Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-24 / 217. szám

D Ê L M A G y A R O R S Z Ä G 1933 szeptember 24. Gyermekharisnyák, fehérnemüek MTää külsőleg lehet Amerikában homogén vonáso­kat felfedezni Floridától a nagy tavakig, me­lyek közöl első a Szaharának, áz utóbbi pedig Németországnak a magasságában fekszik és ha ezen a rengeteg területen az életmód és a szo­kások állandóan a nivellálódás felé haladnak, ebben a közlekedésnek van a legnagyobb sze­repe. Az amerikanizmus jellemző vonásai Azon a néhány számon kivül, amely az Egyestilt Államok népi összetételére vonatko­zott, több statisztikai adattal nem akarom az olvasót terhelni. Mindenki ismeri azonban azo­kat az összeállításokat, melyek azt tüntetik fel, hogy a világ szén- és acéltermelésének, vagy gyapot- és búzatermésének hány száza­léka esik az Egyesült Államokra. Az ameri­kaiak szeretnek dicsekedni, hogy ők produkál­ják a legtöbb petróleumot, az ő vasúthálózatuk a leghosszabb, náluk fut a legtöbb automobil, az Egyesült Államokban több mozi van, mint a világ több részében együttvéve. Náluk van­nak a legnagyobb édesvizű tavak, a legmaga­sabb épületek és a legnagyobb vagonok. Egyes idegen fenoméneket leszámítva, sportban Ame­rika mutatja a legnagyobb rekordokat Igaz, most azzal kevésbé dicsekszenek, hogy Ameri­kában van a legtöbb munkanélküli. Á nagy­ságnak és vele együtt a sikernek feltétlen be­csülése és minden fölé helyezése az amerikai gondolkodásnak jellegzetes vonása. A sikernek azonban mindenütt más és más a megjelenési formája. Régi, hagyományokkal biró országokban sikernek számit, ha alulról felfelé törőt az úgynevezett előkelő osztályok a körökbe fogadják. Siker, ha valaki piros sza­lagot kap a gomblyukába, vagy ha címmel és ranggal ajándékozzák meg. Az ilyen törekvé­sek ma már Amerikában is megvannak: minden uj milliomosnak az az ambíciója, hogy bejus­son a newyorki négyszázak körébe. Az állító­lag demokratikus és az európai militarizinustól idegen Amerikában ambíciója nagyon sok em­bernek, hogy — ezredesnek nevezzék ki. Ezre­des lesz abból, aki átrepüli az óceánt, vagy megmássza a Szent Illés hegyet. Ezek azon­ban inkább csak kivételek. A sikernek igazi fokmérője Amerikában mégis csak az, amit dollárokban ki lehet fejezni. Műremeknél és embernél egyaránt az a legfontosabb kérdés, hogy mennyit ér? Ez azonban nem vala­mi erkölcsi értéket jelent, hanem ha ügyvédre, orvosra, kereskedőre, vagy tudósra vetik fel a kérdést, azt jelenti, hogy szakmabeli tudását milyen mennyiségű dollárban tudja gyümöl­csöztetni. Hogy az értékelésnek ez a formája mennyire megy, azt legjobban annak az ame­rikai irodalomtörténésznek az esete mutatja, ki forrástanulmányok alapján külön könyvet irt arról a kérdésről, hogy a mostani valutára átszámítva Shakespeare mennyit keresett a maga idejében. Az amerikai önbizalom Kctscgiclen, Hogy az amerikai az ilyen érte­lemben vett sikerek elérésére sokkal jobhan fel van vértezve, mint mi. Agyát sokkal kevésbé terheli tul az iskolában szerzett ismeretek tö­mege. A kötelező kulturális érdeklődés köre tá­volról sem terjed ki olyan széles területekre, mint minálunk. Az átlagos amerikai az euró­painál sokkal egyoldalubb, de sokkal inkább te van idegezve arra, hogy mesterségéből mi­nél nagyobb materiális eredményeket tudjon kicsiholni. Van azonban ennek egy másik magyarázata <s. aminek a jelenségeit Amerikában lépten­nyomon lehet tapasztalni és ez a határtalan ön­bizalom és optimizmus. Azok a páratlan termé­szeti adottságok, amelyek az Egyesült Államok fejlődésének gazdasági alapjait megadták, az amerikai jellem alakulására sem maradtak hatástalanok. Lélektanilag az amerikai dolgok állandóan kedvezőbb beállítására van beren­dezkedve. Jó konjunktura idején még többet remél, válság idején nem a válság további ki­mélyülésének rémképét, hanem a megválto­zásnak és jobbrafordulásnak kedvezőbb képét látja lelki szemei előtt. A keep smiling jelszava egy válság idején csak Amerikában születhe­tett meg. Mosolyogj, ha rosszabbul is megy a dolgod, mert az orrod lehorgasztásával ugy sem segitszhetsz magadon. A bizakodás azon­ban a sikernek egyik előfeltétele. És itt kapcsolódom bele Amerikából vissza­jött barátomnak az elbeszélésébe, aki saját sze­meivel látta az amerikai válságot, de nem lát­ta a válságnak Európában megszokott kisérő jelenségeit. Elmondotta ellenben, hogy a dol­lár-zuhanás idején meglátogatta egy newyorki ismerősét és felvetette előtte a. kérdést, hogy az amerikai üzletemberek nem látják-e elérke­zettnek az időt hogy idegen valutákkal lefe­dezzék magukat? Az amerikai valósággal meg­ütközött a kérdésen. -— Hova gondol? ...Dollár is dollár­Ezért kell feltételeznem azt is, hogy Roose­velt pénzügyi és közgazdasági elgondolása le­het nagyon naiv, lehet ellentétes a klasszikus nemzetgazdaságtan törvényeivel, de benne fek­szik az amerikai nemzeti jellemben, mikor lé­lektani tényezők megmozgatásával, a jobb jövő hitének valóságos felkorbácsolásával akarja a válságot leküzdeni és a gazdasági fellendülés menetét megindítani. I Méhes és Privinszky Mlndennemfl szőrmékben dus választék. Elsőre várisi áivaisxUcsöR, Deák F. H. és Hld u. sarok. . Elsőrendű munka. Olcsó árak! M II Tisza mentén rendkívül sok a tennivló Gabonatárházak, áfrakodók, hidak és talajjavító kísértelek (A Délmagyarország munkatársától.) Dr Gesztelyi Nagy László, a Duna—Tisza­közi Mezőgazdasági Kamara igazgatója vetet­te fel a legutóbbi tiszai emlékhajozás gondo­latát. A Tokajtól Szegedig tartó tiszai hajózás eredményéről beszéltünk most dr. Gesztelyi Nagy Lászlóval, aki a következőket mondotta: — A tiszai hajóutnak konkrét eredményei vannak, mert a kereskedelemügyi miniszté­rium tizenhat helyen elrendelte a Tiszához vezető községi utak kijavítását. Szeged környé­kén, Szentesnél, Mindszentnél és Algyőnél ja­vítják a tiszai parthoz vezető utakat. Á további teendők megbeszélése végett október elején a hajóút résztvevőinek és az összes érdekeltek bevonásával ankét lesz a földmüvelésügyi mi­nisztériumban. A hajóút során meggyőződhet­tek arról az illetékesek, hogy a Tisza mentén rendkívül sok a tennivaló. Meg kell valósítani a Tiszamentén a gabonatárházak kérdését és rá kell birni a Máv.-ot és az MFTR-t, hogy a Tisza áruforgalmának megfelelő átrakodókat építsenek. Sürgősen meg kell építeni Algvőn és Tiszadobnál a tiszai hidakat. Biztató ígére­tet kaptunk arranézve, hogy a két híd építési költségét a jövő évi költségvetésbe beillesztik. — Á mezőgazdasági kamara ezjdőszerint egy nagyfontosságú javaslat előkészítésén dolgo­zik. Arra kívánunk előterjesztést tenni, hogy valósítsák meg a mezőgazdaságfejlesztő tör­vényt. Elsősorban kívánatos volna, ha azok a gazdák, akik homokföldeket és szikes terüle­teket megjavítanak, bizonyos adókedvezményt kapjanak. Ha valaki gyárat alapit Magyaror­szágon, az többféle kedvezményben részesül, nemcsak az állam, hanem a városok részéről is. Érthetetlen, hogy nálunk, agrárországban ugyanilyen kedvezesekben nem részesülhet a gazda, amikor a termelés növelését elősegíti terméketlen területek javításával. Le akarjuk fektetni a tervezetben azt is, hogy hozzá lehes­sen nyúlni a kevéssé jövedelmező termelési ágakhoz. Át kellene alakítani állami segítség­gel a szőlőtermelést, hogy a nemesebb fajtájú szőlőket termeljék tul nyomórészben. Jelenleg az a furcsa helyzet van, hogy annak a gazdá­nak, aki kevéssé jövedelmező szántóföldjét szőlővel telepiti be, — felemelik az adóját. Holott adókedvezményben, adómérséklésben kellene részesíteni őket. Javaslatunkat rövide­sen elküldjük a többi kamaráknak, a városok­nak és az összes gazdaérdekeltségeknek. A ja­vaslat megvalósítása nem késhet sokáig. Elmondotta még Gesztelyi Nagy László, hogy a mezőgazdasági kamara talajtani inté­zete állandóan vizsgálja az Alföld egyes he­lyein a földeket, hogy a gazdáknak a talaj célszerűbb kihasználására tanácsokkal szol­gáljon. Ezidőszerint Szeged közvetlen kornyé­kén száztíz helven folvnak talajvizsgáló kísér­letek. A cél az," hogy Csengelén. Bnlástyán és Alsótanyán, ahol nagykiterjedésű homokföldek vannak, megjavítsák, lekössék a futóhomokot. Á kísérletezések során azt kívánják megállapí­tani, hogy a szegedi homokföldeket milyen módon lehetne termékenvebbé tenni­Őszi idényre ajánlom összes textil cikkekkel dúsan felszerelt raktáramat. Nagy választék divatselyem és müselyemárukban. úgyszintén bel- és külföldi női ésférfi kabátkelmék és öltönyszövetekben flngol férfi szoYefekböl állandóan nagy raktárt tartok. Szőnyegek, garnitúrák és minndennemO divatcikkek a legjutányo­sabb szabott árakon. KURUCSEV SÁNDOR Kisérie figyelemmel DIVATARU Széchenyi «ér 14. szám. kirakataimat. poloska és molykár ellen a legtiSkeiete*ebben e» legolcsóbban végez Lakásfertőtlenltő Vállalat ci*mrodAt«. Zyklon CUzip»rl R t. n*«ff«d! kirendeltségre Szeged, Dugonics tér 12. sz. Telefon: 31-77 Szegediek találkozó helye az István Király szálloda EHüt. Nyugati pályaudvar mellett.) — Taleíon (Interurbán) 202—43., 294—34 — StirgBnyeimt BOTELIST. Sxobálnlc áráí mérsékeltük. E lapra hivatkozók 20% engedményt kapnak. Központi fUtés, folyö hideg-meleg -vt*. 11«, telefonos »zobAk. Teljes komfort 3 A szállodában étterem, kávéház és american bar

Next

/
Thumbnails
Contents