Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-02 / 147. szám

3 DELMAGyARORSZAG 1933 július fc. Dr. Konczwald Endre: a pécsi Ítélőtábla elnöke Legfontosabb szervünk Beleink és gvomrunk, Ha nem működnek jól, Csak tfTgETrP f1 -t igyunk. résztvevő repülők, számszerint száztizmhatan. Egy-e<*y repülőgép személyzete négy személyből áll, azonkivW minden gépen egy repülőtechnikus van. öt óra nedven ^erekor egyszerre emelkedett a magasba a 25 hidroilán. Balbo mini^ter r>T-an"snoki gépe mgy sebességgel az élre állt és Milánót reggel nyolckor átrepülve, az Alpok fölé értek. A flotta az Alpokat átrepülve, a Rajnát követte. Az első szakaszának végállomása Amsterdam. A repülőgépraj délben 1 óra 20 perckor megérkezett Amsterdam tengeri repülökikötőjébe. Az egyik repülőgép vízre való leereszkedése rosszul sikerült és a repülőgép a leszálláskor megsérült. Egy halóit, három sebesült (Budapesti tudósítónk telefon,elentése.) Amsterdamból jelentik: Az olasz repülőraj utja súlyos balesettel járt, amelynek egy halottja és két sebesttltle van. Amsterdamig az utat a 25 hidroplán minden baj nélkül tet'e mesr, az amsterdami légi kikötőben azonban leszállás közben az egyik gép felfordult és személyzete a tengerbe esett. Motorcsónakok siettek a szerencsétlenül járt repülőgép se^ltségérs, amelynek utasai közül három embert kimentettek, de Qulntavalla mechanikus elmerült a tengerben. A két másik mechanikus -értetlen maradt. Novelll pilótahadnagy és Járta repülőtiszt könnyebben megsérült. A repülőraj zárt sorokban ért Amsterdam fölé, ahol a lakosság viharos lelkesedéssel fogadta. Több holland repülőgép repült elé:ü'c és elkisér+e a repülőrajt az amsterdami hidroplán-kikötőig. A kikötő körül tőbbezer főnyi embertömeg gyűlt össze, hogy lássa a flotta érkezését. Rómából jelentik: Az olasz légügyi minisztérium a következő hivatalos jelentést adta ki: Az amsterdami leszállásnál Baldini kapitány repülőgépe 'ismeretlen okból lezuhant. A személyzetből Baldini kapi'ány, Novell! hadnagy, Jarla őrmester könnyű sebesülést szenvedett, Landl szerelő sértetlen maradt, Qnintnvalla gépész maghalt. (A Délmagyarország munkatársától.) A kormányzó az igazságügyminiszter előte Vesztésére' dr. Konczwald Endr^ kúriai birót, a szegerii törvényszék elnökét a pécsi ítélőtábla elnökévé nevezte ki. A pécsi Ítélőtábla elnök 3, dr. Félix Antal nyugalombavonr'ásával üre«je-Vt meg a pécsi tábli elnöki széke, amit most a szegedi törvényszék kiváló és érdemes elnökével töltöttek be. A jelenleg Hévizén üdülő dr. Konczwald Endrét kinevezése alkalmából számosan keresték fel üdvözlő távirattal. A magas kinevezés elismerése és értékelése dr. Konczwald Endre birói és emberi értékeinek, széleskörű tudásának, gazdag tapasztalataink, céltudatos és nemes hagyományokon alapuló vezetői munkásságának. A nehéz kereseti lehetőséget ugy ollrnsulyozhatja, h» szUk»6gidelneK beszerzésivel közvellcnUl a IcrmeltthUz fordul 1 SaJAl CrdeM«ben c»eleks^lk lehAI, hn CIPÍSY Zfurkó János • ^^ * Kossulh L. s.-ut 6. sz. a. gyárüzemében vnsArol, ahol amellett, hogy a legutolsó |a«bAIIUmU Amnwt fedetheti uOkségletét ABC besjarrtlvnt »tori pt SsszeAllitott raktárMl Tátogathat IcSZdlIIIOll Cgyciri dl 011 rés. — Minden pirért siavatossig! Aussiiria küsdelme a J&orogKeressi ellen (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: A rendőrség uj titkos nemzeti szocialista szervezetet leplezett le, amelynek tagjai többnyire középiskolás diákok voltak. A nyomozás megállapítása szerint ez a szövetség tartotta fenn a gersthofi külvárosban azt a bombagyárat, amelynek felrobbanásánál a hét elején egy nemzeti szocialista diák életveszélyesen megsebesült. Az osztrák szövetségi vasutak elnökigazgatója felfüggesztette állásától Proksch fóellenőrt, az osztrák nemzeti szocialista párt Münchenbe menekült országos vezérét. A voralbergi tartományi kormány betiltotta 9 „Heil Hitler" köszöntést és a horogkereszt viselését. Megnemtámadási szerződés a kisantant és a szovjet között Prága, fulius 1. A Cseh Távirati Iroda jelenti Londonból: Litvinov szovjet külügyi népbiztos, Titu lescu román külügyminiszter és a többi érdekelt államok képviselői közt tárgyalások folynak arról, hogy a támadás fogalmának genfi meghatározását két egyezményben megrögzítsék. Az ejnrik egyezményt Szovjetoroszorszag a szomszédaival, a másikat a kisantant államaival kötné meg. A második egyezményhez Törökország is csatlakoznék. Egy halott emlékiratai Irta Móra Ferenc I. Éppen tíz esztendeje annak, hogy letettem a cirokhegedüt, mint lirai költő. (Lantnak nem mondhatom, akármilyen kegyelettel vagyok önmagam halóporai iránt.) Már rég el is felejtettem, hogy voltam s ebből látható, milyen tökéletesen meghaltam én költőnek. Olyan tökéletesen, hogy már kezdek népszerű lenni mint lirai költő. Huszonöt esztendeig cincogtam, anélkül, hogy kihallatszott volna a szavam a fűből. Mióta elhallgattam, azóta művészek .száján, vizsga versmondó gyerekek gügyégésében, muzsikusok ujjai alól egyre hallom a cirpegéseimet, amelyekre alig ismerek már rá. Kedves levelekben csordul ki idegen szivek meghatottsága, amelyeket a lira egy ütemben dobogtat az én halott szivemmel. Igaz, hogy olyan versért is engem simogatnak, amit nem én irtam, hanem a tesvérbátyám, István, meg az unokaöcsém, László, de hiszen mindegy az, igy se esik idegennek s mindenféleképpen a családban marad a vétek. Antológiákban találkoztam a fiatal úrral, aiki én voltam, — sietek ellapozni; rádióban riasztanak fel a munkámból a rimeim, — sietek elzárni; az ember nem szívesen találkozik önmagával, mint kisértettel. Hatnapi hajsza után tegnap talált meg a posta azzal a tiz pengővel, amit a Magyar Tele« for. Hírmondó és Rádió R T. küldött egy mikrofanba mondott versem jogdija gyanánt. Ez már igen, a pénzeslevélhordó; ez olyan kisértet, akit nem locsol el szenteltvízzel a legőszintébben megtért gonosztevő se. ' S ebből látható legjobban, milyen komoly fordulatot vett az én lirai költészetem, mihelyst megszűnt. Jussom van rá, hogy magam is komolyan áttekintsek rajta. Nem annyira a magam őrömére, minit inkább a rend kedveért. Ha már az Irodalomtörténet számára elvesztem, mint alanyi költő, legalább az unokáim ne mondhassák, hogy valamit takargattam előlük. Tudják meg hogy nemcsak gyalogszerrel ballagott az ő nagyapjuk az olimpus felé, hanem repült is. No, ez tán mégis sok volna. Nem repült, csak repkedett. Olyanformán, mint a veréb. De hát utóvégre azért csak madár a veréb is. Nem igen hiszek benne, hogy az irodalomtörténet fölásná valamikor azt a nagy tömegsírt, amelyik a mi korunkat benövi a felejtés tüskebokraivaJ s a magara személyét illetően nem is ajánlanám az exhumálást. Nagyon sokfelé hagyogattam szét magam s majdnem annyi álnevem volt, mint Dumas pére regényeiben Cagliostronak. Igen komoly filozopternek ismert Mágócsy-Dietz Sándor tanár ur, a botanikus és Kövesligethy Radó tanár ur. a csillagász és ugy szerettem őméltóságaikat, hogy nagyon szégyeltem volna, ha megtudják, hogy én nem botanizáini járok a Pieridák berkeibe és szebb csillagokat látok akkor, ha behunyom a szemem. De hát élni nem lehetett se a Zygospórákból, se az Andromeda-esillag ködfoltjából. A legkülönbözőbb álneveken verseltem össze annyit, ami futotta a vackot a Gyóngytyukuccai ablaktalan szobában; a gyertyát, ami nélkül Ott nappal se lehetett látni; a rövidszivart, mint mindennapra való ópiumot és a kenyeret, amely olykor csak minden második napra való volt. Voltam Bartos Imre és Fehér Gyóijgy, Tanyai Tamás és Szegedi Gergely, Mór Márton és Atokfaézy Lőrinc s volt olyan arisztokraita hangulatom is egyszer, hogy Szántovay Gusztávnak neveztem magamat. De ez csak egyetlen egyszer történt s akkor is megbizonyosodtam róla, hogy az arisztokráciát nem nekem találták ki A Budapesti Hirlap-ban jelent meg az arisztokratikus álnevű vers s harmadnapra helyreigazító nyilatkozatot küldött be a lapnak az igazi Szántovay Gusztáv, akinek a létezéséről persze nekem sejtelmem se volt. Valahol a felvidéken élte világát ez az úriember, ugy emlékszek, szolgabíró volt valahol északi Gömörben s nagyon erélyes hangon jelentette ki, hogy ő nem azonos a versifikátorraL Fel tudja vinni a családfáját egész a keresztes háborúkig, neki minden őse rendes ember volt, s ogyetlen elvetemedett tagja se volt a családnak, aki vers alá, vagy fölé tette volna a nevét Az első lépést a halhatatlanság felé az Uj Idők-ben tettem, mint Bartos Imre. Tudtam, hogy a lap versrovaitának a vezetője, Póse L*jot jóDaráts&gban van a bátyámmal s nem akartam hog^ te a barátság elfogulttá tegye a bátyám öccsével szemben, azért ragasztottam álszakállt. Hogy miért éppen Bartos Imre nevet választottam, art most már nem tudom, hiszen három évvel ezelőtt se tudtam, mikor ezt az álorcás dolgomat megírtam valamelyik pesti lapban Pár nap múlva levelert kaptam Bartos Imre úrtól, aki pesti lakos, állandó olvasóm s mint ilyen tudatta velem, hogy egy kicsit elkéstem a leleplezéssel és tökéletesen elrontottam az ő költői karrierjét Ha ő tizenöit évvel előbb tudta volna, hogy én harmincvalahány évvel ezelőtt az ő neve mögé bújva fogtam a babérszaggatáshoz, akkor ő mint kezdő költő az én nevem alatt küldte volna be a