivel foglalkozott, majd különösen azokat a cikkeit ismertette, amelyek a népoktatás gyorsabb ütemben való fejlesztésének szükségességét hangoztatták; amelyek a felsőbb oktatás általa helyesnek tartott kiépítése mellett agitáltak és amelyek a középiskolai leformot akarták megkedveltetni. Az előadó beszélt még Klebelsberg azon cikkeiről, amelyekben a sportélet de­centralizációjának föltétlen szükségességét hir­dette. majd foglalkozott az előadó az úgyneve­zett neonacionalista vezércikkekkel. Kifejtette, hogy gróf Klebelsberg Kunó cikkeiből értékes brcváriumot lehetne összeállítani és ennek a bizonyítására néhány szcmeVényt olvasott fel. Ezek után gróf Klebelsberg Kuhó helyét a magyar publicisztikában ugy hatá­rozta meg, hogy neve azoknak a legkiválóbb történelmi neveknek sorában ragyog már is, akik törtenelmet csináltak államférfiúi mun­kájukkal és tollúkkal egyaránt. Végül dr. Tonelli Sándor Klebelsberg és az alföldi gondolat című előadását tartottá meg. Hogy Klebelsberg Kunó volt az alföldi gondo­lat képviselője — mondotta dr. Tonalli —, aí azt jelenti, hogy az államférfiú felismert egy igazságot, az Alföld évtizedes és évszázados vészes elhanyagoltságát, amelyet a kulturpoli­tikus az oktatás előfeltételeinek megteremté­sével és a művelődés kiterjesztésével akart or­vosolni, a publicista pedig a felismerést és a belőle fakadó cselekvés szükségességértek tu­datát a szó és irás fegyverével Igyekezett a k<ízvéleményben meggyökereztetni. És ha va­laki, mint Klebelsberg," ennek az Alföldnek év­százados elmaradottságában alacsony kultu­rális életszintjét törekedett magasabb, szegedi kifejezéssel élve eszményi nivóra emelni, akkor csak azt mondhatjuk, hogy az Alföid érdeké­ben cselekedett, de nem partikuláris érdekeket szolgált és lényegében az alföldi gondolat nála egy volt az egyetemes nemzeti gondolattal. Az előadásokat a közönség lelkes tapsokkal köszönte meg. Az iskolai szünet és az egyházi főhatóság Budapestről jelentik: A közoktatásügyi mi­niszter rendeletet adott ki, amelyben ugy intéz­kedik, hogy az elemi és középiskolákban a ta­nítások október 29-től november 2-ig szünetel­jenek. Ez a miniszteri rendelet ka­tolikus körökben meglepetést keltett. Az esz­tergomi érseki főapátság máris intézkedett, hogy a főegyházmegye alá tartozó katolikus elemi, középfokú és középiskolákban október 30. és 31. napján iskolai szünetet nem engc­da** Csak két fellebbezést nyújtottak be a költségvetés ellen A husiparosok a vágóhídi dijak leszállításáért (A Délmagyarország munkatársától.) Hét­főn délben járt le a városi költségvetés felleb­bezési határideje. Mindössze két fellebbezést nyújtottak be a polgármesteri hivatalban. Az első fellebbezést Pick Jenő kormány főtaná­csos adta be, erről a Délmagyarország vasár­napi számában már részletesn beszámolt Hétfőn délben érkezett be a szegedi husipa­rosok fellebbezése, melyet Kiss Géza törvény­hatósági bizottsági tag irt alá. A husiparosok azt kifogásolják, hogy a közvágóhidi dijakat még mindig nem szállította le a város, holott a közvágóhidi üzemnél jövőre is 45.000 pengő hasznot irányoztak elő annak ellenére, hogy a közvágóhíd nem lehet hasznothajtó üzem. A husiparosok hivatkoznak arra, hogyha a köz­vágóhíd magas dijait mérsékelné a város, ak­kor a hus árát is lényegesn csökkenthetnék, ez­ért a fogyasztóközönség eminens érdeke a közvágóhidi dijak leszállítása és az, hogy az üzem hasznát a közvágóhíd üzemének restaurá­lására fordítsák. A fellebbezéseket hétfőn már fel is terjesztet­ték a belügyminiszterhez. Belső fátyog okozta a főispán lassú gyógyulását (A Délmagyaroszág munkatársától.) Bárá­nyi Tibor főispán, mint ismeretes, egy héttel fczelőtt hagyta el a közkórházat, ahol rendkívül súlyos és veszedelmes műtéten esett keresztül. A műtét után állapota elég gyorsan javult, az utóbbi időben azonban gyakran volt hőemel­kedése, sőt hazatérése óta többször magas láza ts. A hőemelkedések és a lázak okát eleinte nem tudták megállápitani kezelőorvosai, a rönt­genvizsgálat ugyanis nem mutatott ki szerve­zetében semmi rendellenességet Szombaton a betg lá2a haminckilenc fokra emelkedett és az orvosok szükségesnek talál­ták, hogy visszatérjen a kórházba, ahol még szombaton délután alapos vizsgálat alá vették és sikerült a láz okát megállapítani. Kiderült, hogy a beteg belső szervezetében veszedelmes tályog kr'pzödött. Hedry főorvos azonnal meg­nyitotta a tályogot és a beavatkozás következ­tében a főispán állapota azonnal rohamos ja­vulásnak indult. Hétfőn már látogatókat is fo­gadott a főispán, aki teljesen lázmentes, han­gulata igen jó, fájdalmai végleg megszűntek és két nap múlva teljes egészségben elhagyhatja ismét a kórházát. A makói Kossuth Párt és az egységes ellenzéki front (A Délmagyarország makói tudósitójától.) Közöltük, hogy a Független Kisgazda Párt ma­kói nagygyűlésének az előkészítésével kapcso­latosan aktuálissá vált a makói ellenzéki front teljes kiépítése. Alkalmunk volt ebben az ügy­ben a Kossuth Párt több vezetőségi tagjával, közöttük dr. Könyve s-Koionics Józseffel is beszélgetést folytatni, aki kijelentette előttünk, hogy a hatalmas makói Kossuth Párt, amely­nek ereje a legszélesebb néprétegek teljes bizal­mában rejlik, egyáltalán nem vett és nem is vesz részt a Független Kisgazdák makói nagy­gyűlésének az előkészítésében. — Mi egészen külön utakon járunk — mon­dotta Könyves-Kolonics József —, mások az utaink, mások az eszközeink és egészen mások a céljaink, mint a Független Kisgazdáké. Az egységes ellenzéki blokk megalakításának azonban ennek ellenére sem vagyunk ellene, sőt annak szükségességét belátjuk. Magától ér­tetődő azonban, hogy csak olyan alakulásba mennénk bele, amelyben az összes ellenzéki pártok, tehát a szocialista párt is helyet kapna és amelyben teljesen biztosítva látnánk a mi pártunk számára azt a vezető pozíciót, amely pártunkat számarányánál, történeti múltjánál es célkitűzéseinél fogva is megilleti. Ha ilyen alakulásról van szó, ugy annak nemcsak hogy ellenzői vagyunk, hanem leglelkesebb támo­gatói. Az egységes makói ellenzéki front kiépíté­sének az ügye tehát mégsem reménytelen, mert bár ezidőszerint még teljesen kezdeti stádiu­mában van is a kérdés, de az első lépés mégis megtörtént, az első nyilatkozatok már elharig­zottak s bármilyen nag k legyenek is az el­lentétek az egyes ellenáeki pártok közöli, mégis mindegyik belátja, hogy sokkal nagyobb kilátásuk lehet a sikeres küzdelemre, ha a kö­zös célokért közös munkával veszik fel a har­cot. Amig egy a cél és közös az ut, addig együtt lehet haladni, azután megy kiki a maga külön Megöiie a sósav a Stefánia öngyilkosát (A Délmagyarország munkatársától.) A köz­kórházban hétfőn reggel meghalt Pelleí Albert 69 éves, Fürész-ucca 3. szám alatt lakó aszta­lossegéd. Pellei Albert vasárnap délelőtt ön­gyilkosságot követett el a Stefánia-sétányon. Egy üvegből nagymennyiségű sósavat ivott és eszméletlenül terült el egy pad melletti Itt ta» láltak iá ktvéssél később a járókelők, akik ér­tesítésére a mentők a súlyos állapotban lévő embert bevitték a közkórházba. Pellei Albert egy percre sem tért magához és hétfőn reggel meghalt. Az erős folyadék teljesen szétroncsol­t?i belső részeit« Pellei Albert régóta állás nélkül volt Emiatt határozta el, hogy öngyilkosságot követ el. El-> határozásához hozzájárult hogy családjával összekülönbözött Holttestét a törvényszéki or­vostani intézetbe szálitották. Szegedi diákok győzelme az országos tehetség­versenyen Budapest október 23. Az országos kereske­delmi iskolai tehetségkutató versenyt hétfőn este hirdették ki. A német nyelvben második lett Vicha Ferenc (Szeged). Altalános köz­gazdasági műveltségben tanulmányi ösztöndi­jat nyert Ver ók János, a szegedi kereskedel­mi iskola növendéke. Darwin és Freud is indexre került Németországban (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ber­linből jelentik: Darwin és Freud müveinek terj jesztését egész Németország területén betiltott ták azzal az indokolással, hogy azok szellemi világa homlokegyenest ellentétben áll a nem­zeti szocialista forradalom világnézetével. Uzsora és sikkasztás miatt 10 napi fogházra ítélték Nagy István volt törvényszéki bírót Budapestről jelentik: Nagy István volt tör­vényszéki biró, — aki mint ismeretes —, meg­vesztegetési ügyei miatt jogerősen 4 évi fegy­házbüntetést töltött ki a váci fegyházban, hét­főn uzsora és sikkasztás vétségével vádoltan ke­rült a büntetőtörvényszék elé A törvényszék Nagy Istvánt bűnösnek mondotta ki uzsora és sikkasztás vétségében és ezért 10 napi fogházra, továbbá 100 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Inqyen olvashatja a Délmagyarországot mert visszakapja elköltött pénzének 5°/o-át, ha takaré­kossági szervezetének üzletei­ben szerzi be szükségleteit.

Next

/
Thumbnails
Contents