Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-24 / 217. szám

Í933 szeptember 24. 0P( MAGYARORSZÁG 3} Divatszövetek, szőrme ás béiésáruk, Szegeden legolcsóbbak Lévainál Tisza Calos körül 39. szemben.) (Höforáss a Győződjön meg kedvező vásárlási alkalomról. Móra Ferenc: Szeged díszpolgára Indítvány a törvényhatóság csütörtöki közgyűlése elé (A Délmagyarország munkatársától.) A csü!"{«• >a0 ó.S.t Közgyűlés napirendjének IO. licij^^o I ' I ( VI n' ji i.v " lesz egy k-lekemelően *zóp ünnepi pontja is. az az indivány, amelyet a betegen fekvő Bárányi Tibor főispán kezdeményezésére szombaton nyújtott be dr. Kogutowicz Károly egyetemi tanár, Wagner Adolf gazdasági főtanácsos. dr. Széchényi István és dr. Dettre János nv. főispán ..Móra Ferenc diszpolgársága tárgyában". Valószínű, hogy a főispán, aki a közgyüés összeilléséig minden bizonnyal elhagyhatja a kórházi betegszobát, az indítványt a közgvülési napirend élére tűzi ki, hogv ezzel is hangsulvozza annak fontosságát és ünnepélvességét. AZ indítvány •tói: „Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági Néhány nappal ezelőtt érkezett haza Szegedre Móra Ferenc, a város múzeumának és Somogyi Könyvtárának igazgatója, aki rendkivül stilyos műtéten esett a közelmultban keresztül és akinek szerencsés felgyógyulása osztatlan örömet keltett nemcsak Szegeden, hanem az egész ország polgársága körében Ebből az alkalomból mély tisztelettel indítványozzuk: mondja ki a Tekintetes Törvényhatósági Bizottság, hogy Móra Fereneet, a Petőfi Társaság és a Kisfaludv Társaság tagját a szegcdi Ferenc József-Tudományegyetem honoris cansa doktorát, a kiváló írót, aki szépirodalmi alkotásaival nem csak az egyetemes magyar kultúra kincsestárát gazdagította, hanem Szeged városának szerzett velük hírt és dicsőséget, a kiváló régész, akinek páratlan sikerű ásatásai már régen Szeged felé irányították az egész tudományos világ figyelmeit, — városának tett példátlan nagy és értékes szolgálatának elismeréseképen Szeged város díszpolgárává választja. Tekintetes Közgyűlés! Ugy érezzük, hogy índitványunk nem szorul semmiféle bővebb indokolásra, hiszen Móra Ferenc három évtizedes kulturmunkájának nagyszerű eredményei közismertek nem csak Szegeden, hanem az egész magyar kulturközönség előtt. Szeged város közönsége a díszpolgárság diplomáját azok számára tartogatta, akik vagy a város, vagy az egyetemes magyarság szolgálatában szereztek hervadhatatlan érdemeket. A gyakran változó pártpolitikai konjunktura soha, senkit nem juttatott ehhez a díszhez, amely éppen ezért kapott különös fényt és értéket. Szeged város hálás polgársága legutóbb gróf Klebelsberg Kuno halhatatlan nevét iktatta a szegedi díszpolgárok galériájába, de nem az aktív miniszterét, hanem az aktív kulturpolHikusét és az aktiv építőét, aki még most is elevenen alkot a Fogadalmi templom csöndes kriptájából. Gróf Klebelsberg Kuno legszebb, legértékesebb díszének érezte haláláig a szegedi díszpolgárságot, amelyre — és ezt a város polgársága fogja mindig érezni — Szegedért vívott harcaival, Szegedért végzett munkájával rászolgált. A szegedi díszpolgárság csak azt illeti meg, aii különös szolgálatokat tett ennek a városnak, aki az egész szivét, az egész lelkét adta oda érte Szegednek. Ezért illeti meg Móra Ferencet is, azt a Móra Ferencet, aki több. mint három évtizede építgeti csendben, szerényen, de ma talán még föl sem mérhető hatalmas eredménnyel Szeged kultúráját, aki teljesen összeforrt, azonossá vált fogadott és mindig szolgált városával, akire, mint szegedi iróra és szegedi tudósra tekint föl igaz tisztelettel és ragaszkodással az egész magyarság határokon innen és határokon tul. Ezért indítványozzuk a legmélyebb tisztelettel, hogy Szeged város tekintetes Törvényhatósági Bizottsága a súlyos betegségéből szerencsésen felépült fiát, Móra Ferencet, aki mindnyájunk őszinte örömére visszatért közénk, díszpolgáraként ölelje magához." Az indítvány benyújtásának a hire már napokkal ezelőtt elterjedt a városban és mindenütt a legőszintébb örömet keltette. Móra Ferenc szegedi diszpolgársága régi óhai Szegeden azok körében, akik figyelemmel kisérik és értékelik a szegedi Kultúrpalota világszerte ismert nevü igazgatójának irodalmi ps tudományos munkálkodását. Szülővárosa. Félegvháza három évvel ezelőtt választotta díszpolgárává országos ünnepség keretében irói jubileumának harmincadik évfordulója alkalmából. A szegedi Ferenc József-Tudományegyetem nem egészen egv évvel ezelőtt evctti' díszdoktorává az egesz ország kulturközönségének lelkes helyeslése mellett. A város, — amely több, mint három évtizede teret ad munkálkodása számára, amely második szülőföldje és amelv olyan sokat köszönhet Móra Ferencnek, — szeretetének, megbecsülésének érthető szemérmességből nem adott külső kifejezést. Most azonban, az egész ország elismerésének számtalan megnvilatkozása után Szeged is jogos büszkeséggel ünnepelheti a tunós és az iró Móra Ferencet, akinek minden írása minden munkája Szeged hírét és becsületét szolgálja. Értesülésünk szerint az indítványt ünnepi formák között fogja tárgyalni Szeged közgyűlése. Felszólal az indítványhoz dr. Széchényi István As dr. Dettre János az aláírók nevében és a közgyűlés minden bizonnyal egyhangú határozattal választja meg Szeged díszpolgárává Mórát. . t (y a _ jr^r* I " lénveshen és mattban. Gyári lerakat Szép, tartós, o'cso a 8FB harisnya peiiák Testvérekéi AZ AMERIKAI Irta: TONELLI SÁNDOR Ez a cikk ugy született meg, hogy a szegedi Rotary Clubnak egyik jóhiszemű és jómeglátásu tagja, aki a nyáron átkelt a két kontinenst egymástól elválasztó nagy árkon, előadást tartott Amerikáról és az amerikai üzleti világban szerzett tapasztalatairól. Az előadás nyomán diskurzus indult meg, hogy mit kell érteni tulajdonképen az „amerikai" kifejezés alatt, külön tipust jelent-e és ha igen, melyek azok a vonások, amelyek elválasztják az európaitól? Kissé merész vállalkozás, ha valaki egy rövidre szabott cikk keretében akar erre a kérdésre megfelelni. Az amerikairól nem lehet olyan összefoglaló formában beszélni, ahogy beszélni szoktunk a németekről, franciákról, vagy olaszokról. Az még nem volna nehézség, hogy ma már száz milliónál több ember vall ja magát amerikainak és ez a száz millió ember majd akkora területen lakik, mint egé^z Európa, Oroszországot is beleértve. Nagyobb nehézség. hogy ennek a száz millió embernek történelmi múltja, melynek folvamán az amerikai nemzet kialakult, alig több másfélszáz esztendőnél. Ennyi idő alig elégséges egységes nép és egységes nemzeti lélek kiformálására, különösen ha maga a nép annyi különböző elemből tevődik össze, mint az Egyesült Államok lakossága. Idegenek és kötőjeles amerikaiak Elégséges elővenni akármelyik lexikont, hogy erről meggyőződhessünk. A százhuszonkét millió emberből, aki ma a szorosan vett Egyesült Államok lakosságát alkotja, 14 millió külföldön született, 25 millió már Amerikában született, de bevándorolt szülőktől, 11 millió néger és más szines fajokhoz tartozik s csak ami ezen felül van, született Amerikában, amerikai szülőktől. Ez a réteg tehát az, amely már két generációnál hosszabb amerikai múltra tekinthet vissza. Leszármazása tekintetében azonban ezek között is tömérdek sokan vannak, akik nem abból az angolszász elemből valók, amely az Unió kereteit megteremtette és külsőleg a jellegét Amerikára rányomta. Ha tehát amerikaiakról beszélünk, némileg meg kell szűkíteni a fogalmi kört, melyet e kifejezés alatt értünk. Ki kell kapcsolni belőle azokat a bevándorlott tömegeket, amelyek még ma is egészen különböző nemzeti és népi csoportokat alkotnak, ki kell kapcsolni Newvork East Sidejének orosz zsidó tömegeit, ki kell kapcsolni a színeseket és ki kell kapcsolni általában mindazokat, akiknek asszimilálódása esetleg már folvamatban van. de még nem jutottak el odáig, hogy Amerikával nyelvben, érzésben és gondolkozásban összeolvadjanak. Ezeket az idegeneket, vagy félig beolvadtakat. akik még sokat megőriztek regebbi hovatartozásukból. a száz százalékos amerikai köfőieles amerikaiaknak hivia. Német-arr>pri-' Aa kaiak, olasz-amerikaiak, magyar-amerikaiak és igy tovább. Amig a háború előtt évente száz meg százezer uj bevándorló lépett az Egyesült Államok területére, akik folyton szaporították a kötőjeles amerikaiak számát, az asszimilálódás folyamata nagyon meg volt nehezítve- Akkoriban a bevándorlás felől két nézet uralkodott az Egvesült Államokban. Az egyik azt hirdette. hogy az Unió a nagy olvasztó tégely, amelv korlátozás nélkül képes befogadni és asszimilálni mindenkit. A másik nézet veszedelmet látott ebben a korlátozás nélküli beáramlásban és követelte, hogy korlátokat állisanak eléje. Tudjuk, hogy ez az irányzat győzött. Ma az engedélyezett bevándorlási kontingens olv csekély, hogy utánpótlásra nem> elegendő és a már meglevő elemek összetételét erezhetően nem befolyásolja. Az asszimilálódás processzusa az Egyesült Államokban igy meggyorsult és a következő generáció Amerikája a mostaninál sokkalta inkább meg fogja közelíteni az európai értelemben vett nemzet fogalmát. Az igazi amerikai Ha azonban az amerikai kifejezést az igazi amerikaiakra lokalizáljuk, mindenekelőtt fel kell merülni a kérdésnek, hogy mi az, ami őket a többiektől és tőlünk, európaiaktól elválasztia? A nyelv semmiesetre sem. mert azt az első telepesek Angliából hozták magukkal és minden amerikanizmus mellett is angol maradt. Ha kiejtésbeli változások vannak s idegen elemek szívódtak fel az amerikai nyelvbe, az irodalmi nyelv angol maradt. Túlzás, vagv hiúság azoknak az .állítása, akik már külön amerikai nvelvet emlegetnek. A régiek leszármazottainak, a vankeeknek körében sok megmaradt az angol szokásokból és erkölcsökből és a puritanizmus világfelfogásából is. U.i venás ellenben a mozgékonvság, amelyet a szinte korlátlan területi lehetőségek magyaráznak meg. Amerikában az európai értelemben vett helvhez kötöttséget, ahol egész nemzedékek élik le életüket ugvanabban a v&lgvben és ugvanabhan a faluban, nem ismerik. A közlekedés sokkalta erősebb tényező az amerikaiak életében, mint a miénkben: annyira erős, hoev a nemzetalkotó erők sorába emelkedett. TTa Intézeti, Iskolai Harisnyák, gyermek kötóttkabátok, nagy választékban, £usssiig Imre Széchenyi tér 2. Tisza izáiló mellett.