Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-22 / 215. szám

DELMAGYARORSZSG T933 szeptember 22. Csalási per a papirs&őnyegek Egyévi börtön után felmentés — Csalás történt, de azt nem a cégvezető Követte el" (A Délmagyarország munkatársától.) Biró Imre műszaki kereskedő, a Herold budapesti lakberendezési cég cégvezető-Igazgatója ellen a szegedi ügyészség háromrendbcli csaíás miatt vádat emelt még az elmúlt esztendőben. A per. amelyben csütörtökön Ítélkezett a szegedi ítélőtábla, rendkívül érdekes szőnyegcsalási történet. A Herold üzleti összeköttetésben ál­lott a Gallia nevü budapesti cegen keresztül az Etabliszemenle Julies Flipó nevü francia szőnyeggyárral, annak a saiál ügynökei utján árulta a szőnyegeit, még pedig minták alapján. A megrendelesckot a Herold ügynökei a cég­nek, Herold a Galliának, végül a Gallia a francia gyár touresingi telepének továbbí­totta. A Herold egyik ügynöke, Her­mann Béla volt postatisztviselő Szegeden is járt és itt a nála levő szőnyegminták alap­ján több szőnyeget eladott. Vásárolt például Kemény József postafelügyelő 438, Vőneki Géza vasúti ellenőr 526 pengő értékű, kiváló minőségű gyapjuszőnyegnek mondott szőnye­get. A vételárat lefizették, de egy-két esztendő elmultával az a meglepetés érte a vásárlókat, hogy a szőnyegek teljesen tönkrementek. Ki­derült, hogy a szőnyegek alapfonata közönsé­ges papir volt, az anyag maga pedig pamut. A Károsult vevők ekkor feljelentést tettek Hermann Bcla, illetve a Herold igazgatója, Biró Imre ellen. Hermann Béla ellen azonban az ügyészség később elejtette a vádat. Az ügy­nök ugyanis azzal védekezett, hogy nem értett a szőnyegekhez. Neki Biró adta át a szőnyeg­mintákat és elhallgatta előtte, hogy azok pa­pírból valók, sőt kérdésére azt felelte, hogy a szállítandó szőnyegek gyapjúból készültek. Tekintettel arra, nogy nem ismerte a szőnye­geket, azt elhitte, sőt ő maga is becsapódott, mert saját részére is vásárolt az olcsó szőnye­gekből. Ezután csak Biró Imre ellen folyt to­vább az eljárás. Biró a törvényszék előtt elmondotta, hogy bár ő keleti akadémiát végzett, nem ismeri a szőnyegeket és ő csak az áru közvetítésével fog­lalkozott, de minden kárositási szándék nél­kül. A bíróság az igazgató bűnösségét megál­lapította azzal az indokolással, hogy mint ma­gasabb kereskedelmi képesítéssel rendelkező egyénnek, aki nagy körültekintéssel bonyo­lítja le üzleteit, tudnia kellett az áru silány minőségéről. A bíróság ezért egyesztendei bör­tönre Ítélte Biró Imrét, aki az ítélet ellen fel­lebbezést jelentett be. A csütörtöki táblai tárgyaláson dr. Eisner Manó védő indokolta meg a fellebbezést A bi­róság Biró Imrét felmentette az ellene emelt vád alól azzal, hogy csalás tényleg történt de nem Biró részéről. A minták ugyanis jók vol­tak, azonban az áruk, melyek közvetlenül ér­keztek Franciaországból, nem. A csalást nem Biró Imre követhette el, annál is inkább, mert Biró maga sem értett a szőnyegekhez. Öszi szemle csintalan tiszai csónakok között (A Délmagyarország munkatársától.) Az idón nagyon rosszul sikerült a tisxai fürdöszezon. Ha kedvez az i<W, általában száz napos a fürdési évad, az idén még a felében 1« szivesen kiegyez­tek volna a strandosok. Meglehetősen megkésve jött a nyár, juliws derekán pedig a Tisza szokatlan áradása miatt kellett abbahagyni a strandolási Augusztusban is voltak hűvös napok, végül pedig a sok rossznak koronájaként, szeptember elején Ősziesre fordult az idő. Tavaly még szeptember végén is strandoltak. 4500 csónak. A Tiszán mindamellett még meglehetős forgal­mas élet uralkodik, de nem fürdő-élet mert für­deni már nem lehet a 14 fokos vízben. Az időben megrövidített fürdőzők a csónakázás örömeiben keresnek kárpótlást. 4150 csónakot tart ezidősze­rlnt nyilván a szegcdi révkapltányság. Szeged csó­naksportja nagy iramban fejlődik, egy év alatt majd másfélezerrel szaporodott a szegedi csónak­tulajdonosok száma. Egy szegcdi csónak kalandja. Persze meglehetősen sok a baj a négy és félezer csónakkal. Különösen vihar után. Ilyenkor nyolc­tiz csónakot szednek össze szerte a partok mentén. Legutóbb 14 gazdátlan csónak úszkált a Tiszán, a vizenjáró emberek vonszolták ki a partra és át­adták a révkapitányságnak. A legtöbb baj azokkal a csónakokkal van, amelyeket nem jól lakatolnak le és a szélvihar elszakítja a kikötéstől. Sokszor előfordul, hogy a kirándulók a parti bokrokba húzódnak a vihar elől és a szél elsodorja a csóna­kot. Egy ilyen csónak leúszott a Tiszán, megszál­lott területre. Törökkanizsán fogták ki a szerbek és az ottani vámhivataltól jött értesítés, hogy egy gz. jelzésű csónakot találtak. A „Csintalan" esintalankodá&a. A révkapitányság a csónak számozása nyomán Sportvonat Bécsbe az osztrák-magyar mérkőzésre Budapestről indul október 1-én, vasárnap reggel 7 óra 05 perckor, érkezik Bécsbe déli 12 órakor. Visszaindulás vasárnap éjjel 12 órakor. Érkezés Budapestre hétfőn reggel 6 órakor. A Részvételi dij Budapesttől III. osztályú vasúti jeggyel oda-vissza, n | Ji valamint az osztrák—magyar mérkőzés elsőrendű ülőhelyével együtt • lw .50 Szegedtől Budapestig és vissza 50 százalékos vasúti kedvezmény Útlevél nem szükséges Jelentkezési határidő szeptember 27. megtalálta a tulajdonost, egy gyári tisztviselőt, aki aztán útlevelet váltott, vonatra ült és elmen! Kanizsára. Másnap egy gabona rakó uszály hozla vissza Szegedre a messze bitangolt csónakot amelynek történetesen „Csintalan" volt a neve. Okozott már nagyobb bajt is a csónak, válópör­nek Is volt az előidézője. Ugy történt a história, hogy a férj azt mondta otthon egyik vasárnap, hogy fontos üzleti dolgokban Makóra kell utaznia. De Makó helyett egy kiránduló társasággal elment csónakázni a Maroson felfelé. A kirándulók kö­zött sok hölgy is volt és az üzletvezető rendkívül jól mulatott. Gramofont is vittek magukkal, tán­cotlak a pázsiton. Alkonyat volt már, midőn a kirándulók hazafelé indultak. Szólt a gramofon ós mindenki a slágert énekelte, miközben a csónak lefelé nszott: T»ny*remen hordom, lehozom a csillagot én... Az üzletvezető volt a leghangosabb, egy barna leányka fülébe énekelte a nótát Egyszerre meghalkult a hangja. A Maros-torko­lat előtt, a túlsó oldalon két csónakot látott meg A csónakok fel voltak húzva a homokos partra. Az egyik csónak, égszinkék-festésü, különösen isme­rősnek tetszett az üzletvezető előtt Amikor köze­lebb kerültek hozzá, már a felírását is eltudta ol­vasni. A csónak felírása, amelytől nagyon mele­ge lett az üzletvezetőnek, a következő volt: „Aliz*. Semmi kétség nem maradt az üzletvezető szá­mára, az ő csónakja vesztegelt a parton. Az „Aliz" volt a csónakja, feleségéről nevezte el. A Maros-torkolatnál az „Aliz" mellett még egy másik csónak is vesztegelt A másik csónak w ismerős volt: „Maharadzsa." Nőtlen ember volt a „Maharadzsa" gazdája. A gramofon pedig tovább szólt, de az üzletvezető sürgősen elbúcsúzott a vig társaságtól. — Nem érzem jól magam, — mondta. Ezután gyors tempóban a csónakházhoz evezett, ahol a szandolinja szokott kikötve lenni. Estefelé volt már, kezdett sötétedni. Nemsokára feltűnt a kékszínű Aliz, benne az üzletveztő felesége Az asszony nagyon meglepődött, amikor a kikötő pal­lóján meglátta az urát. Még nem is indulhatott meg a kedves jelenet, amikor megérkezett a „Ma­haradzsa" is. Finálé: válópör a törvényszéken. Az idd A Szegedi Meteorológiai Obszervatórium je­lenti. Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 23.6 C, a legalacsonyabb 10.6 C. A barometer adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 758.0 mm, este 756.1 mm. A levegő páratartalma reggel 90 százalék, délben 86 százalék. A szél iránya dél­keleti, erőssége 2—8. A lehullott csapadék mennyi: sége 34.3 mm. A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 óra­kor: Déli-délnyugati légáramlás, változó felhő­zet, sokhelyütt záporszerii esők, kisebb zivata­rok. A hőmérséklet az északi megyékben is emelkedik. Záloqolás sértéssel (A Délmagyarország munkatársától.) Sér­tés-e az a kifejezés, hogy „nyálasszájuV Est a kérdést kellelt eldöntenie a járásbíróságnak. Kristó Elemérné ingatlant vásárolt, amely után illetéket róttak ki reá. A szerződés szerint más tartozott volna megfizetni az illetékeket, az azonban nem tett eleget kötelezettségének. Egy szép napon végrehajtó és becsfis ielent még Kristóne lakásán és zálogolást eszközölt. Kristóné ezután felment az adóhivatalhoz hogy a dolgot elintézze. Először kérdést intéz­tek hozzá, hogy a város részérő! kik jártak a lakásán. „Nem"tudom ki volt — felelte az asz­szony —, csak egy idősebb, meg valami nyá­lasszáju..." Kiderült, hogy az, aki a végre­hajtóval Kristónénál volt, Pável János, aki ez­után becsületsértési pert indított az asszony ellen. Kristó Elemérné azzal védekezett, hogy ezzel a kifejezéssel nem akart senkit sem sér­teni, tudomása szerint ez a szó nem is sértés. A bíróság azonban ugy találta, hogy a kife­jezés sértő és ezért" 20 pengő pénzbüntetésre ítélte Kristó Elemérnét.

Next

/
Thumbnails
Contents