Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-14 / 156. szám

4. JCtMAOyARORSZAG 1933 iulius 14. ilyen utasítást, megtagadta a vallomást. — Mégis tisztázni kellene ezt a kérdést —, mondotta az ügyész. Megállapítottak ezután, ho^y a százados csak a tartalékos tiszteket ellenőrizheti, a járásbiró pedig tartalékos tiszt, igy kötelessége volt kivizsgálni az ügyet. A századoshoz a járásbiró intézett ezután löbb kérdést, igy azt kérdezte többek között, liogy tudja-e kiket büntettek meg még záróratúllépésért? A százados kijelentette, hogy erről ninrs tudomása, mire a járásbiró azt felelte, hogy néhány tisztet büntettek meg, akik vele egyuM voltak ott a vendéglőben. Dr. Bodor József plébános is érdekes vallomást teít. Elmondotta, hogy hozzá Hevesi mint községi biró ment el tárgyalni a község ügyeit. Á biró arról beszélt, hogy nem jó vért szül a községben a sok mulatozás, különösen akkor, amikor sok a foglalás. A biró tejles jóhiszeműséggel beszélt, látszott rajta, hogy csak jót akar. Arra nem emlékszik, hogy beszélt-e a biró arról, hogy a járásbiró az arakban fetrengett, de az elbeszélésének az volt az értelme, ő ezt értette ki az elmondottakból. A biró azt neki, mint közfelfogást mesélte el és abban az időben tényleg igy beszéltek az ügyről Kevermesen. A biróság ezután még két tanút hallgatott ki, Biró Ferencet és Serucza Pétert, majd a tárgyalást elnapolta és a következő tárgyalásra megidézte a többi tanút. Nyakkendők, fehérnemüek •Sffi&M Pollák Testvéreknél, szabott árakon Cstkonles «ec« és SíéiheiifHér Két gyermekholttest a Tiszában A nagylaki családi dráma áldozatai (A Délmagyarország munkatársától.) Jelent tette a Délmagvarország, hogy a halászok hétfőn egy 6 éves kisleány, kedden egy 5 éves kisfiú holttestét fogták ki a Tiszából a Bertalanemlék partrészén. A rendőrségnek az volt a feltevése, hogy a két gyermek az áradással kapcsolatban fulladt a vízbe. Csütörtökön a nagylaki román rendőrség telefonon értesítette a szegedi rendőrséget, hogy a kifogott gyermekek nagylakiak és bűncselekmény utján kerültek a folyóba. Sasu Miklós nagylakj földműves a napokr ban összeveszett a feleségével, délután felkapta a két gyermekét, kirohant velük a parthoz és mindkettőjüket a vízbe dobta. Ezután öngyilkosságot akart elkövetni, de megakadályozták. A román csendőrök arra kérték a szegedi rendőrséget, hogy boncoltassák fel a két holttestet és a bonc jegyzőkönyvet küldjék meg a román hatóságoknak, mert az apa elleni bűnvádi eljárásnál szükség van ezekre az iratokra. Tízévi fegyházra Ítélték a legényt, aki konyhakéssel megölte menyasszonyát A gyilkos azzal védekezett, hogy a lány kérésére Ölte meg menyasszonyát — A törvényszék nem fogadta el a védekezést és szándékos emberölésben mondotta ki bűnösnek (A Délmagyarorszác munkatársától.) Június 12-én kegyetlen gyilkosság történt Magyarbánhegyesen. Ménesi Béla 24 éves battonyai legény konyhakéssel szivenszurta menyasszonyát, Zsótér Juliannát, aki messze vidéken hirea volt szépségéről. A gyilkosság meglehetősen titokzatos körülményék között történt. Ménesi Béla a délután folyamán búcsúban volt menyasszonyával együtt. Együtt tértek haza és este Ménesi Zsótéréknál vacsorázott. A lány a távozó legényt ki is kisérte a kapuba. Néhány perc múlva az öreg Zsótér sikoltásokra lett figyelmes. aztán a lánya kiáltozásait hallotta: — Segítség! Orvost! A* öreg Zsótér kirohant a lakásból. A kapuban belebotlott lánya holttestébe. A lány n.ellett egy hatalmas élesre fent konyhakés feküdt. Az orvos megállapította, hogy Zsótér Juliannát konyhakéssel szivenszurták és a hátán is megsebezték. A kés átjárta a szivet és azonnali halált okozott. Nemsokára elfogták a csendőrök Ménesi Bélát, a vőlegényt, aki igen zavaros módon védekezett. Elmondotta, hogy a lánnyal már régebbi idő óta jegyben járt és szerelmi viszonyt folytatott. A lány áldott állapotba került és emiatt el volt keseredve. Amikor kikísérte ót a kapuba, a lány azt mondotta, hogy legjobban szeretne meghalni. A kést, — amelyet a lány hozott ki a szobából — a lány kérésére ó tette a lány szivéhez és a lány volt az, aki a kést azután á szivébe döfte. Megrettenve Kirántotta a kést a lány szivéből és amikor Zsótér Julianna befelé futott, utána hajította az éles szerszámot. Igy sérülhetett meg Zsólér Julianna a hátán. Később a csendőrök előtt azt vallotta a legény, hogy a lányt o szúrta szíven, de erre a lány határozottan felkérte őt. Bevallotta azt is, hogy a kést nem a lány hozta ki a szobából, hanem azt ő vitte magával. De nem volt szándékában ölni, hanem a kést répavágásra használta. A kést azért vitte, mert attól félt, hogy a helybeli legények megverik. Á vizsgálóbíró ¿lőtti vallomása során azt naauholvocsoraa nádban! fia HnlttMlt egy otloq P Ivallofta, hogy amikor ót a lány kikísérte, akkor Zsótér Julianna panaszkodott áldott állapota miatt és azt mondotta, hogy képes volna piagát agyonszúrni, vagy felakasztani szégyene miatt. Erre ő elővette zsebéből a kését és felajánlotta, hogy azzal szúrja magát agyon. A lány azonban a kést nem vette át, hanem azt mondotta, hogy ő szúrja bele a pengét. Erre ő beledöfte a lányba a lcést. Az ügyészség Ménesi Bélát szándékos embert ölés büntette miatt állította csütörtökön a törvényszék Habermann-tanácsa elé. A legény itt is tagadta, hogy megölte volna a lányt, illetve azt adta elő, hogy a lány arra kérte őt, hogy ölje meg. A kést ekkor odatette a lány szivéhez, a lány azután az ő segítségével belenyomta a kést szivébe. Kijelentette Menesi Béla, hogy ittas volt ekkor és azért engedett a lány kérésének. Elmondotta még, hogy Zsótér Juliannával szerelmi viszonyt folytatott és a lány ebből kifolyólag áldott állapotba került. Ez volt a lány elkeseredésének az oka, meg az, hogy az esküvőt több izben elhalasztották. A biróság Jőbb tanút hallgatott ki, akik azt Vallották, hogy Zsótér Julianna elhidegült Ménesitől, aki igy féltékeny volt a lányra. Azt is vallották a tanuk, hogy a lány nem volt kifejezetten menyasszonya Ménesinek, csak Ménesi tekintette a lányt annak és Zsótér Julianna volt az, aki az esküvőt halogatta. Kihallgatták az orvosszakértóket is, a kik azt vallották, hogy a lány nem volt áldott állapotban és még csak azt sem lehetett határozottan megállapítani, hogy volt-e egyáltalában köze Ménesihez vagy másvalakihez. Dr. Szarvas János ügyész szigorú büntetést kért, mert nyilvánvaló, hogy Méqesj féltékenységből ölte meg a lányt- A védő azt kérte, hogy a biróság hatarozott felkérésre elkövetett emberölésben mondja ki bűnösnek a legényt. A biróság nem fogadta el Ménesi Béla védekezését, mert azt valószinütlennek és logikátlannak találta, bűnösnek mondotta ki a vadlottat szándékos emberölés bűntettében és ezért 10 esztendei fegyházra itélte; enyhítő körülménynek tudta be, ho«?y a gyilkosságot féltékenységből követte el. Az itelet még nem jogerós. ü makói villanykoncesszió meghosszabbításáról tárgyal a miniszteri szakértő (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Megírta a Delmagyarörszág, hogy a kereskedelemügyi miniszter szakértőt kuld Makóra, aki a város anyagi helyzetének szanálásával kapcsolatosan megviz-gálja a város villanyszerzSdését. A miniszteri szakértő, Rostássy István műszaki tanácsos csütörtökön megérkezett Makóra. Először dr. Nlkelszky Jenő polgármesterrel tanácskozott, majd a polgármesterrel és Szabó Imre városi főmérnökkel a makói villamostelep vezetőjét, Jedovszky mérnököt kereste fel. A miniszteri kiküldött a délelőttöt a villanytelepen töltötte, a délután folyamán folytatta a tárgyalásokat. Értesülésünk szerint a miniszteri kiküldött megbízatása és munkája arra irányul, hogy a helyszínen informálódjék: egy koncessziómeghosszabbitás lehetséges-e és ha igen, mi volna annak méltányos ellenértéke. Tekintve, hogy a szanálási tervek kapcsán felmerült konceszszíómeghosszabbílási tervet és a szerződés meghosszabbítása ellenében a város által kivánt anyagi ellenszolgáltatás gondolatát időközben a Tröszt elutasította, a miniszteri szakértő vizsgálatának és makói tárgyalásainak a város szanálását illetően legfeljebb elvi eredményei lehetnek. Szigorú intézkedések a hernyóveszedelem ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Ebben az évben szokatlanul nagy pusztításokat okoznak a különféle hernyók, amelyek egves vidékeken hiheteten mértékben elszaporodtak. Megtámadják és letarolják a gyümölcsfák leveleit, sok helyen olyan kopárakká legelik le a fákat, mintha már áz őszi esők áztatták volna le az ágakról a lombokat. Hogy mi ennek a hernyóveszedelemnek az oka, azt pontosan megállapítani nem lehet, nagyon valószínű azonban, hogy az idei abnormális időjárás kedvezett ezeknek a pusztító férgeknek. A földmüvelésügyi miniszter most rendvivül szigorú körrendeletben hivta fel a város, a községek és a városok elöljáróságainak figyelmét a nernyóveszedelem nagyságára. Körrendeletében, amely Szeged polgármesteréhez is megérkezett, a miniszter közli, hogy milyen hatalmas arányokban lépett föl az ország területén a hernyóveszedelem és milyen komoly érdekek fűződnek a veszedelem elleni védekezés megszervezéséhez. A körrendelet szerint egyes helveken már nem csak a gyümölcsfákat, hanem — ami a legritkább esetekben foidnl csak elő — az erdők fáinak lomboza át is megtámadták a hernyók. Épp^n ezért u« sitotta a miniszter a közigazgatási hatóságokat, hogy fegyelmi felelősseg terhével gondoskodjanak a hernyók kötelező irtásáról szóló rendelkezések legszigorúbb végrehajtásáról és a hemvóirtás szigorú ellenőrzéséről. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes a miniszteri körrendelet alapján már meg is tette a szükséges intézkedéseket, hogy Szeged törvényhatóságának területén az illetékes közigazgatási közegek figyelmeztessék a gazdákat a hernyóveszedelemre és a rendelkezések végrehajtására. Azok ellen, akik nem hajtják végre ezeket a rendelkezéseket, a legszigorúbb eljárást indítják megIngyen olvashatta a Sélmagvardrszágot mert visszakapja elköltött pénzének 5°/o-át, ha takarékossáeri szervezetének üzleteiben szerzi be szükségleteit.