Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-19 / 212. szám

Ö 6 I MAGYARORSZÁG T933 szeptember TO. Kormányrenddel tilalma folytán Szegedre utol) Ara, Rudolf-térre érkezett i/szdtyok hAI elsőrendű kemény flillo árusítása Nemzeti Mtcllntóietna Széchenyi fér 3. 2« Ujabb izgalmak és tumultuózus jelenetek a makói hagymapiacon (A Délmagyarország makói tudósítójától.) A Délmagyarország beszámolt arról a katasz­trófáról, amely a makói hagymatermelőket érte az idei hágymaértékesités csődje folytán. Megírtuk azt is, nogy a hagymaszindikátus most ::00, a kecskeméti konzervgyár pedig 200 vagon hagyma felvásárlásával próbál segíteni pilla­natnyilag a katasztrófái is helyzeten. Vasárnap volt az első piacos nap. amelyen a vásárlásokat megkezdték és az a tapasztalat, amit ezalkalommal az illetékesek nyerhettek, kézzelfogható bizonyságát adta a makói hagy­matermelők kétségbeejtő helyzetének. A vásár­lások megkezdésének hírére a vasárnapi hagy­mapiacra a termelök százai vonultak fel és ami­kor a szindikátus vásárlói megjelentek, való­sággal megrohamozták őket az árujukat kínáló termelök. Életveszélyes tumultus támadt a hagymapiacon és a szindikátus bevásárló iro­dája előtt. Mindenki be akart jutni, mindenki el akart adni s a tülekvő, zúgolódó tömegben egyre izgatottabb hangok hallatszottak. A nagy tumultus és a tömeg egyre fokozódó türelmetlensége folytán nyolctagú rendörrsz­tagot kellett kivezényelni, igy is kemény mun­kába. valóságos közelharcba került amíg a tö­meget szétoszlatni sikerült. A szindikátus az egy napra előirányzott mennyiséget, közel harminc vagon hagymát, egy óra alatt felvásárolta, de a munka során eljutott ahoz a belátáshoz, hogy ezen a módon nem lesz képes az előirt vásárlási keretek kö­zött maradni. A mai napon már különböző terveket vitattak meg a város vezetőségével a további vásárlások nyugodtabb, simább és fő­képen az eredeti intencióknak megfelelő lebo­nyolítására. Az eddigi megállapodások szerint a város a szindikátussal együttesen házról-házra járva összeiratja a hagymakészleteket és az összeírás alapján íogják az arra legjobban reáutalt ker­tészeket egyenkint, levelezőlap utján meghatá­rozott időre behívni, hogy a tőlük átvenni ki­vánt hagymamennyiséget lekössék. A város és a szindikátus együttes készletösszeirói 14 cso­portban kedden reggel indulnak körútjukra s remélik, hogy 2—3 nap alatt elkészül az ösz­szeirás. Az összeírás alapján újból megindulhat a vásárlás. A termelők ezt a megoldást sem tartják megfelelőnek, főképen azt sérelmezik, hogy ezzel is elhúzódik a vásárlás, azonkívül pedig a piaconkivüli vásárlás ujabb nyugtalan­ságot eredményez. Esernyők gyári árakon Poüák Testvéreknél Szegedi egyetemi diákok küzdelme a nyomorral a tanulásért A Diákvédő Iroda az egyetemi hallgatók egyharmadrészét részesítette támo­gatásban — Beszámoló a menza mQkSdéséről (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi egyetem Ifjúságának szociális helyzetét jól mutatja meg a diákjóléti és diákvédő iroda, vala­mint a Mensa Académica évi jelenlése. A két je­lentést dr. B u d a y Árpád egyetemi tanár, a Diák­védő Iroda vezetője és dr. Bereez János egye­temi tanár, a menza vezetője tette közzé az egye­tem 1932—33. tanévéről szóló jelentések sorozatá­ban. Mindkét Jelentést átmelegíti a diákság sorsa, helyzete iránti őszinte érdeklődés, az ifjúság pro­blémáinak megértése és a segitenivágyás, amely a két professzor működését írányitja. Dr. Buday Árpád jelentésének'nevezető ré­szében arról az észrevétlenül belkövetkezett válto­zásról számol be, amely a diákvédelem irányát is megváltoztatta. A Diákvédő Iroda működéinek első éveiben „azok szolgáltatták a megsegítendő ifjak túlnyomó részét, akik a megszállott területekről menekültek ide, Illetőleg a háborúból visszatérve, a szintén menek&lt egyetem eresze alá húzódtak meg Amióta a megszállott területeken lakó ma­gyarság vezetőinek sikerült elfogndtatniok azt az elvet, hogy az ottani mapyarsájr minden tagja ak­kor teljesíti iírazjin kötetessé/rét fajával szemben, lm a helyén marad • ott küzd meg a bajokkal, mind kevesebb a megszállott területről való hall­gató. Ezzel szemben Igen megszaporodott „a támogatásra szoruló hazai ifjnk száma". Ez a ro­hamos gazdasági romlással van összefüggésben. Ezzel függ össze az is, hogy a középiskolát vég­zett diákok közfll nagyon sokan főképen azért Irat­koznak be az egyetemre, mert másképen nem tud­nak elhelyezkedni, mert nem juthatnak álláshoz és azt remélik, hogy egyetemi diplomával később könnyebben elnyerhetnek egy-egy olyan állást, amelynek elnyeréséhez egyébként az egyetemi végzettség nem kötelező. Maguk a szülök is szí­vesen veszik, ha fiaik más elhelyezkedési lehető­ség híján az egyetemre Iratkoznak be, mert felnek foglalkozás nélkül otthon maradó gyermekük elziillésétől. Az egyetemre beiratkozó fiatalemberek természe­tesen súlyos anyagi gondokkal küzdenek. Sok­szor megtörténik, hogy a hallgató családja a be­iratkozás idején még jómódú volt, de időközben teljesen tönkrement, ami azzal a veszedelemmel fenyegeti a diákot, hogy tanulmányait félbe kell szakítani. Sok diákgondnak, nyomorúságnak az oka az is, hogy a közalkalmazottak az utóbbi idő­ben egyre rendetlenebből kapják meg egyre-más­ra redukált fizetésűket és igy a diák a legjobb aka­rata mellett sem teljesítheti pontosan terminushoz kötött fizetési kötelezettségeit az egyetemen. Ál­lást, tanítványt szintén egyre nehezebben kaphat az egyetemi hallgató, hiszen állásnélkül vergődik a diplomás fiatalemberek egész tömege. A Diákvédő Iroda szerepének ilyen szomorú körülmények között fokozott jelentősége van és amint a jelentés adataiból kiderül, minden erejé­vel igyekszik is ennek a komoly feladatnak meg­felelni az iroda vezetősége. Segélyekkel, kamatmentes kölcsönök folyósításával támogatja a nyomorgó diákokat, egyengeti a nagyon göröngyössé vált diákpályát. A segélynyújtás legfontosabb előfeltétele, hogy a segélytkérő diák jó előmenetelü legyen De zárkózik el a Diákvédő Iroda azok elől sem, arak nem felelnek meg mindenben a tanulmányi köve­telményeknek — nagyon sokszor ezen a téren is a mérhetetlen nyomorúság, az erőt, akaratot, jó­szándékot megőrlő gond a bűnös. „Azzal a meg­gondolással — mondja Buday professzor jelentés« —, hogy ha szegény a beteg, nem hagyhatjuk el­veszni, még ha nem is jó tanuló, épj>en olyan ke­véssé járhat latyakos, vagy hideg időben lyukas cipőben, mert akkor megbetegszik s az orvos, vagy gyógyszer többe kerül, mint a cipő megtalpalása." A Diákvédő Iroda bevétele a mult évben 53,763 pengő 55 fillér volt. Ebből az ősszegből 3874 pen­gőt élelmezési segélyekre. 3636 pengőt lakbérsegé­lyekre, 461 pengőt ruházati segélyekre, 19.267 pen­gőt tandíjakra és vizsgadíjakra, 1105 pengőt a tankönyvtár gyarapítására. 697 pengőt gyógyke­zelési segélyekre, 387 pengőt utisegélyekre, 17.963 pengőt kamatmentes diákkölesönökre, 1319 pen­gőt jutalomdijakra és munkadijakra forditott. Az ifjúsági egyesületek 40 ptagőt kaptak az irodá­tól. amelynek adminisztrációja mindössze 420 j>en­gőbe került. (Nyomtatványok, Írószerek, felszere­lés 237, portóköítség 182 pengő.) Segélyezésben ré­szesült 262 jogász, 188 orvostanhallgató és szi­gorló, 106 bölcsész, 83 mathematikus, 26 gyógvsre» részhallgató, 60 polgári iskolai tanárjelölt és 2 Apponyi-kollégista, összesen 727 diák, az egyetemi hallgatóság létszámának egyharmadrésze. Fájdalommal állapította meg a jelentés, hogy a kiutalt segélyek végösszege ebben az évben jóval kevesebb, mint amennyi a mult évben volt, aminek főoka, hogy a kultuszminiszter ebben az évben mindössze 6500 pengővel támogatta az iroda működését a tavalyi 29.000 pengővel szemben. Azt viszont büszkén állapitja meg a jelentés, hogy a diákok sokkal nagyobb arányban fizették vissza az irodától kapott kölcsönöket, mint az elmúlt években. Az iroda vezetőségének elve ugyanis az, hogy a diákok, akármilyen apró részletekben is, de igyekezzenek visszatéríteni a kölcsönkapott összegeket. „Gyakran találkozunk sziklaszilárd el­lenállással — írja Buday professzor —, de mi ak­kor sem engedünk. Ebben a fellépésünkben talán az anyagi szempontnál is fontosabbnak tartiuk az erkölcsi szempontot". A Mensa Aeademica (Pnblica) jelentését dr. Bereez János professzor irta alá. A jelentés részletesen beszámol a menza működéséről. Közli, hogy az élelemszolgáltatást az idén is az Egyetem Gazdasági Hivatalának dr. Mészáros Gábor magántanár vezetése alatt működő élelme­zési osztálya végezte kifogástalanul és önzetlenül. Az étlapokat az ifjúság képviselőinek bevonásá­val állapították meg Az él elem szolgáltat ás az első félévben szeptember 19-től december 20-ig, a má­sodik félévben január 19-től junius 5-ig tartott. Az étkezők átlagos létszáma 230 volt. Kedvezményt csak az igazoltan rászorult kaphatott, aki megfelelő tanulmányi előmenetelt igazolt, de már a teljes dij (havi 24 pengő ebéd és vacsora) is kedvezményt jelent, mert ebből csupán a nyers­anyagok ára térül meg Havi hat pengőért abédet és vacsorát az első félévben 26. a másodikban 35 hallgató kapott havi 12 pengőért 69, illetve 65 hallgató. 18 pengőért 80, illetve 78 és teljesen in­gyen mindkét félévben 11—11 hallgató. A kedvez­mények évi összege 18.360 j>engő volt A menza bevétele a mult évben 70.349 pengő 41 fillér, ki­adása 58.165 pengő 67 fillér volt, a maradvány te­hát 12.183.74 pengő, amely összeg a menza minden vagyonát jelenti. „Körülbelül a felére volna szűk­ségünk — panaszolja Bereez professzor — annak a nagy üstnek beszerzéséhez, amelynek felállítá­sát huzzuk-halasszuk, de elhagynunk aligha lehet. Másik fele tartalékul szolgál a fenyegető sovány esztendőkre. Jövedelmeink már a jövő évben meg fog­nak csappanni... Nagyon kell tehát vigyáznunk, hogy az a kis tar­talék csak a végső szükség esetén használtassék el." Végül bejelenti Bereez professzor, hogy tekin­tettel a nyomorúság várható fokozódására, a men­za diját á jövő tanévben nyolcvan fillérről hetven fillérre szállítják le naponta és ugyanilyen arány­ban csökken a kedvezményes menza-jegyek dija is A különbözetet a Mensa Arodemiea fizeti Betörő a bútorgyárban (A Délmagyarország munkatársától.) Vasár­nap éjszaka az őrszemes rendőr a Legyet-féle bútorgyár Vadnsz-uccai raktárhelyiségében tet­tenérte K-áló József 26 éves napszámos«, aki éppen több ellopott tárggyal kifelé igyekezett. A rendőr Kálót elfogta és bekisérte az őrsao bára, ahol a betörő elmondotta, hogy álkulccsal hatolt be a raktárhelyiségbe, még a kora estéli órákban. A raktárhelyiségben mindent őssue­szedett, amit tudott. Á rendőrség Káló Józsefet letartóztatta és megindította a nyomozást, hogy nem terheli-e más bűncselekmény 's Zsidó Ünnepekre kalácsok megrendelhetni! Wolff lakai) és Fia süíőde összes .fiókjaiban. «

Next

/
Thumbnails
Contents