Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-11 / 180. szám

DÊLMAGYARORSZAG gZEOED. 8zcrkozlA*ea : Somogyi ucco X2.I.em. Telelőm 2M3. ^ KladöhlTat al, kOlcsOokOnyrtár é* legylroda Aradi uoca 8. Telefon t 13—Oö. — Nyomda : L«w Lindl neen IV. Telefon t 13^oA. Tftvlrnll ¿t levélcím I)ílmnnv«"<r»r6<l «zeneit Péntek, 1933 aug. 11. Ára 12 IU16r IX. évfolyam, ISO. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken e* Budapesten 3.00, kUIIOlddn 0.40 pengd. - Egyes »zám Ara hétköz­nap ÍZ, vatdr- e* Ünnepnap 20 1111. Hir­detések felvétele Imim szerint. Megfe­lenllc hetid kivételével naponta reggel Grafologiai tanulmányok a béke körül À könyvet, amelyről ezúttal szó van, nem sokan fogják látni Magyarországon. A cime „Pax Mundi" s egy genfi könyvkiadó bo­csájtotta közre a Népszövetség támogatásá­val. Kiváló emberek, politikusok, diplomaták, katonák, tudósok, irók nyilatkozatai a világ békéjének lehetőségéről- Valamennyi nyi­latkozat a megkérdezett kiválóság kezeirásá­nak facsimiléjében. Még a gépírással bekül­dött válaszok is igy vannak közölve. A szö­veg között világhírű művészek képeinek re­produkciói Fra Angelicotól és Rafaeltől a legmodernebb franciákig és angolokig­Nyomdatechnikai kiállítás szempontjából a kötet a tökéletesség legmagasabb színvonalát foglalja el- Árának színvonala szintén ennek megfelelően magas. Magyar pénzre átszá­mítva közel háromszáz pengő. Célja, hogy a világ békéjét propagálja. Valószínűleg a ne­mes célra való tekintettel csak korlátozott számban, összesen ötszázötven példányban Í 'elent meg. Részben azért kell kételkednünk >enne, hogy ez a legelsőrangu papiroson nyomott, gyönyörű kiállítású folio kötet va­lami túlságosan nagy szolgálatot tenne az örökbéke eszméjének. Személyes tapasztalatból nem ismervén a nagyszerűnek jellemzett kötetet, nem tudunk véleményt mondani az előszóról, amely Hy~ mansnak, a Népszövetség első összejövetele elnökének tollából került ki, sem Amand Rastoulnak, a párisi Bibliothèque National őrének bevezető tanulmányáról, aki az örök béke gondolatának fejlődéstörténetét ismer­teti. Azt hisszük azonban, hogy látatlanban is megbízhatunk az idegen világlapok bősé­ges szemelvényekkel tarkázott ismertető közleményeiben és különösképen elhihetjük a Times megállapítását, hogy kevésszámú tiszteletreméltó kivételt leszámítva a kötet jóhiszemű banalitások gyűjteménye. Ugy lát­szik, a legtöbb megkérdezett kiválóság köte­lességének tekintette, hogy egy-két szép és elismerő sort írjon a békéről. Elvégre az ilyesmi semmire sem kötelez- Vannak azon­ban kemény és őszinte fiuk is, akik nem szé­pítenek és nem udvariaskodnak, hanem meg­mondják, amit gondolnak. Ezek az igazán az érdekesek. Az olyan mélabús kijelentések, hogy a vi­lágbékéért, ha nem hiszünk is benne, dol­gozni kell, nem nagyon számítanak. Ezek legfeljebb a Népszövetség igazi hangulatá­nak kifejezői. Szimptomatikus jelentőségé­ben sokkal erősebb ellenben, ha egyszerre két generális, — egy angol és egy francia, — jön rá a latin közmondás igazságára: „S i vispacem, para bel lu m." Nem akar­juk meggyanúsítani őket, hogy ennek a szak­véleménynek a megfogalmazása került a leg­kisebb szellemi megerőltetésbe. Weygand tábornok már egészen tanulmányszerü mon­datba süriti össze a béke biztosításáról alko­tott véleményét: „A béke csak akkor lesz biztosítva, ha a hatalmak, még áldozatok árán is, vállalják azokat a rendszabályokat, amelyek alkalmasak arra, hogy szolidáris fel­lépésüket hatékonnyá teszik minden más ál­lammal szemben, amely megsérti a népszö­vetségi paktumot és felidézi a háborút." A Times némi fejcsóválással jegyzi meg, hogy ez a felfogás, amely a franciáknál elég gyakori, kissé ellentétes a céllal, hogy a békét békés eszközökkel biztosítsák. Legyen béke, ha muszáj, de azért egy kis háború lehetősé­gét nem kell egészen feladni. De legklasszi­kusabb és legtömörebb Pétain marsai kije­lentése: „A béke az a valami, amit elfogadni kényszerülünk, vagy amit valakire rákény­szeritünk- Csakis az utóbbi a kívánatos-" Mi ez, ha nem Versailles, St. Germain és Trianon erkölcsi megindokolása egy mondatban, a békének szentelt propaganda-kötetben. Az uralkodó jog az erősebb joga s a béke egy hatalmi állapot kényszerű elfogadása. Nem, ez a kötet nem szolgálja a békét. Se a példányszáma, se az ára, se a tartalma nem alkalmas, hogy a béke gondolatát propagál­ja. Ez a kötet legfeljebb egyre lehet alkal­mas. Adják ki tanulmányozásra grafologu­soknak, hogy ők mondjanak szakvéleményt a kéziratos szerzők lelki berendezéséről. Ki­véve azokat, akik óvatosságból gépírásos levélben küldöttek be válaszukat. Mussolini néhány hét múlva közzéteszi Európa politikai rendiének újjáalakításáról szóló tervezetét, melynek alapja a területi revízió (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Pá­risból jelentik: A d'Intransigeant nagy feltűnést keltő vezércikkben foglalkozik Mussolini legközelebbi terveivel és azt irja, hogy a Duce néhány hét múlva közzéteszi tervezetét Európa politikai rendjének újjáalakításáról. A lap a legnagyobb elismerés hangján emlé­kezik meg Mussolini képességeiről, attól tart azonban, hogy az uj tervezet nem válik majd előnyére Franciaországnak, mert az uj terv alapja: a békeszerződések te­rületi revíziója. A vezércikk megállapítja, hogy Mussolini Eu­rópa nesztora lett és ő ma az egyetlen európai államférfi, akinek befolyása van Berlinben. Az uj tervezet — irja a lap — annyira ügyesen van megszerkesztve, hogy lehetetlenség lesz Angliának és Fran­ciaországnak azt el nem fogadnia. Ebből a körülményből sajnos, nagy veszedel­mekre lehet következtetni Franciaországra néz­ve — irja —, hiszen nem titok, hogy Musso­lini a területi reviziót hirdeti. Minden jel arra mutat, hogy Mussolini Hitler­rel együtt másképpen értelmezi a négyhatalmi tervet, mint Franciaország és Anglia. Lindberg Grönlandon lezuhant és meghalt? Hivatalosan még nem erősítették meg a hírt Londonból jelentik: Kopenhágában az a hir terjedt el, hogy Lindberg Grönlandon lezuhant és meghalt Hivatalos tényezők azon fáradoznak, hogy most pontosabb híreket szerezzenek Lindberg­ről. Kopenhágából jelentik: Lindberg haláláról szóló hirek eddig nem nyertek megerősítést. Azok a hirek, amelyek még az esti órákban is a grönlandi kerületből Kopenhágába érkeztek, semmit sem tudnak Lindberg balesetéről, ellen­kezőleg ugy szólnak, hogy Lindberg eddig még nem szállt fel, hanem kedvező időre vár. Kállay föidmüve!*si miniszter rövidesen befejezi a bécsi tárgyalásokat és péníek délutón visszatér Budapestre Bécs, augusztus 10. Kállay Miklós földműve­lésügyi roniszter tegnap délután Dollfuss kancellárnál látogatast tett és több mint egy félóra hosszat tartó tanácskozást folytatott ve­le. A magyar-osztrák bizottság délután meg­kezdte tárgyalásait. Ma délelőtt tovább folytat­ták a tárgyalásokat, amelyek egész nap foly­tak és éjfélkor még tartottak, előreláthatólag gyorsan befejeződnék, minthogy a megegyezés parafálása közvetlenül küszöbön áll. A föld­müvelésügyi miniszter pénteken délután tér "V'ssza Budapestre. A földművelési miniszter a Wiener Zeitung tudósítójának a következőket mondotta bécsi tárgyalásairól: — Mindkét oldalon megvan a teljes készséq arra, hogy eredményesen fejezzük be a keres­kedelmi tárgyalásokat. A legfőbb pontok a fa és buza. illetőleg búzaliszt kivitelének kérdése. Magyarország elvben hajlandó a fakontnigens kérdésében Ausztria iránt a lehetőség határáig előzékenységet tanúsítani. A Magyarország­ból Ausztriába irányuló giiümölcskivitellel Magyarország nagyon meg van elégedve. Még jobban örülnénk ugyan, ha ez a kivitel na­gyobb lenne, de belátjuk, hogy Ausztriának bi­zonyos nehézségei vannak, amelyeknek fő oka az osztrák lakosság fogyaszrtóképességének csökkenése. Ausztriában nincs beviteli tilalom a búzára, Magyarországon pedig nincs kiviteli

Next

/
Thumbnails
Contents