Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-09 / 152. szám

DCCMAG7ARORSZAG 1953 fuílus V. Hosszú élet titka? Legyen jó étvágya1 Ha pedig nem volna, tfifflffitt flmeghozza Számos községet kiürítettek. A lakosság az árvíz elől a hegyekbe menekült. A vasúti és telefonforgalom megbénult A vonatok csak Téesóig közlekednek, mert a técsői vasúti hidat is elsodorta a viz. A Tisza hömpölygő árja a híd fölött folyik. Az áradás még néni érte el a kulmínáriós pontot A viz behatolt a técsi postahivatalba, ahol a tisztviselőnők hősies önfeláldozással székeken és asztalokon állva bonyolít ják le a telefonforgalmat. Az eddigi megállapítások szerint a kiáradt Tisza 36 ezer katasztrális hold termőföldet öntött el. A vidéken a termés teljesen elpusztult Sasvár községet az árviz teljesen körülzárta, a falu lakossága a háztetőkön várja, hogy megmentsék. Az anyagi kár óriási. Kolozsvári jelentés szerint a hetek óta tartó esőzés egész Erdélyben katasztrofális árvízveszélyt okozott. Erdély minden folyója erősen megáradt, sok helyen már kiöntött és majdnem mindenütt kiöntéssel fenyeget. Máramarosszigeten a Tisza és az Iza elöntötte a külvárost Az áradás hegycsuszamlást is előidézett, a lezuhanó sziklatörmelék eltorlaszolta a vasúti vonalat. Máramarossziget külvárosában az ár elsodort egy héttagú családot. A városban katonaság folytatja a mentési munkálatokat. Az Olt 6—8 méterrel növekedett és igen sok községet elöntött. Veszélyesen árad a Szamos, a Kőrös és a Maros is. Igen sok helyen az áradás elsodorta a teletonpóznákat ngy, hogy a veszélyeztetett községek nagyrésze el van zárva a külvilágtól. kozott a verekedésbe. A házban lakik Balázs József rendőr, aki a! lármára felöltözött és szolgálati fegyverét magához véve, lement a kocsmába, hogy rendet csináljon. A verekedők azonban a rendőrt ia megtámadták, kirángatták az uccára, ahol ÖSZJ szesznrkálták. A több sebből vérző rendőr kirántotta magát támadói kezéből, néhány lépést futva, szembefordult velük, akik továbbra is bántalmazni akarták. A rendőr a tömegre lőtt és szivén találta Budacsek Károlvt, aki azonnal meffhalt. Közben a környék rendőrőrszemei is a helyszín-i re érkeztek. Értesítették a mentőket és a főka-i pitányságot. ahonnan két autón rendőri bízottJ ság ment ki. Mire a bizottság kiért, ismét óriási verekedés folyt. A rendőrök nem nlcarták elengedni a ven rekedés résztvevőit, akik erőszakkal igyekez-t tek a felelősségrevonás elől menekülni. A rend-i őri bízottság látva a többszáz főnyire felszapo-t rodott tömeg magatartását, ujabb rendőri segítséget kért, amely azután kivont karddal verte szét a tömeget. A példátlan verekedés ügyében nagvarányu rendőri nyomozás indult meg. több letartóztatás történt. Parafálták a német konkordátumot Szabadon bocsátották a letartóztatott katolikus papokat (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bó-> mából jelentik: A Vatikánnál kötött német konkordátumot P a c e 11 i bíboros-államtitkár lakásán szombaton este parafálták. A Vatikán részéről a bíboros-államtitkár, a német kor-1 mány részéről Papén alkancellár parafálta a konkordátumot. Berlinből jelentik: Hitler a Vatikánnal kő-> tőtt konkordátum parafálásával egyideifileg rendeletet adott ki, amelyben felfüggesztette a! katolikus szervezetekkel szemben alkalm-'otl lilalmi rendelkezéseket és azonnal szabadonbocsátani rendelte az utóbbi hetek során letar-t tóztatott papokat és a katolikus szervezetek ve-* zetö személyiségeit. Ebért Frigyest letartóztatták Berlinből jelentik: Ebért Frigyes szerkeszt tőt, a volt birodalmi elnök fiát. hosszas kere-i sés után megtalálták és védőőrizetbe vették. Ebertet valamelvik gvüjtőtáborban helyezik el. O

ra és ékszerjavitás ajakazoriiea Győri Bélánál S^Stt*®^ — Szerkesztői üzenetet kaptál benne. — Hát az hogy lehet? A kérdésben nem volt affektálás, csak őszinte csodálkozás. A Vasárnapi Újság abban az időben nagy kímélettel kezelte a nyakára küldött kéziratokat. Nem az írók névbetüire adresszálta a szerkesztői üzenetet, hanem a beküldött vers, vagy novella cimére. Azon nem fogyott csodán, honnan tudhatta ezt a bátyám, hogy én is szerkesztői üzenetet kaptam. — Onnan, hogy az a szerkesztői üzenet nent szólhatott másnak, csak neked. Megállj, eltettem, majd előkeresem. A szerkesztői üzenet szövege ez volt: — Születésem napján, stb. a puszták harmata érzik rajtuk és a tanyák harangszava szól belőlük. Kérjük, látogasson meg bennünket a szerkesztőségben. Volt az életemnek néhány szívdobogtató hajíja, de ahhoz fosható tán egy se, mint mikor a Vasárnapi Újság szerkesztője elé kerültem. Akinek olyan munkatársai voltak valamikor, mint Szász Károly, Baksay Sándor, Mikszáth Kálmán, Eötvös Károly s a gyémántok közt a Kohinoór. maga Jókai! Nagyon sápadt legényke voltam akkoriban még ott is, ahol magam voltam, most ugy éreztem, mintha azt a kevés se szinü véremet is kint hagytam volna az előszobában. De egy-két perc múlva már kezdtem színesedni. A mosolygós kopasz ember nagyon barátságosan fogadott. — Nagyon szép verseket ir maga, öcsém uram. Beöthy Zsolt is azt mondta. De a levél, amit hozzájuk tett, még szebb volt Azért akartam magát megismerni. Üljön csak le egy kicsit A szék szélére ültem, ahogy illandőségtudó paA nehfi kereaeti lehe«W|r*t ngy eilenanlyoahatja, ha szUka«girtelnek be»zen<l«vel közvetlenül n lcrmclóhoz lordul! SnJAl érdekében cselektztk IchAt, ha CIPŐT Ziurkó János ^^ Kossuth L s.-ut 6. sz. a. gyárüzemében „ 113 vatarol, ahol amellett, hogy a legulolaO InavéllítAU MUX_I 1... fedeahatl asflkrtgieMt ABC heazíird'vnl wri nt fla.ieHllltott raktárrtSl riloffathirt leSZall ITOTT fUTarl dfOll t*t. - Minden pArért .zavatn**«<r ! Szombat esti véres, halálos csata Angyalföldön Kocsmai verekedés után megtámadták A rendőrt, aki egy emberi agyonlőtt Karddal verték szét a tömegei (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szomhaton este az Angyalföldön kocsmai összetűzésből példátlan nagyarányú véres verekedés támadt amelynek során egy rendőrt súlyosan megszurkáltak, a rendőr támadóját agyonlőtte. A Szent László-uccáhan levő Matsek-féle vendéglőbe beállított Budacsek Károly 28 éves fiatalember több barátja társaságában. Az italos fiatalemberek a vendeglőben hangoskodtak, összetűzés támadt, amely általános verekedéssé fajult. A verekedés zajára az Angyalföld söpredéke bement a kocsmába és beleavatEgy halott emlékiratai Irta Móra Ferenc n. Ifjú költő-korom kenyerét olyan gazdák adták, akikkel sohase láttuk egymást: a Magyar Figaro a Vasárnapi Újság és az Uj Idők. Az első fizetett egy versemért két koronát, a második ötöt, a haramadik tizet Ez gyönyörű kereset volt, mert még akkor adóra se fogtak le belőle s csak azért nem lett belőlem kapitalista, mert az elsőbe csak havonként, a másodikba csak negyedévenként, a harmadikba csak félévenként lehetett egy-egy verset elhelyezni. Magyar Figaro?... Emlékszik még rá valaki? Biz az nem éppen ifjúsági folyóirat volt, éppen azért leginkább csak ifjú urak olvasták — olykor a pad alatt — és öreg urak. hirtelen az irómappa alá rejtvén, ha a ház úrnője, vagy a csitri lánya rájuk nyitotta az ajtót Az volt a mi legénykorunkban a magyar La Vie Párisién n e. Sok szép kép volt benne, azokat megérthette az Írástudatlan ember is, a szöveg nem volt lényeges, mert az csak melléklet volt a képekben. Az a gyanúm, hogy a szövegeket mindig olvasatlanban adta le a szerkesztőség. Hiszen ha az én verseimet elolvasták volna, azokat bizonyosan nem eresztették volna be a Figaróba, annyira ártatlanok voltak. Most már csak egyre emlékszem közülük, az ugy kezdődött, hogy Gyepes tanyaudvar öreg diófája s most is megtalálható — az elemi iskolás -olvasókönyvemben. Fbböl láthatja mindenki, hogy nem kell énnekem még halóporomban se elpirulni az unokáim előtt, hogy milyen szégyentelen verseket irtam é» valaha. Akárhol nyomtatták az én termésemet, soha az én búzámba egy szem konkoly nem keveredett ami miatt a hajadonlányt ki kellett volna küldeni az asztaltól egy pohár vizért Különben se tudta azt senki a világon, maga a szerkesztőség se, hogy ki a gazdája azoknak a fehér vers-bárányoknak. Fehér Györgynek hivták a költőt, aki minden hónapban két koronát kapott értük. Igaz, hogy egy darabig tiszteletpéldányban is részesült. Azokat később, mikor Szegedre kerültem megállapodott életű, komoly férfiúnak, nekiajándékoztam a Somogyi-könyvtárnak. De már ott sincsenek meg. A szép képes újságnak minden évfolyama elveszett a város egyik legpuritánabb öreg urának a kezén, aki tán sajátkezüleg bélelte ki velük a koporsóját, mert a hagyatékában hiába kerestük őket. * Husz esztendős voltam, mikor a Vasárnapi U j s á g-nak beküldtem az első verseimet, tán hármat is egyszerre. Az egyik igen aktuális volt, Sületésem napján lévén a címe ^ele volt életunalommal és pesszimizmussal; borzasztó öregnek éreztem magamat benne, amilyennek csak husz esztendős kölyök érezheti magát. (Különösen kánikulában, — születvén én julius 21-én, az Oroszlán jegyében. Ezért lett belőlem olyan vérszomjas férfiú.) A nyarat otthon töltöttem, a kiskunok városában s mivel a Daru-uccába nem járt Vasárnapi Újság, őszig nem tudtam a verseim sorsáról semmit. Akkor a bátyám piritott meg miattuk, mindjárt a Pestre érkezésem estéjén. — Te Feri, — mondta ahogy megölelt, — tudsz te arról, hogy Nagy Miklós vár Téged? — Ki az a Nagy Miklós? — ámultam rá s mindjárt el is vörösödtem. — Persze a Vasárnapi Újság. Hát hogy tudsz te arról?