Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)
1933-07-14 / 156. szám
1933 fulius 14. DCLMAG/ARORSZAG 5, Péntekre ulabb áradást várnak a Felsőtisza vidékén Tiszauffalu és Nagyszenímiklés veszélyben (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Beregszászról jelentik: A Tiszán ujabb áradás indult meg. Attól félnek, hogy az éjjel az ár ismét elönti Tiszaujlakot. Az ár Nagyszentmik'óst is veszélyezteti. Tokaitól kezdve, ahol a Tisza vizét a Bodrog is növeli, félelmetesen hömpölyög a megáradt folyó, amely épületrészeket, gerendákat, emberi és állati hullákat sodor magával. Azokon a területeken, amelyeket nem védenek a gátak, többezer hold áll viz alatt. A vizállás télméterrel magasabb, mint a mult héten volt. A rohanó áradat Tiszavalk, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Hejőkürt határában elsodorta a nyúlgátakat, amelyek megmentése érdekében egész éjjel hiába dolgoztak a karhatalmak. Péntekre u jabb áradást várnak. A földművelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya szerint a Tisza Záhonytól lefelé Szegedig árad, de az áradás egész lassú tempójú. Ez a lassú áradás egészen normális, árvizveszedelemtól mentes. A Szamos, a Kőrös már apad, a Maros azonban még mindig árad és Arad köI rül érte el tetőfokát az árhullám. A Maros felsőfolyásán megindult az apadás. B Harmadik Birodalom büntetni akar, nem javitani S idapesti tudósitónk telefonjelentése.) Ber1 jelentik: Dr. F r e i s 1 er porosz igazságügyi államtitkár újságíróknak kijelentette, hogy Németországban megszigorítják a büntetések végrehajtását. Az államtitkár erre vonatkozólag a következőket mondotta: — Joggal keltett felháborodást, hogy a múltban milyen enyhén kezelték a büntetések végrehajtását. Általában jobban éltek a foglyok, még a legnagyobb bűnözők is, mint a német nép milliói, különösen a munkanélküliek. A nemzeti szocializmus most ezen az állapoton Változtatni fog és a legszigorúbban hajtja végre a büntetéseket. Nem igaz az, hogy a futballozás, a tanítás az udvarias bánásmód és a jó élelmezés alkalmas eszközök a bűnözők javítására. Eltekintve néhány fiatalkorú megjavítását, ezek az eszközök sohasem vezettek célra. Mindezek a szempontok arra kényszeritik a nemzeti szocializmust, hogy megszigorítsa és pedig jelentékeny mértékben a büntetések végrehajtását. Minden lakásba be Kell veszetni a vixveszeiéKel A sxegedi vízellátás problémája — Vlzmllalan létesítését és „díszes szakértői gárdái44 ajánl a városnak egy körlevél (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged vízellátása kétségtelenül sokat javult az elmúlt esztendőkben, ugy-ahogy elmaradtak a nyári vizmizériák. a magasnyomású vizvezeték hálózatának körzetében kisebb zavaroktól eltekintve a legforróbb kánikulás napokban is működnek a csapok, de olykor a magasabb lakásokba még mindig nem jut fel víz. A vizellátást nemcsak az újonnan furt ártézi kutak javították, hanem az is, hogy egy-két bővizű, de kisnyomású ártézi kútra motoros szivattyút szereltek és ezeket a szivattyúkat akkor helyezik üzembe, ha nagyobb hőség következtében megnövekszik a vízfogyasztás. A belváros vizellatása nem mondható ideálisnak, de még mindig sokkal jobb és egészségesebb, mint a nagykörúton kívül eső varosrészeké, ahol alacsonynyomásu a hálózat és ahol a lakosság csak az uccai ártézi kifolyókból szerezhet vizet háztartásához. Ezeket a kifolyókat igen sok ártézi kut táplálja és bár alig múlik el év, hogy a város egy-két uj ártézi kúttal, vagy kifolyóval ne csendesítené a jogos elégedetlenséget, a panasz mégis állandó. Minduntalan jelentkeznek a városházán vizet, uj kutat, vagy kifolyókat kérő küldöttségek, de a legtöbb esetben csak azt az ígéretet vihetik magukkal, hogyha lesz rá felesleges pénze a városnak, teljesiti majd a különben jogosnak és méltányosnak elismert kívánságokat. Szegeden, mint a legtöbb fontos problémát, a vízellátás problémáját is csak félig oldották meg, mert a nagykörúton kivül fekvő városrészek vízellátásának kérdése a mai alacsonynyomásu vízvezetékkel, az egymásra rendszerint igen nagy távolságra eső kifolyókkal megoldotti nak nem tekinthető. A tel jes megoldást az jelentené, ha a tiszta, egészséges ivóvíz a vízvezeték hálózatának csövein keresztül minden lakásba eljutna. ezt a teljesítményt azonban a város mai vizmütelepe nem vállalhatná még akkor sem, ha megszokszoroznák a vízmüvet tápláló ártézi kutak számát. Ez az oka annak, hogy a nagykörúton kivül csak nagyon kivételes esetekben vezeti be a város egy-egy telekre a magasnyomású vizvezeték vizet. Ketségtelen, hogy előDbutóbb éppen ugy meg kell oldani ezt a kérdést is, mint az általános csatornázás, vagy a kövezés kérdését. Hogy mikor lesz az a helyzet, amikor komolyan Tehet gondolni a végleges, modern vízmüvek kiépítésére, teljesen bizonytalan, de az bizonyos, hogy belátható időn belül nem. A kérdés mégis állandóan foglalkoztatja a nyilvánosságot. A Baross Szövetség elnöksége most érdekes körlevelet küldött Szegedre éppen ugy, mint valószínűleg az ország minden más városába. A szövetség elnöksége a körlevél elején megállapítja. hogy „a jelen gazdasági viszonyok között a takarékosság jelszava nagyon sok hasznos beruházást megakasztott a továbbfejlődésben. Pedig bizonyos területen a túlzott takarékosság megbosszulja magát. Így például a közegészségügy szempontjából végtelenül fontos, hogy a városi és a községi vízvezetékek kiépítése lehetővé tétessék. Egyszerű számítással bizonyítható, hogy még a legelőnyösebb hosszúlejáratú kölcsön is többe kerül, mintha a lakosság néhány éven át e célra félretett pénzével maga gyűjti össze a szükséges tőkét. Ilyen módon a megtakarítás elérheti az 50—70 százalékot, ami azt jelenti, hogy egy külső kölcsönből épített vízmű a közület lakosságának több, mint kétszerannyiba kerül, mintha azt aaját erejéből létesíti.' A Baross' Szövetség elnöksége ezért azt ajánlja, hogy a város elvben mondja ki egy vízműalap létesítését, amelyből a végleges városi oizmütelqp megépíthető lesz. ,.A vizmüalap gyümölcsöző módon helyezendő el és az elérhető megtakarítások nem fordíthatók más célra, mint a vízmű megépítésére, vagy a már meglévő vízmű továbbfejlesztésére." A szövetség olyan módon kívánja a közülete^ ket támogatni, hogy igénylésükre „speciális szakerőket ajánl", akik előzékenyen megadnak mindennemű szaktanácsot. Kéri a szövetség, hogy tegye a város megfontolás tárgyává az ajánlatot, mert a szövetség keretében tömörült „és nemzeti alapon egyesült diszes szakértői gárda mindenkor a legnagyobb előzékenység-: gel áll a magyar városok rendelkezésére'. A Baross Szövetség körlevele csupán arra az önként felmerülő kérdésre mulasztja el a feleletadást, hogy „a jelen gazdasági viszonyok'* között miből teremthetnék meg a városok az úgynevezett vizmüalappt. Pedig a kérdésnek ez a fontosabb, a nehezebb része. Arra a kérdésre, hogy a meglévő alapot mire és hogyan használja fel, minden város könnyen megtalalja saját falai között is a kielégítő feleletet szakértői gárda előzékeny közreműködése nélkül is. Beszámolók a pécsi kongresszusról a szegedi ügyvédvacsorán (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Ügyvédunió csütörtökön este népes vacsorát rendezett a Raffay-vendéglőben. A vacsora keretében a pécsi ügyvédkongresszusoo résztvett ügyvédek beszámoltak a kongresszus eredményeiről.' Dr Olasz Béla üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte dr. Szivessy Lehel elnököt, hogy ismertesse a kongresszus munkásságát Dr. Szivessy Lehel felszólalásában először arról a sivár közhangulatról beszélt, mely a kongresszuson uralkodott Mégis — mondotta —, a kongresszus eredményes és értékes munkát végzett. Kétségtelen, hogy az ott megnyilvánuló közhangulat hatása alatt a miniszter sürgős intézkedéseket fog tenni, ezt a miniszter meg Is Ígérte, főleg az ügyvédi kar tulszaporodásának meggátlására tett határozott Ígéretet A miniszter a szelekció hive és áthatja őt az a tudat, hogy a mai helyzet nem tartható fenn. — Ugy látom — mondotta Szivessy Lehel —, hogy a numerus clausns elkerülhetetlen lesz, ha nem jönnek sürgős intézkedések a jogászképzés reformja és a joggyakorlati Idő megszorítása terén. Ezután a zugirászatról és a községi jegyzők munkaköréről beszélt, amelyek ügyében ő nyújtott be határozati javaslatot a kongresszusnak. Szivessy Lehel ezután üdvözölte dr. Széli Gyula kamarai elnököt. Dr. G r fl n e r István a földteherrendeaés kér* déséről beszélt. Kijelentette, hogy ebben az ügyben nem tőrtént döntés a kongresszuson, mert a mai időket semmikép sem tartották alkalmasnak a döntésre. Dr. Kertész Béla az illeték jogi bizottság munkájáról számolt be és ismertette azokat a határozati javaslatokat, melyeket a kongresszus ebben az ügyben elfogadott. Ezután dr. Hajdú Béla szólalt fel. ö a törvénykezés egyszerfliltéeéről szóló törvény bíráló bizottságában vett részt és ott megállapították, hogy ez a tőrvény nem vált be olyan módon, mint ahogy várták. Dr. Hajnal István beszélt még a numerus clausus kérdéséről. Dr. Pap Róbert felszólalása után dr. Széchényi István azt indítványozta, hogy a saeptemberben megtartandó Szegedi Hét keretében or-> szágos ügyvédgyűlést hívjanak egybe, amelyen az ország ügyvédei, — pártállásra való tekintet nélkül — hozzák tudomására a kormánynak az ügyvédi kar sérelmeit. Dr. Széli Gyula, a kamara elnöke felszólalásában megígérte, hogy a legközelebbi időpontban összehívja az ügyvédi szervezeteket egy nagyarányú gyűlés megtartásának előkészítésére fl földművelésügyi miniszter alföldi körútja (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter alföldi körútja során julius 18-án és 19-én látogatja meg Csanádmegyét. Julius 18-án Gyuláról autón érkezik Mezőkovácsházán át Mezőhegyesre. Mezőhegyesről 19-én reggel indul a vármegye székhelyére, Makóra. Útközben a csanádmegyei vetéskárok, a hagymaterületek és a folyamaiban lévő aratás megtekintésére több helvszini megállást terveznek. Makóra 10 óra tájban érkezik meg a miniszter, akit a közigazgatási hatóságok részéről Fáy István főispán, Tarnay Ivoj- alispán és dr. Nikelszky Jenő polgármester fogadnak. Kállay miniszter makói látogatásának programján a Gazdasági Egyesület, továbbá a makói tájfajta méntelep megtekintése szerepel. Délben Fáy István ebédet ad a miniszter tiszteletére. Délután 2 órakor utazik tovább a miniszter Hódmezővásárhelyre. Evezősök! TRÉNINGRUHA minden szinben kapható HABSELYEM BLUZ gyönyörű színekben ii LUSZTIG IMRE SZÉCHÉNYI TER 2. TISZA SZA1X6 MEIXETTJ