Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-13 / 155. szám

T933 julius T3. DÉLMAGYARORSZAG 35 Gróf Klebelsberg Kuno városatyai mandátuma A közigazgatási bíróság helybenhagyta dr. TOrr Aladár behívását (A Délmagyarország mnukatársától.) Gróf Klebelsberg Kuno halálával, mint ismeretes, gazdátlanná vált a törvényhatóság hetedik választó kerületének mandátuma. A megüresedett közgyűlési helyre a polgármester, mint a közgyűlés elnöke, dr. Türr Aladár ügyvédet hívta be. Ezt a polgármesteri határozatot dr. Tóth Imre megfellebbezte azzal, hogy a Klebelsberg-féle mandátum őt illeti, mivel a hetedik kerületben őt választották meg első póttaggá. Igaz ugyan, hogy más kerületben rendes mandátumot nyert, de arról a jogáról, hogy szabadon választhasson elnyert mandátumok közül, nem hajlandó lemondani és törvénytelennek tartja a polgármesteri határoztot, amely öt a szabad választás jogától fosztja meg. A felebbezés előbb a belügyminiszterhez került, de a miniszter nem tartotta magát illetékesnek és arra utasította a város hatóságát, hogy előbb biráltaosa el -» kérdést az igazoló választmánnyal, az igazoló választmány határozata ellen "azután az érdekelt panaszt nyújthat be, ha szükségét látja, a közigazgatási bírósághoz. Az igazoló választmány jóváhagyta a polgármester határozatát és dr. Tóth Imre fellebbezését elutasította. Dr. Tóth Imre ezt a határozatot a közigazgatási bíróságnál megpanaszolta és a közigazgatási bíróság most értesítette döntéséről a várost. A bíróság dr. Tóth Imre panaszát szintén visszautasította és megállapította, hogy a polgármester helyesen, a törvény szellemének megfelelően járt el, amikor dr. Tóth Imre mellőzésével az utána következő póttagot, dr. Türr Aladárt hívta be gróf Klebelsberg Kuno helyére. Az Ítélet indokolásában többek között ezeket mondja a közigazgatási bíróság: „Ugyanaz a személy a törvényhatósági bizottságnak rendes és póttagja egyidöben nem lehet, hanem az ilyen egyénre nézve azzal a ténnyel, hogy rendes tagsága igazoltatott, póttagsági megbízatása, vagy megbízatásai megszűntek. A póttagság intézménye gyakorlati szempontból hozatott létre, gyakorlati szempont. hogy a póttagok feleslegessé tegyék az időközi választásokat és az okszerűség szempontja is amellett szól, hogy a póttagsági megbízatásnak csupa olyan egyén legyen a birtokában, aki a rendes tagsági hely megüresedésekor minden zökkenő, minden bonyodalom, minden időveszteséggel járó nyilatkozás, vagy hivatalból való döntés nélkül automatikusan elfoglalhassa a rendes tagsági helyet. Ellenkező értelmezés mellett lényegileg már a választás időpontjában meghiusulna a törvényben a pótagok számára vonatkozóan foglalt rendelkezés, amennyiben a póttagok száma tulajdonképpen már akkor kevesebb lenne a rendes tagok számának a felénél. A törvényhozónak nem lehetett szándékában, hogy a rendes tagság elnyerése és gyakorlása mellett ugyanaz az egyén egyúttal póttagsági jog birtokosa is legyen és e jog feléledése esetén válaiszthásson, hogy az uj, vagv a régi tagsági megbízatást tartja-e meg .Ez kitűnik abból is, bogy arra az esetre, ha valakit egyidőben több kerületben választottak meg és nem jelenti be, hogy melyik mandátumát kívánja megtartani, a törvény akként rendelkezik, hogy az a megbízás érvényes, amely kerületben a legtöbb szavazatot kapta a bizottsági tag. SZ. KIR. VÁROSI HALKÓSTOLÁS A FEHÉRTÓI HALGAZDASÁGBAN (A Délmagyarorszng munkatársától.) A városi üzemek központi igazgatósága közigazgatási halkóstolóval egybekötött „mütanrendőri bejárást" rendezett a fehértói halgazdaságban. A hivatalos, de azért vidám aktus résztvevőit a város autóbusza szállította ki a helyszín közelébe, a fehértói medencék mellé, ahonnan azután lóerők vitték a vendégeket a 210 holdas medencéhez, illetve a medence partján rögtönzött halászt anyához. Résztvett a kiránduláson az üzemigazgatóság csaknem valamennyi tagján kivül dr. Pálfy József h. polgármester, dr. Tóth Béla főjegyző, dr. Simkó Elemér főügyész, dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok, Scultéty Sándor főszámvevő és Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos. A kirándulás célja a haltenyésztési kísérlet eddigi eredményeinek gyakorlati konstatálása és általában a város legújabb üzemének megtekintése volt. A vendégeket a parton H. Papp István igazgató-főmérnök, a halgazdaság megtervezője és felépítője, valamint Nyáry János üzemigazgató fogadta a halgazdasági alkalmazottak élén. A zápor éppen abban a pillanatban eredt meg, amikor a vendége* kiszálltak a lórékból és mivel könnyű, nyári ruha volt mindenkin, pillanatok alatt bőrig áztak. A hangulat azonban nem romlott meg; hősiesen kivárták a nyári zápor gyors elvonulását és utána nagy élvezettel figyelték a halászokat, akik néhány háló vétessél vagy huszonöt jól megtermett pontyot fogtak ki a vizből. A vendégek nagy élvezette; nézegették a hálóban ficánkoló halakat és örömmel hallgatták a szakértők magyarázatát, amely szerint a halak az elmúlt három hónap alatt eredeti sulyuk öt és félszeresét érték el, tehát Augusztus elsején: halszüret Béka-tenyészettel egészítik ki a halgazdaságot gyönyörűen fejlődtek. A műsor fénypontja ezután következett. A parton már lobogott a rőzsetüz a bogrács alatt és a bogrács mellett nekivetkőzve szorgoskodott Scultéty Sándor főszámvevő, ebben az esetben nem költségvető, hanem szakács és halászlé-művész. Nagy szakértelemmel adagolta a bográcsba a paprikát, a hagymát, a sót, meg a gondosan felaprózott halat és figyelmesen rázogtta később a gőzölgő bográcsot Ugyanakkor néhány halat meg is sütöttek egy tűzhelyen, mert a sütés-főzésnek az is volt a célja, hogy végső fokon megállapittassék a fehértói hal ize, zamata. Mivel pedig a bográcsból kikerült hal igen szomjas természetű, megfelelő mennyiségben ital is került a bíborpiros halászlé mellé és a falatozó társaság tagjai nagy elismeréssel állapitották meg, hogy a hal ize sütve is, főzve is elsőrendű, az iszapzamatnak még a legparányibb nyoma sem észlelhető benne. Megállapitották, hogy a hal husa hófehér, ropogós, ami a legjobb fajtát jelenti. A hangulat egyre emelkedett — a halszálka sem okozott komplikációkat —, végül dr. Pálfy József polgármesterhelyettes rögtönzött köszöntővel üdvözölte H. Papp Istvánt, mint a halgazdaság megteremtőjét és Nyáry Jánost, mint az üzem igazgatóját. Halkóstoló közben kiderült, hogy az első halszüretet augusztus elsején rendezik, amikor kifogják a medencéből a benne lévő egész haltömeget, a számitások szerint körülbelül 900 métermázsát. Négyszáz mázsát tarta- | lékolnak belőle a teleltető medencékben, a többit kiárusítják. Kiderült az is, hogy komoly világháboru pusztít a halgazdaság medencéiben a rendkívül elszaporodott kecskebékák és a halak között. A halak ivása már megkezdődött, de arra nem igen lehet számítani, hogy a halpetékből elegendő ivadékhoz jut a halgazdaság, mert a békák kaviárnak tekintik a halpetéket és fellakmározzák. Ezért a jövő tavaszon ismét idegenből kell hozatni megfelelő mennyiségű halivadékot, de közben beleavatkozik a vizalatti világháborúba az üzemigazgatóság is és igyekszik hasznosítani a békaveszedelmet. Nyáry Jánosnak az a terve, hogy a halgazdaságot kecskebéka-tenyészettel egészíti M, mivel a béka igen keresett cikk manapság. A szegedi klinikák laboratóriumai például tizennégy fillért fizettiék egy-egy jól megtermett kecskebékáért, a budapesti piac pedig korlátlan mennyiségű békarombot vesz fel négy fillérjével. Az üzemvezető terve az, hogy betonfalu béka-medencét készíttet. Azután összefogdostat ja a halasmedencékben lévő békákat, valamint a viz felszínén úszkáló békapeték tömegét és nrnd a betonfalu medencébe telepitik át Innen azután nem igen juthatnának át a békák a halak közé, — a halasmedenoékben elhelyeznek néhány nagyobb harcsát, mint köziekeién rendőrt, mert a harcsának kedvenc csemegéje a békahus —, tehát békében lesznek a halak, a békák pedig teljesitik külön közgazdasági hivatásukat. A fehértói halgazdaság mütanrendőri bejárása a kora alkonyaiig tartott, amikor lőrék és az autóbusz vidáman szállította be a városba a kirándulás vidám bangulatu, megelégedett résztvevőit. Tiizjárvány Finnországban Helsinki, juíius 12. A rettentő hőség nyomán az ország minden részén tüzek törtek ki, amelyek főleg a paraszfbirtokokat pusztítják. Sokszáz kilométerre fekvő községekből kérnek segítséget. Mintha tüzjáruány vonulna végig az országon. A sok bejelentés zavart és pánikot idézett elő. A tűznek meg sehol sem sikerült gátat vetni. KUSS-KONYHA MWMMMWyilMMMWWMMMMMMMMMWWHMMMMMWU DÉLI MENÜ 1 Pen«?Ő házhoz szállítva MUS ÉTLAP: LEVESi FŐZELEK s SÜLTEK i TÉSZTA i Ragu leves Kocka tészta. Kapros káposzta Karalábé Marhahús ecfttes torma Borjn vesés Sertés pörkölt Paprikás csirke galuska Sertés sült burgonya Vajas borjn szelet rizs Piskóta tekercs •

Figyelje mindennap e helyen megjelenő hirdetésünket!