Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-04 / 126. szám

I DECMAG7ARORSZEG T933 funlus 4: horribilis adományokat nyújtott, amelyek Debrecen fejlődésének elmaradását eredményezték. — Érthető tehát Hogy most azután Igen nagy akadályokba ütközik' a visszafejlesztés annál Is inkább, mert a« utóbbi időben az egyetemi építkezéseknél a doppingoló — éppwi ugy, mint Szegeden a kultuszkormány volt. Dr, SchmicH Henrik, a szegedi egyetem rektora kérdésünkre a következőket válaszolta: — Szivet kérdésén® azt kell mondanom, hogy mint az egyetem rektora, a kérdésre egyáltalában nem felelhetek. Ha agy gazda azt mondja a cselédjének, »én téged elbocsátlak, mert csökkent a jövedelmem«, akkor az a cseléd, ha jámbor és jóravaló teremtés, nem tehet egyebet, mint hogy megköszöni gazdájának eddig iránta tanusitott jóságát, illedelmesen köszön, azatán fogja a kalaplát, vándorbotját és — uj elhelyezkedés után néz. — Hogy ha mi magunk egy szót is szólnánk annak szükségessége mellett, hogy egyetemünk összes fakultásai épségben és sértetlenül megmaradjanak, a távolabb állók könnyen ugy foghatnák fel a dolgot, mint ha ml talán saját személyünket féltenők, vagy nem orsrágos, hanem egyéni szempontok alapján beszélnénk. Már pedig bizonyos az, hogy az egyetemek nem a tanárok és nem a városok, sőt nem is bizonyos országrészek hallgatósága kedvéért vannak, hanem azok felállításénál és fentartásánál az egész ország egyetemes kulturális érdekelnek kell döntőeknek lennmk. Mi 90kkal szerényebbek vagyunk, semhogy arra nézve, vájjon a Ferenc József Tudománvegye'em ugy Csonkamagyaro-s-ág, mint a h?tá-on t»l lévő éi hozzánk szitó népelemek szempontjából, akár magyar, akár más anyanyelvűek legyenek azok, Jelent-e Oly kulturális és nemzeti ér. téket, oly tündöklő fényt és oly messzire ható vonzóerőt, hogy annak sértetlen fentartásáért érdemes meghozni a szükséges áldozatokat. Ezt a társadalomnak és a felsőbb hatóságoknak kell eldöntenlök, — Mint magánember és adófizető polgár, persze meg tudom mondani, hogy mi az egyéni véleményem. Nézetem szerint mindenkinek, aki e kérdésekhez hozzá akar szólni, előbb igen gondosan át kellene tanulmányoznia aa állami költségvetést. Ha ezt megnézzük, azt látjuk, hogy az állam egyetemünkre a kiaddsok és bevételek önnevelés* szerint 1700.000 pengőt fordtt évente. Ugyanennyibe kerül a pécsi egyetem, holott annak nincs természet« tudományi fakultása, míg a debreceni enr/etrm költségei félmillióval többet tesznek hl. A* egyetmünkre fordított kiadásoknak körülbelül a fele orvostudományi, betegápolási és gyógy« kezelési célokra megy. Ha meggondoljuk, hogy milyen hihetetlenül elhanyagolt volt az Alföld közegészségügye, mielőtt egyetemünk Itt letelepedett és Jwgy magas fokon álló orvostár. sadalmunk segítségével egyet;ml intézményelnk milyen fényes eredménnyel vetettek gátat az itt minden évben ugyanazon évszakban következetesen fellépő járványoknak, mtnt a sk áriát, dtfterít tsz, tífusz, vérhas és gt/ermeknaralizis, akkor azt kell mondanunk, hogy a gyógykezelési ét néptgtsztéqügyi kiadásokra fordított évt összeg meglepően csekély, — Nem is gondol senki sem az orvoskari, vagy a természettudományi intézmények megszüntetésére. A bölcsészeti kart *s annak intézeteit szintén fenn kell tartani, mert hiszen a polgári Iskolai tanárképző főiskolát, vagy ahogy széles körökben nevezik: a Paedagógiumot azért hozták Szegedre, hogv az egyetemmel »toros együttműködésben fejtse kl tevékenységét. Nálunk tehát otak a jogi kar meg. snünftéséről lehetne szó. Azt pedig ismételten kimutatták teljes matematikai pontossággal, hogy a körülbelül 1000 joghallgató részéről hefitetott Illetékek átmosok, hogy teljes mértékben fedetik a jogi kar minden kiadását, hanem »zek segítségével lehet csak fentartani a legtöbb diákjóléti Intézményt, ideértve a Horthy Kollégiumot és a Mensa Publicát is. Ha tehát a jogi kar működése megszűnnék, ezen diákjóléti célokra tetemes összegeket kellen& Jorr dltant. — Az tntezö Körök ennélfogva, mntor egyetemünkkel kapcsolatban megtakarításokat akarnak eszközölni, súlyosabb rébusz előtt állnak, mint amilyen bármilyen ókori Sphtnx valaha megfeftés célfából kl tudott tűzni. Rendkívüli közgyűlés! Dr. Szlvessy Lehel Indítványa Dr. Szlvessy Lehel kormányfőtanácsos, törvényhatósági bizottsági tag az egyetemet fenyegető veszély ügyében szombaton az alábbi Indítványt nyújtotta be dr. Somogyi polgármesterhez. »Nagy megdöbbenéssel olvastuk a közoktatásügyi miniszter ur beszédét, amelyben bejelentette, hogy az ország mai nehéz gazdasági helyzetében kénytelen a tudományegyetemek egyes karalt beszüntetni. Tudomásom szerint arról ven szó, hogy a Ferenc József Tudományegyetem jogi karát óhajtja • kormányzat ideiglenesen szüneteltetni. A város minden polgára tudja azt, hogy a jogi kar működése milyen anyagi előnyöket biztosit a város egész közönségének. Mindenki tudja, hogy az itt működő egyetemi tanárok, de az egész országból idesereglő jogászok Igen nagy összegeket költenek el Szegeden és ha megszűnik a jogi kar, ebben a gazdaságilag úgyis sokat szenvedő városban, a város gazd sági életét ujabb veszteségeknek teszt kl. Nem akarok arról beszélni, hogy erkölcsileg mit jelent az, ha az a tudományos élet, amely a jogi kar működése folyamán Szegeden kialakult, megszűnnék. Németországban, de máshol is, egyes tudományegyetemeket államok és városok tartanak fenn. Nálunk a jogakadémiáknak fentartói egyházak. Ennélfogva önként felmerül az az eszme, hogy Szeged város közönsége vállalja magára a jogi kar további fsntnrtását, olvképen, K»phaW: "annhetm Simon, Wfnyf Mw»f. 3e*«iwirT Baia«. TnnhtvmMin Hm*. Vtüt Tmw éa Tiro» dre»érWkh»n. hogy meghatározott Időre a város közönsége vállalta a fogl kar fentartásával járó anyagi terheknek fedezését, amivel szemben természetszerűleg a város közönségéi Illessék a togl karnak összes bevételei Is. Hangsúlyozottan jelentem ki, hogy nem gondolok arra, hogy a város a saját státusába vegye át a Szegeden működő egyetemi tanárokat, de ha alapos mérlegelés és számítások után az a meggyőződés alakulna ki, hogy a jogi kar fentartása a város közönségére nézve nem jelent ujabb terheket, ugy nem látok akadályt nbtnn, hogy az egyetemi tanároknak fizetését a kar bevételének terhére, meghatározott időre, Szeged város közönsége magára vállalja, valamint meghatározott Időre gondoskodjék a jogi kar fentartásával járó terheknek fedezéséről. Mindezek alapján tisztelettel indítványozom: méltóztassék jelen indítványomat rendkívüli közgyűlés elé terjeszteni. A kérdés beható megvizsgálása, tanulmányozása és letárgyalása céljából Méltóságod elnöklete alatt bizottságot kiküldeni, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral a kérdé6t megtárgyalni és a tárgyalások alapján a fogl kar megmen. tése és további működésének biztosítása céljából javaslatot tenni.* A notjéz koi'Pnati lehetf uéget agy «llenaolyozhatja, üa szUKiéglPlrlnek bctzerzétevel KBlvetlcnlll a termelőhttz fordult Sn|At erdekében c»elek«zlk tehát, ha CIPŐT Zsurkó János ~ A Kossuth L. s.-ut 6. sz. a. BVárUzamében v**Arol, ahol amellett, hegy a legutolsó MUX_| A»nn '®<le»betl nOk>«irl«Ui ABC b»««r divat aaarl nt «»«leillltott raktlirtM v&Iorathat IrSZdlIIIOll SlOll dlUII iéa. — Minden p*r«rt «i»Tato"AK! Ankétot tartanak a belügyminisztériumban Makó anyagi csődjének elhárítására (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Makó város háztartásának évek óta tartó s egyre súlyosbodó válsága, amely már vn'ósággal csőddel fenyeget, érdekes fordulóponthoz jutott Csanád vármegye szombati kisgyüUsén. A város legsúlyosabb terhének, a Speyer kölcsönnek bctáblázásával kapcsolat <snn a város rövidlejáratú kölcsöneit is telekkönvvjleg biztosítani kívánták a hitelt nyújtott makói pénzintézetek. A bankok kérelmére, a képviselőtestület által szenvedélyes viták után megszavazott ranghelybiztositási határozat, vslamint e határozat ellen Kotroczó József ellenzéki képviselő által beadott fellebbezést tárgyalta másodfokon a kisgyűlés. A fellebbezés elutasításával a határozatot jóváhagyták, a határozat azon részének tárgyalása során azonban, amelyben a város kerte, hogy az adósvédelmi rendelet hatáluát a bajba jutott városokra is terjessze ki a kormány. Vertán Endre vármegyei főjegyző is felszólalt. Beszédében azt kívanta, hogy a kisgyűlés haladéktalanul vizsgaitassa meg a város anyagi helyzetét, állapítsa meg, melyek azok az adósságok, amelyek a várost terhelik és adminisztrációját csaknem teljesen megbénítják. A kisgyülésnek teljes alapossággal kell megvizsgálnia a város gazdálkodását s ennek alapján konkrét formában kereshetik a város rengeteg és összeroppanással fenyegető bajaiból a kivezető utat. Tarnay Ivor alispán bejelentette, hogy Makó anyagi helyzetének szanálására irányuló konkrét munka tulaidonképen már megindult. Makó városa legutóbb kapott 50 ezer pengős segélyt a kormánytól » hogy most a polgármester ujabb segély érdekében volt kénytelen eljárni, megállapodtak abban, hogy a belügyminisztériumban zárt tárgyalást tartanak a vármegye főispánjának, alispánjának, a város országgyűlési képviselőjének, polgármesterének, főjegyzőjének és főszámvevőjének részvételével. Ezen a tárgyaláson teljes részletességgel feltárják a város anyagi helyzetét, azokat az okokat, amelyek miatt a város háztartása ennyire lesülyedt és élőszóval fogják megtárgyalni, mit lehet tenni a csőd elhárítására. Az ankétnak már a határnapját is kitűzték. A kisgyűlés megnyugvással fogadta az alispán bejelentését. Sxombaton és vasárnap íánc a Tisxa Kerttében, na