Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-11 / 131. szám

TQ33 iunius IT. DÉLMAGyARORSZAG uian Elbufdosoît a szülői öázíól egy lizennyolcéves leány (A Délmagyarország munkatársától.) A roszszul sikerült érettségi vizsga pént-k éjszaka nagv izgalmat keltett egy szegedi tisztviselőcsaládban. Este 8 óra tájban, amikoi a szülők hazatértek, nagyobbik leányukat, aki most érettségizett, nem találták otthon. Keresni kezdték a házban, de sehol sem akadtak a nyomára. A lázas keresés közben a leány könyvei között egv levelet találtak, amelvet szüleinek cimzett. A levél világosságot vetített a leány eltűnésére. Azt irta levelében, hogy az érettségi nem sikerült ugy, ahoc/y ő azt szerelte' volna, efölötti elkeseredésében elbujdosik. Ne is keressék, mert ugv sem találják meg és ne értesítsék a rendőrséget sem, mert ezzel csak megnehezítenék a helyzetet. A kétségbeesett szülők tanácstalanul állottak és nem "tudták, hogy mitévők legyenek. A rendőrséget nem akarták értesíteni, azonban a leányukat meg akarták találni, mert attól is tvrtottak, hogy esetleg kárt tesz magában. Mégis hajszát indítottak az eltűnt leány után. A keresésbe belekapcsolódtak a rokonok, ismerősök is. A kutatás egész éjszaka tartott, minden eredmény nélkül. Vegigrazziáziták a külvárosokat, a Tisza partját, de a leánynak nyoma veszett. A kétségbeesett szülők már letettek arról, hogy gyermeküket viszont lássák, amikor fáradozásukat végre siker koronázta. Hajnal felé egy rejtett helyen lévő ujszegedi padon rátaláltak a leányra, aki a padon, a sok sírástól kifáradva elaludt. Amikor a leány megpillantotta ismerősei arcát, kiszakította magát karjaikból és futásnak eredt. Rövidesen uiolérték és kérlelni kezdték, hogy menjen velük haza. A leány dulakodni kezdett velük és azt kiáltozta, hogy engedjék meghalni, mert az ő élete ugy sem ér már semmit. A leányt végül is sikerült lecsillapítani. Autóba tették és hazavitték. A fiatal leánv a kiállott izgalmaktól betegen fekszik szülei lakásán. SZENZÁCIÓS Tavaszi GIPőUJDONSaGOK ^efdfvTfífaTb fehér cipők és szandolettek i Nézze meg áras kirakataink at. GRACIA CIPÓ'ÜZLET meglepő olca6 árakon. Kárász ucca 3. sz Telefon 32—76. is Végcs-e a világ, vagy végtelen? Irta Tonelli Sándor. Ez egyszer, — lehet, hogy érdemetlenül, — mégis büszke vagyok magamra. Három esztendővel ezelőtt egyik vasárnapi cikkemben foglalkoztam a relativitás elméletével és némi kétkedésnek adtam kifejezést Einstein egyes következtetéseivel szemben. Mentségemre legyen mondva, a legkevésbé sem arrogáltam magamnak szakértelmet, ma is nyíltan bevallom, hogy csillagászati és fizikai ismereteim a legminimálisabbak, minden okom megvan tehát, ha büszke vagyok, mikor arról értesülök, Einstein három esztendő elteltével viszszajut arra az álláspontra, amelyet én, a teljesen laikus képviseltem. Miről is van azonban szó tula jdonképen? Arról, hogy három esztendő előtt a kaliforniai Mount Wilson obszervatórium nagyszerű teleszkópjával sikerült egy olyan fénylő ködfoltot felfedezni, amely ötven millió fényév távolságra van tőlünk, ami azt jelenti, hogy a fcny onnét, sebességét másodpercenkint 300 ezer kilométerrel számítva, ötven millió esztendő alatt érkezik el hozzánk. A ködfoltot le is fotografálták, tehát jelenléte kétségtelenül be volt bizonyítva. Ehez a csillagászati tényhez a tudományban azt a következtetést fűzték hozzá, hogy eljutottunk a világegyetem megismerésének feléhez. Einstein ugyanis az anyag sűrűségének és eloszlásának kombinatív számítása alapján kimutatta, hogv a világegyetem véges és ennek a véges világegyetemnek az átmérője százmillió fényév. Minthogy az újságolvasók között vannak jó emlékezetű emberek is, merek hivatkozni az akkori cikkemre. Szórói-szóra azt irtam. hogy ez az ut, amit nem hiszek el és nem tudok elhinni. Sem azt, hogy a megismerés felénél tartunk, sem pedig azt, hogy a világegyetem véges és kiterjedése százmillió fényévvel egyenlő. A továbbiakban azt irtam, hogy a végtelenség nagyon nehezen elképzelhető valami, de a 'ÉPOLET-\ LAKATOS munkákat legolcsóbban vállal világegyetem végtelensége még mindig jobban összeegyeztethető akár laikus felfogásunkkal, akár a filozófiai elgondolásokkal, mintha végesnek tételezzük fel. Nem kell ugyanis egyebet cselekednünk, csak elképzelnünk, hogy a csillagászati műszerek még jobban tökéletesednek és eljutunk a százmillió fényév határáig. Mi történik akkor és mi van a százmillió fényéven tul? Ott kezdődik talán a semmi? És ha van, akkor mi ez a semmi? Tudunk-e anynyi milliárd és milliárd kilométert elképzelni, hogy őket ne lehetne ujabb kilométerekkel és fényévekkel szaporítani? Mert ha van kilométer és van fényév, akkor már valami. Ezért mondtam én, hogy a semmi az, amit az emberi ész és logika kizár. Hozzáfűztem ehhez még Pascal mondását, hogy a tudás olyan gömb, amely minél inkább nagyobbodik, annál inkább növekszik az ismerétlennel való érintkezési felülete is. Nos, ma három esztendő elteltével tudományos cikkben olvasom, hogy Einstein elejtette a világ végességének tanát. Kissé szépítő kifejezés, ha azt mondom, hogy „olvasom", mert őszintén szólva nem értem a fizikai és matematikai képleteket, csak a tételt szögezem la. hogy Einstein és De Sitter belga csillagász arra a közös megállapításra jutottak, hogy az enklidesi geometria, tehát a világ végtelensége, összeegyeztethető a megfigyelt tényekkel. Egyszóval megint ott vannak, ahol voltak háromegynehány esztendő előtt és ahol voltak és vannak mindazok, akik a semmit elképzelni nem tudják. Együtt vannak azokkal, akik nem hitték el az obsitos huszár meséjét, hogy katonakorában tulment az Óperenciás tengeren, eljutott a világ végére és a semmibe lógatta bele a lábát. Ostoba nagyzolás volna részemről, ha a tételt a legkisebb mértékben is ugy akarnám megformulázni, hogv ebben az esetben nekem lett igazam akár Einsteinnel, akár Riemannal és Helmholtzzal szemben, akik már Einstein előtt felvetették a világ véges voltának lehetőségét és számoltak is ennek lehetőségével. Még csak azt se mondom, hogy egyikük is tévedett. Ilyen nagy dimenziókban már nincsen meg a tévedés ¡ehetősége, legfeljebb igen szellemes és matematikailag, fizikailag és fiBARNA ENDRE ^ Szeged Telelőn 12-11 lakatos, vasszerkezeti és acélárugyár Mars tér 10~11. ÍÍI I é AZ ELŐKELŐ OTTHON MINDEN KÉNYELMÉT mSraékelt trón megtalfUja a S^BÉjfclÉife psmpáa épttletében. Gnndel íttennefben a legjobb magyar éi fraaeta konyha. Télikeit. — Délnt&n éa eala One. — Brldf«. — Golf. Egyígyaa awbik 9-14 P-lf. Kétigyaa .iobik 13-24 P-Ig. Egyheti telje* penzM flaká», éttaste) 100 pe»08. lozófiailag alátámasztott elméleteket lehet felállítani, anélkül, hogy valaha is be lehetne bizonyítani ezeket az elméleteket. Egyszerűen az igazság az, hogy ezekben az emberi fogalmakat tulajdonképen már meghaladó területeken a tudomány a költészettel válik hasonlatossá és csak arra appellálhat, hogy higyjük el, amit állit. A hit pedig mindig teljesen egyéni valami, függ az ember dispoziciójától, lelki beállítottságától s a hit dolgában bárki olyan szuverén, mint a legnagyobb matematikus, fizikus, vagy filozófus. Én igazán értékelni se tudom Newton, Helmholz és Einstein tudományos jelentőségét és értékét. Azt hiszem azonban, hogy veszedelmes túlzás van az olyan kitételekben, aminőt egy mult esztendőben megjelent német könyvben olvasok: „A relativitás elmélete, Einstennek ez a nagyszerű, szigorú fizikai és matematikai alapokra felépített gondolat-építménye mindezeket a problémákat tökéletesen megoldotta. Természetes, bizonyítási eljárásait csak a szakember tudja követni. A relativitás elmélete szerint a világegyetem szükségszerüleg önmagában zárt, véges és még sincsen határa, nagyságát mindazonáltal meg lehet mérni, de ez a méret oly rettenetesen nagy, hogy azzal szemben az ismert csillagvilág elenyészően kicsiny." Eddig még csak" megbocsájtom a „szakember" magyarázatát. A magam és az összes laikusok nevében tiltakozom azonban, mikor állítását a laikusok számára a gömb példájával akarja érthetővé tenni és azt mondja, hogy ha egy gömbön haladunk, az is véges és mégis sehol sem jutunk el a végére, vagy a határához. Bocsánat, ez mégis kissé túlságos lebecsülése mindazoknak, akik nagvon kis fizikai előismerettel ugyanjáé amellett egy kis józan észszel bírálják ei, amit olvasnak. Az ilyesmi nem egyéb, mint játék a szavakkal. A" külvilággal szemben a gömbnek igenis van határa: a gömbnek a felülete. És mihelyt van külvilág, akkor megvan uj gömbök létezésének a lehetősége, vagyis dugába dől az egész bizonyítás. Ugyanez van a világegyetemmel is. Mihelyt lehető és elképzelhető, hogy van valami a mi úgynevezett világegvetemünkön tul, akkor önmagában összeomlik a végesség teóriája!. Se Helmholtznak, se Einsteinnek nem tesznek jó szolgálatot, akik a hivők fölösleges buzgalmával ilyen érveket állítanak az egyes elméletek szolgálatába és azt állítják, hogy bármelyik elmélet is „mindezeket a problémákat tökéletesen megoldotta." íme, most Einstein maga elejtette a világ végességének tanát, mit szólnak most azok a tanítványok, akik esküdtek az előző tételére és végesnek hirdették a mindenséget. Nagyon félve és nagyon bizonytalanul egy r—Makói Park Mozi—i Ma, vasárnap ntoljira Paradicsom madár Izzó szerelmi történőt a földi édenből. Stan is Pan, s arazrik kodroneo. Előadások: 3, 5, 7, 9 árakor.