Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-09 / 129. szám

1933 ïunïus y. DELMAG/ARORSZÂG Ruhagyűjtést és népünnepélyt rendez a népjóléii ügyosztály az Ínségesek javára (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi népjóléti ügyosztály működését rendkívül megneheziti az, hogy a költségvetési alap kimerülőben van. A törvényhatósági közgyűlés által megszavazott hitelkeret csaknem teljesen kimerült és igy a legnagyobb nehézségekbe ütközik a népjóléti intézmények fenntartása. Legutóbb — mint ismeretes — a polgármester a legszigorúbb takarékoskodásra utasította a szeretetházak és a népkonyhák vezetőit és elrendelte a segélyek megszorítását. A szükség azonban olyan nagy, hogy a rendelkezésre álló ősszeg még a legzsugoribb takarékoskodás esetén sem lenne elegendő az év •egéig. A népjóléti ügyosztály ezért elhatározta, hogy már most megkezdi az őszi ínségakció megszervezését és társadalmi gvüités utján igyekszik a szükségleteknek legalább egyréízét előteremteni. Dr. vitéz Szabó Géza népjóléti tanácsnok engedélyt kért és kapott a polgármestertől, hogy a városban gyűjtést indítson használt ruha- cipőnemüekért Az összegyüjtendő holmikat a népjóléti ügyosztály kijavíttatja, rendbehozatja es ugy osztja majd szét a rászorultak között. Mivel pedig a javítási költségekre sincs fedezete az ügyosztálynak, a költségvetés keretei nem birnák el az iparosok munkabérét, az ügyosztály ugy igyekszik megoldani a kérdést, hogy nagyobbszabásu népünnepélyt rendez és annak jövedelmét fordítja erre a célra. A népjóléti tanácsnok előterjesztésére a polgármester engedélyt adott a népünnepély megtartására. Az ünnepélyt szeptember első vasárnapján az alsóvárosi téren rendezik meg. MEGBUKOTT A SZEGEDI KISSZAKASZ, mondja Zerkovitz vezérigazgató „Általános tarifacsökkentésről nem lehet szó" (A Délmagyarország munkatársától.) Mintegy két héttel ezelőtt léptette életbe budapesti példa alapján a szegedi villamosvasút az úgynevezett kisszakasz-rendszert. ami azt jelentette, hogy különleges szakaszbeosztást vezettek be a villamosforgalomban és ezeknek a megrö'-iditett szakaszoknak a tarifáját tiz fillérre csökkentették. A fővonalon kisszakaszt lehetett váltani a közkórháznál és az érvényes volt a Takaréktár-uccáig, a Gizella .éri megállónál ugyancsak a Takaréktár-uccáÍP, vagy pedig a Takaréktár-uccánál a kórházig, illetve a Gizella-térig. Ezeknek a kisszakaszoknak az ára 10 fillér, de ha tiz jegyet vásárolt valaki egyszerre, akkor nyolc fillérbe került egy-egy jegy- . A kisszakaszok bevezetésének előzménye az volt, hogy a város közönsége körében, a közgyűlésen is felmerült az a kívánság, hogy a villamos szállítsa le a viteldijakat, mert azok aránytalanul magasak. A szegedi kisszakasz-kisérlet eredményeit most állította össze a villamosvasút igazgatósága és ezeknek az eredményeknek tanulmányozása céljából csütörtökön Szegedre érkezett Zerkovitz Emil, a villamoströszt vezérigazgatója, aki a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Budapesten az első hetek nagy nekilendülése után erősen lelohadt a kisszakasz forgalom. A kisszakasz eleinte az újdonság ingerével hatott a közönségre, amely rendkívül sok tantuszt vásárolt, de azután* ellanyhult az érdeklődés. Igaz, hogy a kisszakaszokon még mindig nagyobb az utasforgalom, Je ugyanakkor a rendes szakaszokon erősen megcsappant, aminek egyik oka kétségtelenül az, hogy a szakaszjegyek árát a kisszakasz-rendszer bevezetésével egyidejűleg két fillérrel emelte a BESzKABT. — Szegeden még ennél is súlyosabb a helyzet a forgalom szempontjából, de nemcsak a villamoson, hanem minden más közlekedési vállalatnál. A mult évi forgalom adatainak az 1929. évi adatokkal való összevetése után k'derült, hogy a villamosvasút forgalma U.3. a Máv. indulóutasainak száma 56.2, u kisvasút utasforgalma 39.8. az autóbuszüzemé pedig 17.5 szazalékkai csökkent. — Ha az 1933. évi első négy hónapjának forgalmi eredményeit vesszük figyelembe és ebből az egész évi eredményre következtetünk, akkor a villamosvasútnál az utasforgalom 54.5, százalékkal, a Máv.-nál 65.5 százalékkal csökkent. A kisvasút bevételei 60.8, íz atóbuszé 54.8 százalékos csökkenést mutatnak. Ennél a két utóbbi vállalatnál ugyanis tarifacsökkentést léptettek életbe és ennek a következménve, hogy míg az utasok létszámában aránylag kisebb csökkenés mutatkozik, a bevételek csökkenése annál nagvobb. A gazdasági vasútnál például az év első négy hónapjában az 1929. evi eredményekhez viszonyítva az utasforgalom 39.8, a bevétel 53, az autóbuszüzemnél az utasforgalom 17.5, a bevétel 51.3 százalékkal csökkent. — Ami már most a kisszakaszokkal való kísérletünket illeti, — megbuktunk vele. A kísérlet legfontosabb része, a Somogyi-telepi vonalon játszódik le. itt ugyanis 2.2 kilométeres a kisszakasz, amelynek az ára, ha füzetjegveket vásárolnak az utasok, darabonkint 8 fillér, egy kilométerre tehát 3.6 fillér jut belőle, ami a világ legolcsóbb tarifája, mert egvkilométeres uton az átlagviteldii mindenütt legalább hat fillér. Az utasforgalom mé<r sem volt kielégítő. — A kísérlet eredménye többi kisszakaszokon még sokkal szomorúbb. Végleges eredményeket még nem tudunk, mert az előre megváltott füzetjegyek nagyrészét a közönség még nem használta el, de na május első hetének bevételi eredményét összevetjük junius első hetének, tehát már a kisszakaszos hétnek a bevételi eredményével, kiderül, hogy a szegedi villamosvasút bevétele két százalékkal csökkent. A gedói vonalon ez a csökkenés 3.5 százalék, a felsőtiszaparti vonalon, ha figyelembe vesszük az előre eladott jegyek számát is, az utasforgalom 84 százaiákos emelkedésével szemben a bevétel 4.3 százalékkal csökkent. Ha az előre eladott jegyek számát nem vesszük figyelembe, akkor legalább 25 százaiákos bevételcsökkenéssel kell számolnunk. — A kísérletek végső eredményét csak a leutazott jegyek számának pontos ismeretében állapithatjuk meg. A kisszakaszok állomásain az utasforgalom igy alakult: a közkórháznál 90 helyett 140, a Takaréktár-uccánál 158 helyett 223, a Gizella-téren 54 helyett 80 utas szállt fel átlag naponta, ami azt bizonyítja, hogy a szakaszokat jól osztottuk be. A közönségnek ezzel szemben az a véleménye, hogy a kisszakasz-beosztás helytelen volt, mert a fővonalnak éppen az a része maradt ki belőle, amelyen a legnagyobb a forgalom. így például a két vasúti állomáson nincs kisszakasz, de nincs kissakasz az állomások felé eső szakaszokon sem. Megkérdeztük, hogy foglalkozik-e a villamovasut igazgatósága a viteldijak általános leszállításának a kérdésével. Kérdésünkre Zerkovitz vezérigazgató ezeket mondotta: — Szegeden a villamosvasút meghalt, az lenne az érdekünk, hogy vegye át a város az üzemet, amelynek fenntartása a társaságnak 10 év alatt nyolcszázezer pengőjébe került.. Mi nem vagyunk altruista vállalat, szeretnénk, ha az üzembe fektetett pénzt visszaszerezhetnénk, éppen ezért nagyon szívesen leszállítanánk a tarifát, ha olyan forgalomnövekedésre számithatnánk. ennek következtében, amely fokozná a bevételeinket és csökkentené a deficitet De a kisérletek eredménye azt igazolja, hogy erre nem számithatunk. Éppen ezért ezidőszerint szó sem lehet általános tarifacsökkentésről. A viteldijak leszállítására csak akkor gondolhatunk majd, ha megélénkül 1/issé az élet, ha növekszik áz utasforgalom, ha az olcsó tarifa bevezetésétől tényleg várhatunk kedvezőbb üzleti eredményt. Makói tervezek az eladósodott városok szanálásáról A kereseti adókulcs uj megállapítása (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Megirta már a Délmagyarország, hogy Makó város súlyos válságba jutott háztartását és fenyegető csődjét a belügyminisztériumban ' külön ankét tárgyalja. Mint most értesülünk, ezt a bizalmas értekezletet a vármegye és a város vezetőinek bevonásával junius 17-én tartják meg. Hirt adtunk arról is. hogv a város képviselőtestületi köreiben felmerült az a kívánság, hogy az értekezlet alkalmából a belügyminiszter a képviselőtestület két olyan tagját is hallgassa meg, akik már évek óta behatóan foglalkoznak a város gazdálkodásának és háztartási válságáMOZI Ma játszik Belvárosi PaálJób a világhírű magyar riporter érdekfeszítő felolvasásával, egész előadást betöltő FOX varázs-szőnyegen Mussolini Csodálatos Itáliája nak problámáival. Bár e kívánság teljesülésének reményét sem helvezték kilátásba illetékes helyről, képviselőtestületi körökben és a város közönségének széles rétegeiben is rendkívüli érdeklődés mutatkozik e kérdés közgyűlési tárgyalása iránt s kétségtelen, hogy a hétfői ülésnek a város szanálási problémája egvik legnagyobb vitatárgya lesz. A közvélemény igen élénk érdeklődéssel fordul ebben a kérdésben a város alszámvevőjének, Erdey Lajosnak memoranduma felé, amely a szanálás lehetőségeit keresve, a város anyagi helyzetét részletesen feltárja. Ezek szerint az 5 és félmillió pengőre becsült ingatlan és ingóvaqyonnal rendelkező város összes kölcsöneinek evi kamatterhe 232 ezer pengő, tehát napi 635 pengő. Kimutatja a memorandum, hogy a város ingatlanok eladásával, mégha azt a hitelezők meg is engednék, nem javíthatna jelentősen helyzetén. így például a város 435 holdas kaszaperi pusztájának c.adásával csak olyan tehercsökkenést hajthatna végre, amely egy százalékos pótadócsökkenést jelenthetne. A memorandum az összes takarékossági és egyébé lehetőségeken végighaladva arra a megállapodásra jut, hogy a város szanálása csakis külső, állami segítséggel volna megoldható, még pedig a többi eladósodott városo* egyidejű szanálásával, amire mindiárt meg is jelöli az utakat. A városok függőkölcsönei öt évig állandósitandók, ezidő alatt a hitelező intezetek nem mondanák fel azokat. Ugyanekkor a városok kölcsöneinek kamatfizetéséhez az állam 4 százalékos hozzájárulást biztositana, amelyet egy felállítandó városi kamathozzájárulási alapból fedeznének. Ezt az alapot a következőkepen