Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)
1933-08-13 / 182. szám
PeCMAGYA RORSI* Ö T933 augusztus 13FRONTHARCOS VAGY CSERKÉSZ <iii«i f•i • i ELSŐRANGÚ MERTEKUTANI URI IZABOSAG Divat kangarnok, — Tropical, — Frescó, — Burett, — nyersselyemanyagok u> leg nagyobb választékban FÖLDES IZSÓ KLAUZÁL TÉR Ahol Savanyu Jóska, Nick Gusztáv, a dánosi cigányok várták a szabadulást... Látogatás az ötszázesztendős itlavai fegyházban Illava, angusztns. . . , Illava . . . Egykoron nagyforgalmu iváros a Vág partján, ma község: mindössze kétezernél alig valamivel löbb lakos?»1. Kukorica, árpa, rozs, belyenkint hu za tereim meg a környűlfekvfl hegyek zöld oldalain, a sebe-sen kanyargó Vág partján pedig komoran és némán áll Kinizsi Pál egykori várkastélya. Három méteres falak szaladnak körbe és ha nyikorogva kinyilik a kapu, darócruhába öltözött fegyenceik szomorú serege cipeli a fényesre lakkozott szekrényekkel, Íróasztalokkal megrakott szekeret. Elöl is, hátul is szuronyos börtönőrök kisérik a néma BWSMW. . . . Ötszáz esztendős a vár és kerekein hetvenöt esztendő óta olyan fegyenceket tartanak itt tévői s szabad emberik világától, akiket valóban csak egy hajszál választott el az akasztói át ól. Azokra, akik Illa vára kerültek, azt mondták az alvilágban, hogy: .jnáaaás emberek". A békeévekbem III a vára csak olyan bűnöző került, akire legalább is tíz esztendei fegyházat róttak ki a bíróságok. A legtöbbje szonban életfogytiglani büntetést kapott. Tízezer fegyenc hatvanöt év alatt Nyolcszáz férőhely van az illavai fegyházban, de jelenleg csak mintegy négyszáz fegyencet tartanok benne A szomszédban Lipótvár, nagy konkurrenciát csinál, ott nagyobb is a forgalom. Voltak Ldők, amikor Illava „megtelt" volt. Mondja a börtönigazgató: — Az egykori várból a régi osztrák kormány 1R58-ban, tehát hetvenét esztendővel ezelőtt csinált fegyintézetet, a kiegyezéskor, 1867-ben aztán a magyar iga zsigűgyminiszterinro vette át a fegyházat. A hetvenöt esztendő alatt tízezer fegyen« nyert itt elhelyezést. Az anyag keveset cserélődött, hiszen az. aki ide került, legalább tíz esztendőt töltött a cellában. Három emeletes a fegyház, mind a három emeleten és a földszinten is cellák vannak. De még a pincében is. Ide a renitens fegyenoek kerülnek, azok, akiket szökésen értek, vagy akik vétenek a Fegyház fegyelmi szabályai ellen. Korrekciónak nevezik a pincei részt, az ablaktalan, szűk cellákhnn vigasztalan a rab élete. Egyebekben a cellák négy méter hossznak, két méter szélesek, pad, nappal asztalnak használható lóca, keskeny deszkalap a legszükségesebb cók-mók számára: ez minden Felszerelése a zárkának. Az ajtókon keskeny kémlelő nyílás és hosszú folyosókon mint végtelen sorok szaladnak hosszában a barna, vastag zárakkal ékes, keskeny ajtók. És a folyosó kőpad'óján egyhangúan hallatszik a börtönőrök csiz májának koppantása. A folyosók sarkában fészket rak a fecske és most tanítja röpülni a gyerekeket. Vidáman csicsereg és boldogan röppen a napsugár felé. A konyha felöl pedig szürkeruhás fegyenoek kígyózó sora pJéhsajkában most hozza az ebédet... Az illavai fegyház „primadonnái" Valamikor megvasalva vigyáztak itt a rabokra, a modern igazságszolgáltatás humánusabb. Most már szabadon járnak azok, akiket a bíróságok Ítéletei méltatlannak Ítélnek arra, hogy a szabad emberek társadalmában töltsék el esztendeiket. A Fegyház életbeosztása szigorúnak se mondható. Hajnalban hatkor kelnek a fegyencek é,s munkaidejük mindössze nyolc óra, délelőtt és délután egyformán négy órát töltenek el a különböző műhelyekben. Ma már nincsenek is „primadonnák" B fegyházban. Bezzeg másként volt régen. Esemény volt Illaván, ha egy-egy „híres ember" megérkezett. A régiek közül innen vitték el Pozsonrbe Pittelyt, Bereczet és Spangát, Majláth gróf országbíró kegyetlen gyilkosait. Akasztás különben mindössze egyszer volt Illaván, a hetvenes évek elején, amikor Rosta Pétert, a maga korának hires rablógyilkosát a fegyház udvarán kötötte fel K o z a r e k mester. A béke idejének hires bűnözőire sokan emlékeznek még. Arányi Zsigmond dr. királyi tanácsos, trencsénteplici fürdőorvos mesélte, hogy amikor sok-sok esztendővel ezelőtt levizitelt az illavai fegyházigazgatónál, látott a konyhában egy jámborképü, szemüveges, sovány rabot, amint hosszú késsel a hust tranzsirozta. Savanyu Jóska volt, a rettegett bakonyi betyár. Harminc esztendőt töltött Illaván. A legtöbb jómagaviseletü fegyenc utolsó esztendeit a konyhában tölti. Itt dolgozott Fekete gyógyszerész, aki feleségét gyilkolta meg és a konyhába került Nick Gusztáv, Mágnás Elza gyilkosa. Sokan emlékeznek még a dánosi cigányokra. Huszonöt esztendővel ezelőtt kisérték őket ide, számszerint nyolcat Balog Tuta Péter, Lakatos Parno .Tános, meg a Kolompár Feri voltak a vezéreik. A legtöbbje magávtal hozott tüdővészben halt meg Kolompár Ferit azonban egy fegyenclázadás alkalmával 1921-ben, amikor kést emelt a fegyőrökre, agyonlőtték. Balog Tuta Péter itt van eltemetve, Lakatos megszökött. Később Magyarországon csendőrök lőtték agyon. Ttt voltak még a nevezetes emberek közül Húsz János életfogytiglani fegyházra ítélt társai, Hoszter Fülöp, aki Várpalotán a héttagú Gold-családot irtotta ki és akinek halálos ítéletét I. Ferenc József 35 évi fegyházra változtatta. Mind a 35 esztendőt becsülettel kitöltötte. Utána Horváth Péter tartja a rekordot, aká huszonöt évet ült Illaván. A háboni végén katonai fegyintézet lett a fegyházból és főkénl katonaszökevényeket, árulókat béfyeztek itt el, a régiek közül csak Nick Guszti maradt meg. Az összeomlás idején a fegyencek fellázadtak, kitörték a fegyház celláin A k kapuit és megszöktek. Azután egy darabig államfoglyokat helyeztek el Illaván, amely évekkel ezelőtt visszakapta eredeti rendeltetését Most azokat a snlyos bümtetéssél snjtott fegyenceket helyezik el it,. akiket a bíróságok „javíthatatlannak" bélyegeznek. Az első fogoly Kinizsi Pál özvegye.. R a u s z István igazgató-tanitó, Illava városbirája, aki megírta a község történekét, mesélte: — Illava históriája a tizenharmadik szárad elejére nyúlik vissza. A nyitrai káptalan shematlzmnsában már 1200-ban említés tétetik az illavaj plébániáról. Illava azonban akkor nem ott feküdt, ahol ma van, hanem valahol a hegyek között. Zsigmond magyar király 1432-ben kelt bullájában elrendelte a város lerombolását, mivel a huszsziták itt erős védelmet találtak. A várost le is rombolták és alkalmasint Zsigmond volt az, aki 1433-ban, tehá!t kereken ötszáz esztendővel ezelőtt az illavai vár alapjait letette. Mátyás király 1470ben vitéz hadvezérének. Magyar Balázsnak adományozta a várat, amely halálával leányára, Benignára szállott. Magyar Benigna atyja fogadott fiához. Kinizsi Pálhoz ment feleséül, majd ura halála után Kamizsáczi Horváth Balázs hitvese lett. De újra özvegységre jutott és harmadszor Kerek! Gergelynek nynjto+ta kénét. Ez a házassága boldogtalan volt és urát meggyilkoltatta. Bűnéért rabságba került és az illavai vár kazamatáinak ő volt ai első foglya. Későlb megszökött innen, Lengyelországban bujdosott, amíg Szapolyai János megkegyelmezett neki. Az Osztrozil család birtokába került aztán a vár és a körülfekvő birtok és nagy szerepe volt a Wesselényi-féle összeesküvés idején, amikor az összeesküvők gyakran jöttek össze benne. Ezért a fiskus konfiskáltatta is és Sziegfrid Breiner gróf 80.000 forintért vásárolta meg az udvartól. A gróf kénytelen volt a birtokot zálogba adni az esztergomi érseknek, aki 1685-ben a trinatáriusok rendjét telepitette itt meg Ennek az eredetileg francia eredetű rendnek, amely fehér reverendáján vörös és kék rezesztet viselt ma már nyoma sincs meg. Valóiz Félix 1198-ban azért alapította a rendet, hogy foglyokat váltsanak ki a pogány fogságból, de ez a rendeltetés később megszűnt. A tizenhetedik század vége felé a rend tagjai beteg szerzetesek ápolásával foglalkoztak és Illavára való felepésüknek voltaképen i célja az volt, hogy a maguk módja szerint kuráilják a rend celláiban beteg szerzetestestvéreiket — A trinatáriusok n-öin sokáig voltak Illaván, II. József feloszlatta a rendet, a vár később házasság révén Kőnigsegg Ferenc gróf birtokába került, majd a Bach-korszak alatt az osztrák és a kiegyezéskor a magyar kormány birtokába ment át. 1858 óta, tehát 75 esztendeje van benne legyintését Kinizsi Pál egykori birtoka ma a teoúi cukorgyáré. • A fegyházakban ma is megvannak a különböző műhelyek, van cipészet asztalosmühely, kovácsműhely, bognárság, fosztanak tollat, kötnek könyvet, a jobb magaviseletű rabok a kertészetben és sertéshizlaldában dolgoznak, de a gyár legnagyobb üzeme, a bntorgyár likvidált Egy londoni cég, az M. Frisher híres bútorgyár bérelte hosszú ideig a bútorgyárat. Kerti bútorokat készítettek itt, vagy 300 fegyenc dolgozott állandóan az üzemben. A valut.áris nehézségek miatt az év tavaszán az ü?em likvidált és ma mintegy száz munkás az állami hivatalok számára irodai szekrényeket és Íróasztalokat készít. Búcsúzáskor megkérdezem a fegyhá« lelkészétől: — Mondja meg főtisztelendő irr, hosszú pályája alatt tapasztalta-e, hogy a fegyház javitólag hat az emberekre? Elgondolkozik és aztán felel: — A hyperhumanitás .amivel ma a büntetett embereket kezelik, nem hat javitólag. Nem mondom, varrnak kivételek, magam is ismerek néhány szabadult rabot, akik hasznos tagjaivá váltak a társadalomnak. De ezek kivételes esetek. Ma a rabokat beteg embereknek tekintik és ez biha. Lehet, hogy egyes bűnök okozója a betegség, de a legtöbb esetben az emberi gonoszságot büntetni kell. Szigorúan. A humanitásnak nem lehet túlzásba menni. A mai módszer nem megfelelő... Egyik a másikat rontja meg És aztán: n mai gazdasági viszonyok közölt a. falvakban élő emberek nyolcvan százalékának rosszabb dolga van, mint a, fegyenceknek, akiknek a sorsát sokan irigyélik. Megvan, a kosztjuk, a meleg szobájuk, ruhájuk... És nincsenek gondjaik... Paél Jé*. Monopnifífilf idény előrehaladottsága d p t» I 81 f íl B*. miatt mélyen leszAIlitntt áron. Hozott anvagból is készítek. Javítás, álhuás igen olcsón. Fűzők mérték-után 5 pengőtől. 100 STKINER JÓZSBFNÉ Kölcsey n. 12. (Tisza Lajos körnt sarok.") Fiiszer és tenuényszükséqletét leszállított áron beazererzheti Kertész liszt és ffiszerOzlefben Szeged, Mikszáth Kálmán ncea 4. szám. M A m«nnyi»<<~-f 1» hHiVw miWiiwr. FIGYELEM! Üzletemet Mikszáth Kálmán a. 3. ra. alá helyeztem át, azt olcsó hus és hentesárn árakkal megnyitottam. Marhahús paprikásnak 1 kg ... . 80 Rll Boriuhus paprikásnak 1 kg . . , . 80 fül. eleje 1 ..... 100 fül. comb l 140 «111. Sertéshusoldala„ , . . . . . 100 flll. comb 1 120 fill. karai 1 .... . 130 fii) parizer virstli 1 vegyeskolbász 1 m . • . . 100 fill. . 100 fill . . 80 fill ÜÓth István h5£°" no