Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-09 / 129. szám

fc ÖfiLMAGYARORSZAG 1933 junius 9. biztosítaná a tervezet: A városok pótadójuk mértéke szerint három kategóriába sorozandók. A 100 százalékon felüli pótadóval dolgozó városokban a kereseti adókulcs a mai minimum 5 százalék lenne. Az 50—100 százalékos pótndóju városokban 7 százalék, a- 50 százaléknál kisebb pótadóju városokban pedig 10 szá(A üétmacmarország munkatársától.) Szegeden az utóbbi időben elszaporodtak a csavargók. akik főleg a külterületek közbiztonságát veszélyeztetik. A rendőrség csütörtökre virradó éjszakán nagyszabású razziát tartott. A razziában résztvett a detektivtestület majdnem teljes számmal és a rendőrlegénység egv csoportja. A razziázók főleg az alsóvárosi, felsővárosi, móravárosi szérűskerteket kutattá1. végig, főleg ezeken a helyeken láttak igen sok gyanús . embert. A razzia során a rendőrség 1? embert nett őrizetbe és kisért be a központi ügyeletre. Ezeés a (A Délmagyarország munkatársától.) Az állami kisegítő iskola számára a város régebben külön helyiségeket bérelt, a bérelt helviséget azonban a mult évben felmondotta ¿s az iskolát a Dugonics-uccai volt iparostanoncotthon épületébe költöztette át. Á helyiségcsere következtében érdekes vita támadt a.város és az iskolafenntartó állam között. Az iskola fenntartásához a város annakidején évi negypzerhatszáz pengővel járult hozzá és n hozzájárulásban benne volt a bérelt helviség évi bére is. Amikor a város az iskolát saját házába költöztette át, megtette a szükséges lépéseket a hozzájárulás összegének csökkentése érdekében. A polgármester felterjesztést is a Uélmagyarország uj telefonszámai: Kiadóhivatal és nyomda .... 13-06. Szerkesztőség és felelős szerkesztő 23-33. zalék lenne a kereseti adó, amelyet tudvalevőleg a városok javára engedett át a kormány. Az igy befolyó kereseti adóbevételek többlete évi kétmillió pengőt meghaladó összeg lenne, amely a közös alapból szétosztva bőségesen fedezné az összes városi adósságok 4 százalékos kamathozzájárulását. ket mind ott találták a szalmakazlak tövében, a szénakazlakban megbújva. Legtöbbjüket álmukban fogták el, néhányan a rendőrség közeledtére menekülésre fogták a dolgot, de végül is a detektívek karjába rohantak, mert a környék körül volt zárva. A 12 előállított közül kettőről kiderült, hogy lopás miatt körözik őket. Ezeket letartóztatták. A többi 10 ellen csavargás miatt indul eljárás. Rendőrbiró elé állítják őket és a büntetésük kitöltése után valamenynyit kitoloncolják a város területéről. A rendőrség a közbiztonsági razziákat rendszeresíteni fogja. intézett a kultuszminiszterhez, aki most válaszolt. Leiratában közli a város hatóságával, hogy abban az esetben, ha a város megfelelő módon átalakíttatja az iskola épületét és abban iskolaigazgatói lakást is készíttet, hajlandó a városnak kiutalni az igazgató lakbérét mindaddig, amig a lakbérösszegek nem amortizálják az iskola átalakítási költségeit. Hozzájárul ahoz is, hogy város a jövőben négyezerhatszáz pengő íi"lyett kétezer pengővel járuljon hozzá évente az iskola fenntartásához, a bérhelyisig bére ugyanis évi kétezerhatszáz pengő volt. A miniszter leiratával csütörtökön foglalkozott a tanács. A polgármester ugy határozott, hogy nem teljesiti a kultuszminiszter kívánságát, nem alakittatja át az iskolát és nem készíttet az épületben igazgatói lakást, mert a város kasszájában nincs előlegezni való pénz. A kisegítő :skola igazgatója az iskola közelében is találhat magának megfelelő lakást. A polgármester erről külön feliratban értesiti a Kultuszminisztert, de bejelenti azt is, hogy a négyezerhatszáz pengő városi hozzájárulás kétezer pengőre való leengedését örömmel veszi tudomásul a város. Paál Jób beszél szegedi riporielőadásáról Riport a Belvárosi Mozi előadóasztalánál (A Délmagyarország tudósítójától.) Csütörtökön éjjel Szegedre érkezett Paál Jób, a Délmagyarország ismert külföldi riportere. Paál Jób ma este a felolvasó asztal mellé ül és a Belvárosi Moziban szinrekerülő „Itália" cimü Fox-film előtt tart konferanszoL — Furcsán van az ember az utazásaival — mondotta. Husz évig nem jutottam ahhoz, hogy eljöjjek ide, most pedig álig telik el egy hónap és másodszor is hazajövök. Ugjy esett a história, hogy még a télen a Fox-gyár riportfilmet csinált Mussolini Dáliájáról. Amikor a Fox attelierjában bemutatóra került a film, kedvet kaptam ahhoz, hogy én konferáljam ezt valahol. A választásunk Szegedre esett — Hogy miről fogok beszélni? őszintén szólva, ezt még nem tudom, mert a riportomat csak dél felé írom meg. De lesz háromféle témám is. Mindenesetre a felolvasó asztal mellett is — riportot írok. Talán máshoz nem is értek... Más ember megsértődött volna azon. hogy dr. Sternberg, a „Neue Freie Presse" főszerkesztője azt telegrafálta egyszer Prágába, amikor egy politikai cikkemet beküldöttem neki, hogy „Maga a legkitűnőbb riporter, de a politikához nem ért semmit", — én azonban igazat adtam neki. A riportot tartom a legnemesebb műfajnak. — Az utolsó két esztendő alatt sok érdekes dolgot átéltem, ezekről szeretnék beszélni Szegeden. Arról, hogy miként csináltam intervjukat aktív és nem aktív uralkodókkal, hogyan szólaltattam meg embereket, akik nem beszéltek uiságiró előtt. Hogvan találtam rá Alfonzó kincseire és miként fedeztem fel a legnagyobb olasz piktornak, Leonardo da Vincinek egv ismeretlen képét. És hogyan kotortam ki a lomtárból Beethovennek azt a szimfóniáját, amelyről nem tudott a világ. Az előadásom nem lesz tudománvos eszmefuttatás, hanem riport, mert tudom: ma az embereket a riport érdekli... Paál Jób az „Italia" minden előadása előtt tart konferanszot. Maaán^ és üzlelházat szántóföldet és tanyásbirtokot, szőlőfőidet és házhelyet, valamint földbérletet és lakást a legszolidabb alapon és leggyorsabban Gröblános makói inaatlanforgalmi Irodája közvetít, ahol mindennemű felvilágosítás teljesen díjtalan. *í Kösibiszionsági ra&sziát larion a szegedi rendőrség 12 embert vetlek örlxetbe a szérűskertekben Az állami kfseqitő iskola város négyezerhafszáz pengője „A Táros kasszájában nincs előlegezni való pénz" Szeged népe — Bálint Sándor könyve — A szegedi lélek hivatott ismerője Bálint Sándor, a fiatal etnográfus, akinek uj népdalgyűjtése alig néhány hete hagyta el a sajtót. Bálint már eddig is lelkes munkát fejtett ki Szeged népdalkincsének megmentése érdekében, hiszen már a Szegedi Kiskalendáriumban megjelent eredeti közleményei is föltűnést keltettek. Uj gyüjtéso is csak első kötete följegyzett dalainak, mert Bélint, aki maga is alsóvárosi, gyerekkora óta hullja, éli és szereti a szegedi nótát s a dal, amit följegyez, nemcsak a tudós folklorista studiuma, hnnem saját lelkének ösi és őszinte kifejeződése is. Bálint az első, aki talán maga is fűltanuja lehetett a nóta születésének s akinek mélygyökerü „szegedisége" ugyanugy benne lüktet a dalokban, mint az egész Alsóváros. Mert Bálint gyűjtése kizárólag az Alsóvárosra szorítkozik, erre az Ős-Szegedre, mely évszázadokon keresztül őrizte, ápolta az idevalósi magyarság tradicióit. Költői talentumban Alsóváros a legeredetibb, legtisztább s a legtermékenyebb is, talán éppen azért, mert sosem keverődött, mint a Felsőváros s igy nem fertőzhette meg ősi rigmusait sem a cikányos cikornya, sem a szentimentális műdal. „A szegedi parasztember nem szereti a rigánymuzsikát, nem tud rá táncolni, nem tud mellette mulatni" — irja Bálint előszavában. „Ttflnyomó részben olyan nótákat húznak, amelyek népünk autochtoo nótakincséhez tartoznak." A szegedi népdalgyűjtés úttörője Tóth János piarista tanár volt. utána K á 1 ni á n y Lajos fáradozott népünk sajátos tehetségének földerítésében. Bálint az ő emlékének szenteli könyvét, aki, mint falusi pap ..buzgalma, tudománya szerint talán a legnagyobb magyar folklorista," Most Bálinton van a sor, hogy diadalra juttassa elődei megkezdett munkáját. Mert az idő sürget, lassan Alsóváros is enged a civilizáció hatalmának, a rádió idegen melódiákkal ismerteti meg az ősi lakosságot, a fiatalok között már a modern táncmuzsika is ismerős; néhány esztendő még talán s Alsóváros is beleolvad a városok internacionális kulturájába. Bálint ezt a mentőmunkát szívvel és tehetséggel végzi s mi kíváncsian várjuk uj köteteit, amelyek lassan talán nemcsak az ország figyelmét hivják föl Szegd ösi kultúrájára, hanem még Szeged illetékes tényezőiét is. Néhány dalt közlünk mutatóbaa. Azt gondolod, hogy szeretlek, Ha mán éccő mögölellek, Még százszor is mögölellek, Még sem igazán szeretlek." * „Szánom-bánom, hogy megházasodtam, Legénységőm gyászba borítottam. Mé' mán neköm nem szabad szeretni, Nem szabad a lányokká beszélni. * „Jaj Istenöm. de bajos a szögénnek, Emongya azt a jógazda mindönnek. Né csúfójjon engömet a jógazda, Szögény vagyok, öl ég & magam baja." * Esik a förgeteg, Laka« a köpönyeg, Eresszé' be babám, Mé mögvösz a hideg. Vagy a hideg mögvösz, Vagy szeretőm nem lössz. Kettő közű rúzséin Valamelyik möglössz. Szélös Tisza vize, Kesköny palló rajta, Né mönny rá galambom, Mé leeső' rúHa^ Tisza víz emiszt mög, Vagy a szélös Duna, Né mönny rá galambom. Beleeső' rulla. Nem esők én bele A Tisza vízibe. Inkább esők riizsám Véled szerelömbe. (bak.)