Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-04 / 126. szám

1Q33 inni I DÉlMAG7ARORSZSG Elmarad az osztrák horogkeresztes párt feloszlatása ? Bécs, junius 3. Tovább tart a Dollfuss-kormány háborúja a nemzeti szocialistákkal, df a kormány most már aligha fogja feloszlatr az osztrák horogkeresztes pártot. Híre jár. hogy abban az esetben, ha Dollfuss kancellár mégis feloszlatná az osztrák nemzeti szocialista szervezeteket, akkor Hitler ugyanígy fog eljárni a Centrum ellen. A nemzeti szocialisták egyik lapja közli, hogy a hatóság tegnap este kikapcsolta a bécsi Barna Ház telefonjait Linzben tegnap este uccai verekedés támadt a Heimwehr tagjai és néhány nemzeti szocialista között. Négy ember megsebesült, öt horogkeresztest őrizetbe vett a rendőrség. á német repülőtársaság a münchen—milánói járaton ezentúl mellőzi az innsbrucki állomást a német repülőgépek a iövőben nem szállanak le Tirol fővárosában. A „Gráf Zeppelin'* délamerikai uíja Prtedrtchshafen, junius 3. A »Gráf Zeppelin« szombaton este fél 9 órator elindult e-idei második délamerikai útjára. A »Gráf Zeppelin« 6 utast visz magával. A léghajót Lehmann kapitány vezeti. •z Uinest veresege Frankfurtban Frankfurt, junius 8. Frankfurti kombinált— Újpest 7:3 (2:1). Pozsony, junius 8. Hungária—Párisi Racinsr Club 2:2 (2 ál). BijaHslava—Spárta 2:0. 95 éves vőlegény, 24 éves menyasszony Rákospalota, junius 3. Rákospalotán ma tartotta eljegyzését a 95 éves Gyagyovszky József a 24 éves Laszkó Klárával. Ac Ipari vásárunkat Falu, város megnézi | Csak axért Is, mert klállll Ottan ~ Dr. Berényi Olcsósága rég közismert S oly sok az újdonsága, Hogy emléket tartóst, szépet — ím Mindenki vesz majd nála X MOZI 5?!?0si Rejtelmes kikm HétfStíl Bakfis hadnagy ?a?£®henyí Pezs$0háboru HétfOtfll Arzén lupln Korzó Vasárnap Hétfőn Sanghal bombázása Lady Hamilton Legújabb! könyvek gazdag választékban a DELMflGYflRORSZflG Kölcsönkd nyvlárában SZE'P HAJ 3 PERC ALATI FEKETE FEJŰ mm SZÁRAZ -SHAMPOON A'LTAL »Szeged olyan áldozatokat hozott az egyetemért, hogy a legkisebb megcsonkítás is a legnagyobb igazságtalanság lenne« Harc a szegedi egyetemért Költségvetési adatok: a szegedi egyetemre költ a legkevesebbel az állam Kéthiy Anna, Hegymegl Kiss Pál képviselők és Schmidt Henrik rektor nyilatkozata (A Délmagyarország munkatársától.) Hóman Bálint kultuszminiszter parlamenti beszédével kapcsolatban a Délmagyarország szombati számában közöltük Bárányt Tibor főispán és dr. Somogyi Szilveszter polgármester nyilatkozatát Mindkét nyilatkozat határozott állásfoglalást jelent a szegedi egyetem megcsonkításának gondolata ellen. A keringélő hirek fokozzák Szeged nyugtalanságát, hivatalosan biztosat senki sem tud, mivel a miniszter csak nagy általánosságban utalt készülő terveire. Szeged hatósága és az egyetem igyekszik minden eshetőségre felkészülni, hogy idejekorán megkísérelje az esetleges veszedelmek elhárítását. Az illetékesek szorgalmasan gyűjtik az adatokat, amelyek azt igazolják, hogy a szegedi egyetem megcsonkítása nemcsak méltánytalanságot jelentene, de nem szolgálná a takarékossági célt sem. A védekező harcban a szegedi érdekek legdöntőbb és legsúlyosabb védekező fegyvere maga az állami költségvetés lesz. A költségvetés adatai bizonyítják a legjobban, hogy a szegedi egyetemre költ a legkevesebbet az állam és a szegedi egyetemtől vették el már eddig is a legtöbbet Az 1932—33. évi állami költségvetés szerint a szegedi egyetem személyi kiadásai 1,204.000 pengőt tettek ki, dologi kiadásai pedig 1,160.230 pengőt. Ugyanebben a költségvetésben a debreceni egyetem személyi kiadásai 996.920, dologi kiadásai 1,767.530 pengővel, a pécsi egyetem személyi kiadásai 943.040, dologi kiadásai 1,274.410, a budapesti tudományegyetem személyi kiadásai 2,603.880, dologi kiadásai 3,292.810, a budapesti közgazdasági egyetem személyi kiadásai 348.260, dologi kiadásai 35.100 pengővel szerepelnek. Az 1933—34. évi költségvetés egyetemi rovatában már változott tételeket találunk. A szegedi egyetem 1,124.900 pengő személyt és már csak 703.000 pengő dologi kiadásokkal szerepel. A budapesti egyetem személyi kiadásai 2,427.200, dologi kiadásai 2,110.000, a debreceni egyetem személyi kiadásai 942.530, dologi kiadásai 949.300, a pécsi egyetem személyi kiadásai 892.090, dologi kiadásai 683.000, a pesti közgazdasági egyetem személyi kiadásai pedig 323.700 és dologi kiadásai 11.800 pengővel szerepelnek. A szegedi egyetemen tehát a megtakarítás közel 200.000 pengő, a négy év előtti kiadásokkal szemben a megtakarítás megközelíti az 1,000.000 pengőt A szegedi egyetem jogtudományi karán a rendes tanárok fizetésére 112.187 pengőt irt elő az uj költségvetés. Ennek a karnak lényegtelenül kevés a dologi kiadása, nem haladja meg az egyetem összes dologi kiadásainak 3 és fél százalékát, 25.000 pengőt. Az egyelem össres bevétteleinek tobb, mint felét ezzel szemben a jogi kar produkálja. Az egyetem több, mint 2000 főnyi hallgatójának fele joghallgató és a joghallgatók tandíj címen például . az 1931-32. tanévben 16L79I.50 pengőt fizettek be, 27.480 pengővél többet, mint amennyi a kar összes személyi és dologi kiadása volt. A joghallgatók a tandíjon felül mellékdijak cimén 83.840 pengőt fizettek be. A jogi kar »tiszta hasznát« különböző egyetemi intézmények fentartására fordítják. A kar megszüntetése tehát azt jelentené, hogy az elmaradó jövedelmét más forrásból kellene pótolni. Kéíhly Anna Szeged országgyűlési képviselője, munkatérsunknak a következőket mondotta: — Szeged olyan áldozatokat hozott az egyetem érdekében, hogy szörnyű Igazságtalanságnak érezném, ha bármiféle módon hozzányúlnának az egyetemhez. Amióta az egyetem felépült, szociális, kulturális téren a város mindent mellőzött, mert minden pénzt az egyetemre fordított. Nem a négy egyetem sok, hanem az a felfogás, amit az állam tenyésztett ki, hogy az egyetemi képzettség nem a tudományokban való gyarapodást jelenti, hanem belépőjegyet állami állásokhoz és a diplomához jutott megváltja a jogot arra, hogy az állammal szemben követeléssel lépjen fel. Igaz viszont az is, hogy az állam az elmúlt évtizedben gazdasági politikájával annyira tönkretette a magánvállalkozás felvevőképességét, hogy az állam alakult át a legnagyobb munkáltatóvá és olyan nagy üzemmé, amelyben a protekció számára mindig lehet helyet szorítani. — Ha ezt a felfogást megszüntetik és az egyetemi diploma nem ezt a belépőjegyet fogja jelenteni, akkor a négy egyetem nem lesz sok. Az elmúlt évtizedben az ifjúság elhelyezése annyira megnehezedett, hogy az a korosztály, amelyik ma főiskolába jár, amúgy is képtelen volna munkát találni. Tehát még mindig jobb — ha arra lehetőség van —, hogy az ifjúság tanulmányait folytatja és tudását szélesiti, mintha reménytelenül és vigasztalanul, minden elfoglaltság nélkül otthon tépelődik bizonytalan sorsáról. Érdekesnek tartottuk megkérdezni a másik egyetemi városnak a képviselőjét Hegymegl Kiss Pélí, egyetemi városnak, Debrecennek a képviselőjét, dotta: — A kultuszminiszter és Gömbös miniszterelnök nyilatkozatai kőzött nagy ellentét van. Amikor Gömbös és Bethlen Debrecenben jártak, a banketten jelenlétükben Kállay földmivelésügyi miniszter bejelentette, hogy a debreceni egyetem természettudományi fakultását kiegészítik és annak agrár-szárnyát kialakítják. Ezzel szemben nemhogy a gazda^ sági akadémiát beolvasztották volna az egyetembe, hanem megszüntettek négy tanszéket is. — A debreceni egyetem megszüntetése, vagy akár leépítése nagy probléma, mert azt három faktor létesítette szerződésekkel: az állam, a református egyház — amely odaadta meglévő intézményeit — és a város, amely olyan