Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-09 / 152. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZEOEO. Szerke«zi0«ég: Somogyi ucca Z2.I.em. Telefon: 23-33.^Klad6hlTatal, hrnictllnk«nyrIISr «« fegylroda Aradi ucen S. Telefon : 1 ">—00. — Nyomda r (Itw LI»<M ucca 19. Telefon t 13^oA TAvtrnd ís Irvélrln n#I"ni»nvt>ToriTág Siened Vasárnap, 1933 {ulius 9 Ara 20 fillér IX. évfolyam, 152. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken Budapesten 3.fiO, kllliHldHn ©.•40 peng«. * Egyes szám Ara hétköz­nap 12, vot«r- ea Ünnepnap 20 HII. Hír­peléíek felvétele tarlla szerint. Megfe­leni'« héllfl kivételével nonont" rrnnrl D katholicizmus ereie Abban a tényben, hogy Hitler a Vatikánnal szemben leszerelt, necsak az erkölcsi tekin­tély politikai hatalmának győzelmét lássuk. A mi világunknak olyan eréllyel, de sokkal eszesebben és sokkal több körültekintéssel kell berendezkedni a hítlerbolsevizmussal szembeni védekezésre, rWint ahogy a pol­gári rend államhatalmi szervezeteivel véde­kezett a háború után a Lenin-bolsevizmus el­len. Ebben a védelemben a katholicizmus erejére, súlyára és tekintélyére bizton számit­hat az emberi társadalomnak józanságát el nem vesztett többsége. A német állam köt­het konkordátumot a Vatikánnal, de ez a konkordátum nem jelentheti az egyházi hata­lomnak behódolását a hitleri módszer s a ne­ttet nemzeti szocializmus kurzusa előtt. A ka­tholikus egyház annak hangoztatásával, hogy sem hatalma, sem küldetése nem e földről való, rendszerint nem szokott szembeszállni a tényleges hatalommal. Hitlerrel azonban szembeszállt s ezért örök hálára kötelezte mindazokat, akik többre becsülik a szellemét az erőszaknál, a szabadságot az internáló tá­bor rendjénél s a kuIturát a lovagló csizmá­nál, akár szimbólum, akár világnézet a lovag­'ócsizma. Hogy ennek a nemes és erkölcsös állásfog­lalásnak milyen gyakorlati következményei vannak s milyenek lehetnek, azt az osztrák élet-halálharc eddigi eredményei elég meg­győzően demonstrálják. Ausztria már régen elesett volna a horogkereszt előtt, ha a ka­tholikus egyház állásfoglalásának ereje, köz­életi súlya és politikai jelentősége nem fo­kozná a győzelemig azok erejét, akik a ho­rogkereszt uralma ellen harcolnak. Ugy lát­szik : minden bolsevizmusnak egyformán tu­lajdonsága az egyházellenesség s az az Ausz­tria, amelyik szembeszállt a moszkvai bclse­vizmussal, szembenéz most a berlini bolse­vizmussal is ahogy ez a szembenállás eddig nem omlott össze, azt nem utolsósorban an­nak a segítségnek lehet tulajdonítani, amit a hitleri erőszak egyházellenessége szerzett meg Ausztria szabadságharcosai számára. S az a csudálatos, hogy amíg a Vatikán által sugalmazott sajtó a legélesebben foglal állást a hitlerizmus ellen s szokatlan aggresz­szivitással támadja ennek a politikának minden megnyilatkozását, addig itt is, ott is, olyan sajtóorgánumok, melyek maguk­ról azt hirdetik és azt hiszik is talán, hogy a keresztény világnézet harcosai s a katholi­cizmus őríállói, hol leplezett, hol leplezetlen lelkesedéssel ünneplik a hitleri politikát, meg­újulásnak, megtisztulásnak, nemzeti rene­szánsznak magasztalván az erőszaknak azt a politikáját, amelyik ellen Róma harcol. A Va­tikán harcol ellene s a vatikáni szellem sajtó­ministránsai ünnepelve magasztalják. Mi lehet ennek az oka ? Mi lehet annak az oka, hogy a tekintélyi elv hivei a legnagyobb erkölcsi tekintély állásfoglalásával szembe­szállnak, mi lehet annak az oka, hogy amit a Vatikán elitéi, azt a Vatikán előtt leborulok lelkesen magasztalják ? S hazai vonatkozás­ban ez a kérdés még egy tragikus vonatko­zásban is hangsúlyt kap. Mi az oka annak, hogy akik a revízió leghangosabb hirdetői, ikik nem mulasztanak el egyetlen bankettet egyeden pártszervező gyűlést, hogy a revi­mellett ne sütögessék el bombasztiaik mozsárágyuit, hol leplezett rajongással, Hol leplezetlen magasztalással emlékeznek meg arról a Hitlerről, akinek uralomrajutása sok­kal nagyobb akadálya a revíziónak, mint Prá­ga, Bukarest és Belgrád együttvéve. Mi lehet annak az oka, hogy a kártevőinket magasz­taljuk, az ellenségeinket dicsőitjük s arra né­zünk fel áhítattal, akinek politikája és győzel­me csak romlást és rombolást hozhat ránk s erre a szerencsétlen országra ? Nincs ennek semmi más oka, csak a rövid­látás és a tájékozatlanság. Az a tájékozatlan­ság, amelyik kedvét leli az eszközökben és nem nézi sem a célt, sem az eredményt. Akik­nek tetszik a becstelenül aktív antiszemitiz­mus, azok lelki gyönyörűséggel nézik a mai német eseményeket s ebben a perverz öröm­érzésükben még azt is el tudják felejteni, hogy kcitholikusok és magyarok. Akiknek vágyát teljesíti ki az a német rendszer, amelyik a bi­rodalmi elnököt megválasztó szociáldemok­ratákat, akik a háború kitörésekor cserben­hagyták a szocializmust és felesküdtek a né­met lobogóra, most az internálótáborok szö­ges drótjai közé zárta le, azok tapsolhatnak a németországi híreknek, de elfelejthetik-e tapsközben azt, hogy katholikus vallásuknak és a magyar revízió ügyének ellenségeit tap­solják ? Szerencsére, nincsenek sokan. Sze­rencsére : a magyar hűség s a katholikus ön­tudat a tömegeket távol tudja tartani ettől s gondolatfertőzéstől. De erre a veszedelemre mégis fel kell hívni a figyelmet, mert a jár­vány ellen már akkor is teljes erővel kell vé­dekezni, amikor még csak egyesek estek ál­dozatul. A nemzeti érzés, a katholikus ön­tudat és a tisztánlátás szérumával kell köze­ledni azok felé, akiknek gondolkodását az eszközök alkalmazásának kedvtelése megin­gatta. Aki bolsevista, az ellensége a hazának és a vallásnak, akár a moszkvai, akár a berlini bol­sevizmus híve. S lehet-e védekezni a bünte­tőtörvénykönywel az egyik ellenség ellen, amikor taps és lelkesedés köszöntheti a má­sikat ? Gömbös vasárnap Bécsbe utazik és részletes tárgyalásokat folytat Dollffuss kancellárral Gazdasági és politikai kérdések a anácskozás programján (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Göm­bös miniszterelnök vasárnap D o 11 f u s s kancellár meghívására Bécsbe utazik, hogy ott a kancellárral megbeszéléseket folytasson. Po­litikai körökben elterjedt hírek szerint Göm­bös és Dollfuss elsősorban gazdasági termé­szetű kérdéseket fognak megbeszélni; valuta­ügyeket, a vámkérdést, külkereskedelmi és ki­vileli kérdéseket. De természetesnek tart ják po­litikai körökben azt is, hogy a vasárnapi meg­beszélések során szóbakerülnek azok a politikai kérdé­sek is, amelyek a két országot közö­sen érdeklik. Gömbös bécsi utja európai jelentőségű poli­tikai esemény, amelynek előkészítéséről az európai kormányokat előzőleg tájé­koztatták. Az előkészítő tárgyalások már a miniszterel­nök berlini utja után megkezdődtek és beava­tottak szerint a már emiitett kérdéseken kivül a tanácskozás során Gömbös tá jékoztatni fogja Dollfusst né­metországi tapasztalatairól is. Szóbakerülnek a londoni világgazdasági konfe­rencián felmerült és a két országot érdeklő gaz­dasági politikai kérdések. A tanácskozásokba belevonják az osztrák kereskedelemügyi mi­Kivatal nisztert és az osztrák idegenforgalmi főnökét is. A miniszterelnököt bécsi útjára Apor Gá­bor követségi tanácsos, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője kiséri el. Gömbös vasárnap este érkezik Bécsbe és kedden szándékozik visszautazni Érdekes, hogy Gömbös látogatása véletlenül megelőzi Litvinov orosz külügyi népbiztos látogatását, aki Párisból Bécsbe készül és Doll­fusst arra akarja rávenni, hogy csatlakozzék a keleteurópai paktumhoz. Bécsi jelentés szerint az osztrák főváros po­litikai köreiben nagy feltűnést keltett Gömbös Bécsbe utazásának hire. Mérvadó politikai kö­rökben hangsúlyozzák, hogy a magyar minisz­terelnök utazása nem áll összefüggésben sem a perszo­nálunió, sem a vámunió, sem a restau­ráció kérdésével és végül azzal sem. hogy Gömbös közvetíteni akar a né­met-osztrák konfliktus ügyében. Ugy tudják, hogy a magyar miniszterelnök a szövetségi kancellárral elsősorban gazdasági kérdésekről folytat megbeszélést. Megvitatják a nemrégiben megkötött kereskedelmi szerző­dés kihatásait és főleg azokat a kérdésekel, amelyek az idei magvar búzatermés értékesí­tésével vannak összefüggésben. A Tisza katasztrófális áradása Máramarosban Falvakat GntStt el, hidakat sodort el — A lakosság menekül, a foraalom megbé­nul! — A Szamos, a Kőrös, az Olt és a Maros is árvízveszéllyel fenyeget (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Ung­várról jelentik: A Tisza katasztrofális áradása páni rémületbe ejtette Máramarosmegye lakos­ságát Az áradás szombaton már olyan mére­teket öltött, hogy a lakosság ijedten menekült az árvizsujtotta vidékről. A nagvbocskói vasúti hidat elsodorta az ár, Tiszaujvár és Técső községek viz alatt állanak. Öv.,

Next

/
Thumbnails
Contents