Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-30 / 170. szám

DEM AGYARORSZÁG SZCOED. Szerkesztőség: Somogyi ucco ZZ.I.em. Teleion: 23-33.-KlodiMüyofol, k«lcs»nk»nyv4Ar és Tegylroda Aradi ucco 8. Teleion : 13-OÖ. - Nyomda : Mlw Linót ucco 1«. Telefon : Í3--OÖ TAvlrníl iKvéldm «r«oe<l Vasárnap, 1933 Julius 30 Ara 20 fillér IX. évfolyam, 170. $z. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken és Budapesten 3.ÖO. kUltt)ldt)n 8.40 pengd- Egyes szAm Ara hétköl" nap li, vasér- és Ünnepnap 20 1111. Hirdetések felvétele tarlia szerint. Megjeleni •« héttő kivételével naponta reggel Róma és Domaszék A magyar külpolitika realitásának jele az, hogy a magyar miniszterelnök ugyanazt mondja Rómában, mint amit a földmivelésügyi miniszter a szegedi tanyákon hirdet. NÍem a titkos diplomácia halálát jelenti-e ez a körülmény? A magyar külpolitika célja a magyar föld népének segitése. A magyar külügyminisztérium most a magyar földmivelésügy szolgálatába áll, mintha a külügyminisztérium segédszerve lenne a földmivelésügyi igazgatásnak. Voltak idők — s ez volt a titkos diplomácia aranykorszaka, — amikor a monarchia közös hadügyminisztériuma irányította a külpolitikát. Amikor a vezérkar ugy látta, hogy a hadsereg fel van készülve „beavatkozásra," akkor mindig nagyobb agresszivitást követelt a külügyi képviselettől. Ilyenkor a külügyminisztérium szinte csak sajtóosztálya volt a nagyvezérkarnak. Azokban a félelmetesen ritka esetekben pedig, amikor a katonai vezetés indokolatlannak találta az energikusabb „vonalvezetést," akkor a külügymnisztérium elhárító szerveként működött a katonai hatalomnak. Volt idő, amikor a külügyminisztérium a belügyminisztérium szolgálatában állott s legfőbb igyekvése az volt, hogy az ország belügyi igazgatásónak pártatlanságáról s a közviszonyok konszolidáltságáról győzze meg a külföldi közvéleményt. Volt idő, amikor az ország kereskedelmi érdekei foglalták le maguknak a külügyi vezetés támogatását s olyankor a külügyminisztérium az ipari és kereskedelmi érdekek szolgálatába szegődött. Olykor a miniszterelnökség is reflektált a külügyminisztérium szolgálatára, ilyenkor jelentek meg külföldi lapokban aktív magyar államférfiak portréi s magasztaló életrajzai. Minél inkább eltávolodik' a külügyminisztérium a katonai vezetés közvetlen befolyása alól, annál inkább szűnik meg titkossága. A katonai előkészületek szükségképeni titkossága követelte meg a diplomácia titkosságát is, a gazdasági érdekek védelme azonban már nem történhetik titokban. A legtöbb kedvezmény elve szinte nyilvános számadásra kötelezi az ország nemzetközi forgalmát. Az nem titok, hogy a magyar föld terményeit el akarjuk helyezni a külföldön s az sem titok, hogy ennek érdekében jelentős tárgyalásokat folytat a kormány. Nem titok a feladat és nem titok a cél, nem lehetnek tehát titkosak az eszközök sem. A külpolitikai beidegzettség bizonyos tartózkodást még megkövetel s a külpolitika sajtóosztálya nem olyan, mint a rendőri sajtóosztály, mely nyomban beszámol az eseményekrőlA nemzetközi kapcsolatok tartózkodásra késztetnek, az államok hatalmi csoportosulásaira irányuló tárgyalások érthetően nem történhetnek a nyilvánosság közreműködése mellett. Ez a szolgálat azonban ma inkább kozmetikai, mint biológiai folyamat követelménye. Ma nem uralkodók rokonsági foka szabja meg a kormányzatok programját. A világpolitika felett őszintén és leplezetlenül a gazdasági érdek vált úrrá. Ez az igazi diktátor, ez az egyetlen v e z é r, ez a legnagyobb hatalmú d u c e. A külpolitika igy az uralkodók udvartartásából s az etikettek szertartásai közül kikerült a piacra s a termeivények eladásában látja legfőbb feladatát. A. magyar külpolitikának természetesen kell, hogy'nemzeti feladata is legyen s amit a multak külpolitikája olyan tragikusan rontott el; azt a jövendő külpolitikájának kell közeljuttatni a jóvátételhez, — ámde még a nemzeti program is hamarabb valósul meg gazdagabb országban, még a legnemzetibb programnak is akadálya a nyomorúság és szegénység. Minél kedvezőbb a terméseredmény, annál fokozotabb kötelesség hárul a kormányra a termés értékesítése tekintetében. Tagadhatatlan az az igyekvés, ha még a megfelelő eredmények hiányoznak is, amivel a kormányzat ennek a feladatának eleget kivan tenni. Az államok elhatározását gazdasági érdekek szabják meg, de imponderábilis tényezők hatnak sokszor a gazdasági érdekek érvényesülésének menetére. A szomszéd államokkal való viszonyunk barátságossá tételében nem közömbös az a s z e 11 em,ami a magyar belpolitikát átlengi. Ma még más a kijelentések és más a cselekvések szelleme, nem ugyanaz akijelentések és cselekvések atmoszférikus nyomása, pedig az atmoszférikus nyomások különbözősége sokszor viharoknak a forrása. A magyar belpolitika iránya igy van összefüggésben a külpolitika sikerével, a külpolitika sikere pedig a termésfelesleg értékesítésével. Vannak úgynevezett „legsajátosabb" belső ügyek, melyeknek elintézési módja azonban az ország gazdasági érdekeit előmozdítani, vagy hátráltatni képesek. A római és domaszéki nyilat kozatok harmóniájában.mi az őszinteség megnyilatkozását látjuk s abban az igyekvésben, amit ez az őszinteség feltakar, nem is találunk kifogásolni valót. Mindig jó jel, ha a külpolitikai törekvések felől az ország közvéleménye egyhangú. A célok tekintetében nincs is közöttünk eltérés, csak a módszer és a tempó választja el egymástól a külpolitika támogatóit és birálóitAz eredmény azonban elhallgattathatja a bírálatot s mi őszintén kívánjuk az ország érdekében azt, hogy az elért eredmények győzzék le és győzzék meg aggodalmainkat. Szombaton este Gömbös hazaérkezett és részletesen nyilatkozott a római útról ,A római ulra nem egy konkrét koncepció megoldása vezelelf, hanem, hogy Berlin és Bécs után megismerjem Mussolini nézeteit" A miniszterelnök ellen lervezelí állfíófagos merénylet ügyében három embert leiaríózlallak Budapest, julius 29. Gömbös Gyula miniszterelnök római útjáról hazatérőben az olasz határról táviratot intézett Mussolinihez. Háláját és köszönetét fejezte ki a szívélyes fogadtatásért, amelyben Olaszország földjén részeült és azon reményének adott kifejezést, hogy megbeszéléseik az európai béke és a már hagyományos olasz-magyar barátság javát szolgálták. A miniszterelnök vonata délután hat óra után érkezett a magyar határra, ahol megkezdődött a hivatalos fogadtatás. A feldíszített nagykanizsai állomáson volt az első ünneplés. A fogadtatáson megjelent a város vezetősége dr. Krátky István polgármesterrel az elén az egvséges párt helyi szervezete Gyomor e y István vezetésével, valamint a vitézek, a frontharcosok, rendőrök, postások, vasutasok és a különböző társadalmi egyesületek küldöttség ei. A vonatból leszálló minisztTelnököt W e i n r e i c h Miklósné a Muraköz aszszonyai és a kanizsai hölgyek nevében üdvözölte és csokrot nvujtott át neki. Ezután dr. Iírátkv István polgármester és dr. Darás László, a nemzeti egvség párt iának nagvkanizsai titkára üdvözölte a miniszterelnököt, aki a következő szavakkal köszönte meg az üdvözlést: — Magvar testvéreim! Köszönöm az üdvözléseket. Olyan országból jövök, ahol a nemzeti egység 10 év óta már meg van valósítva. A nemzeti egység hatalmas lendületet adott Olaszországnak. Remélem, hogy ez a nemzeti egység, amelyért én idebenn harcolok, meghozza a külpolitikai eredménveket is. A miniszterelnök háromnegved 7 órakor felszállt a termes kocsiba, amely néhány pillanat mnlva elhagvta a pályaudvart. A szalonkocsiban a miniszterelnök útközben fogadta a sajtó képviselőit és római útjával kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette: — Ha valaki a magyar helyzetet középeurópai vonatkozásaiban figyeli, logikusnak fogják találni a berlini, azután a bécsi, végül pedig a római utamat. E fővárosok felé nemcsak gazdasági vonalaink vezetnek, hanem a politikai barátság szálai is. A sorrend véletlen, mert eredetileg Rómával kellett volna kezdenem az utamat, de közbejött okok miatt Róma maradt utoljára, ami azonban az ut jelentőségéből semmit sem von le, annál kevésbé, mert hiszen többször kifejtett külpolitikai elgondolásomnak az olasz—magyar barátság alkotja az alapját. — Amikor annak idején megkérdeztek a világgazdasági értekezletet illetően, válaszom az volt, hogy a legteljesebb komoly szándékkal indítjuk útnak delegációnkat, mert mindenben részt kívánunk venni, ami a világbéke és a normális állapotok helyreállítását célozza, de hozzátettem, nogy az értekezlet anyaga olvan hatalmas és szétágazó, hogy alig képzelhető e] a kérdések célravezető és reális megoldása. Kisebb megoldások felé kell tehát törekednünk, kisebb megoldási kereteket, mondjuk európai kereteket kell megkonstruálni és ezért üdvözöltem olyan melegen az olasz miniszterelnök által kezdeményezett négyes paktumot, amely máris olyan légkört teremtett, amelyben az aktuális politikai és gazdasági kérdések reális megoldása látszik lehetségesnek. — Bécsben a sajtó számára adott nyilatkozatomban emiitettem, hogy nekünk egyrészt ehhez a paktumhoz kell igazodnunk, másrészt tudnunk kell, hogy Keleteurópában az aktuális kérdések megoldása nélkülünk el sem képzelhető és ezért mertem állítani, hogy a Dunamcdence politikai kulcspontjában fekszünk békés szán-