Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-29 / 145. szám

1933 iunius 29. DEI MAG7ARORSZAG 5 A dorozsma-szatymazi ut Hal birtokossal kell a városnak megegyezni, hogy megkezdhessék az uiéplíésl (A Délmagyarország munkatársától.) Fa­binyi Tihamér kereskedelmi miniszter néhány hónappal ezelőtt megígérte dorozsmai válasz­tóinak, hogy a dorozsma—szatymazi ut kiépí­tését felveszi útépítési programjába és gon­doskodik arról, hogy ez a fontos útvonal a lehető legsürgősebben elkészüljön. A minisz­ter lerendelte az útépítést, a versenytárgyalást megtartották, a munkát vállalatba adták és a vállalkozó minden előkészületet megtett a munka megkezdésére. Az útépítéshez szüksé­ges kőanyagot a helyszínre szállították és dr. Dózsa István dorozsmai főszolgabíró hivatalo­san bejelentette a városnak, hogy Dorozsma község területén már megszerezték azoknak a területeknek a tulajdonjogát, amelyek az út­építés céljaira szükségesek. A kisajátításokkal eljutottak erészen a szegedi határig és igy most már a városon a sor, hogy saját területén is biztosítsa az útépítés mielőbbi megkezdésé­nek a lehetőségét. A város mérnöki hivatalának külterületi osz­tálya három nappal ezelőtt kapta meg az érte­sítést és azonnal munkához látott. Az útnak D város tulajdonában lévő területeken keresz­tülvezető szakaszát kitűzték és megállapítot­ták, hogy hat birtokos magántulajdonában lévő földön is keresztülvezet az ut. Ettől a hat birtokostól összesen négyszáz kvadrát tulaj­donjogát kell megszereznie a városnak akar békés megállapodás alapján, akár kisajátítás utján. A polgármester a dolog sürgősségére való te­kintettel megbízta dr. Szekerke Lajos tiszti fő­ügyészt, dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnokot és Molnár József fószámvevőt, hogy keressék fel a hat birtokost és egyezzenek meg velük az útépítéshez szükséges jelentéktelen nagyságú területek átengedésére. Ha békés megegyezés egyik-másikkal nem sikerülne, akkor szerez­zenek tőlük engedélyt arra, hogy az utépitó munkások zavartalanul dolgozhassanak eze­ken a területeken is, közben a város engedélyt kér a kisajátítási eljárás megindítására és a területek kisajátítási árának megállapítását a bíróságokra bízza. A dolog elintézése azért sür­gős, mert a vállalkozó abban a pillanatban megkezdi az útépítést, amikor elhárul a munka elől minden magánjogi akadály. »M4MW El»örendU anyagból kétzUll leitér cipők, szandolettek olcsó Arakon _ — nagy vAlaizlékban a GRÁCIA CIPOUZEETBEIV , Sa) ékt érdekében nézz« meg klrakaialakall 5 A. lisenöi év elölii ssöregi gyilkosság Jankóv Száva önként Jelentkezett a csendörségen — Beszállí­tották a szegedi Ügyészség logöázába (A Délmagyarország munkatársától.) A sző­regi csendőrség szerdán beszállította az ügyészség fogházába Jankov Száva volt szoregi lakost, akit 1918 óta keres a csendőr­meg­szökött. Most, két évig tartó bujkálás után ön­ként jelentkezett a csendőrőrsön. 1918 decemberében, amikor Szőreg szerb katonaság által megszállott terület volt, szerb martalócok több bűncselekményt követtek el a községben. Egyik estén több bekormozott arcú, szerb katonai egyenruhába öltözött férfi tört rá Dobsa Lajos gazdálkodóra. A gazdát és feleségét megkötözték és a házat kifosztot­ták. Ezzel azonban nem elégedtek meg. Dob­sát és feleségét kivitték a mezőre és robbanó golyókkal mindkettőjüket kivégezték. A holt­TTHON FŐZNI VÉTEK mert a Kass konyhája elsőrangú nyersanyagokból készült finom ebéd­jét önnek díjmentesen házhoz szállítja! Menü adagja már 1 pengőtől? Diétás étlap kívánatra! Elífize tőinknek a heti étlapot minden hétfőn kézbesít­jük. — Napi-, heti és havi előfizetés (abonoma) I A« éthordókért küldönceink naponta délelfitt 8 és 11 Ara kfiJ&tt jelentkernek. 101 testeket azután borzalmas módon megcson­kították, Dobsának mindkét karját levágták tőből. A gyilkosság elkövetése után a tettesek elmenekültek. Amikor a szerb csapatok kivo­nultak, a magyar csendőrség ebben a gyilkos­ság ügyében is nyomozást indított. Megállapí­tották, hogy a gyilkosok között volt e^y Jan­kov Száva nevű szerb katona is, aki szóregi lakos volt és aki jól ismerte Dobsáékat, éppen ezért vezette társait ebbe a házba. Hogy Jan­kov Száva is a gyilkosok között volt, azíonnan állapították meg, hogy Dobsa akkori bérese pontosan emlékezett á véres éjszakára. El is mondotta többeknek,hogy gazdája is a gyilkosok között, bekormozott arca ellenére is felismerte Jankov Szávát és könyörgött neki az életéért, de a könyörgés nem használt. Jankov Szávát azonban hiába keresték, mert Jankov a szerb katonasággal együtt kivonult Szőregről. 1931 tavaszán a szóregi határnál Magyar­ország területére lépett Jankov Száva. A sző­regiek felismerték és feljelentették a csend­őrségnél, mire letartóztatták. Bekerült Szeged­lene elegendő bizonyíték, azonban a nyomo­zást Szőregen nagy eréllyel folytatták. Jankov Szávának Szőregen kellett tartózkodnia mind­addig, ameddig ügye el nem intéződik. Heten­ként többször is jelentkeznie kellett a csend­őrségen. Jankov egy ideig szorgalmasan je­lentkezett, de egy' napon eltűnt Szőregről, megszökött. Akkor elrendelték az országos kö­rözését, de Jankovnak nyoma veszett. A hét elején azután váratlanul beállított Jankov a szőregi csendőrségre és elmondotta, hogy már nem birja a bujkálást, inkább ön­ként jelentkezik. A csendőrök azonnal letar­tóztatták és behozták Szegedre, ahol újból vizsgálati fogságba került. A nyomozás most tovább folyik a Dobsa-féle gyilkosság ügyé­ben. Mindénekelőtt keresik azt a bérest, aki beszélt arról, hogy gazdája a gyilkosok kö­zött felismerte Jankov Szávát. Ezenkívül ira­tokat szereznek be Jugoszláviából. Jankov ugyanis azzal védekezik, hogv nem lehetett a gyilkosok között, mert a gyilkosság időpont­jában büntetését töltötte egy szerb foghárban. babos éa uborkásüvegeket legolcsóbban Tisza LaJos-kőrut 38. m Telefon 17-82. Szegednek elárvult népe... Az a levetkőztetési hadjárat, amely Szegeddel szemben napirenden van, minden hivatalos és felhivatalos meg­nyugtatásnak szánt jelentés dacára, lassan bár, de folyik tovább és ma tényleg csak a kormány a megmondhatója, hogy hol és mi­kor fog befejeződni. Olyan — űgylátszik — alapos munkát kíván végezni, hogy valahogv tévedésbe ne essünk s ne gondol juk, hogy ezek csak amolyan átmeneti intézkedések. Ezért si­ettek az egyetemi építkezési bizottságot is fel­oszlatni. Valami igen nagy bün terhelheti Szegedet, oly bün, amely talán még a Szegeden székelt kormány idejéből maradt meg, mert különben nem lehetne megérteni, hogy azok a kormány­elnökök, akik azokban az időkben itt közöt­tünk éltek, itt velünk együtt a modus vivendin töprengtek, akik legközvetlenebbül megismer­hették, akik a megcsonkitott ország legjobban megcsonkított város küzdelmeit jövője tekin­tetében szemtől-szembe láthatták, érezhették, hogy azok a kormányelnökők épen Szegeddel szemben ilyen rideg álláspontra tudnak he­lyezkedni. Gróf Klebelsberg temetésén, sőt az-i óla is, nevezetesen a főispáni beiktatás ünne-i pén biztató kormányzati ígéreteket bőven kap-» tunk. Az Ígéretek ina is megvannak, de hogy mennyire szabad értékelni, mutatja a most megjelent épitőbizottság megszüntetési rende­leten kívül az a sok-sok leépítés, amelyen Sze­ged már átesett, amely még kilátásba helyez­tetett, sőt az a fogadalom, amelyet az egysé­egyetemünk mányzati program végrehajtatnék ma, akkor párt vezetesére szegedi nem vállalkozna. És egy, mond egy évre a leépítés kitolatott. Egy év alatt sok minden történhet Olvassuk, hogy a kormányelnök a falu mel-< lett milyen szét» és magasztos hitvallást tett. Igaza is' van. ISgy agrárországnak erős, önér­zetes, egészséges falvakra és parasztságra van szüksége. Jelentheti azonban ez a városok hát­térbe szorítását, a városi polgárság B osztálya ba sorozását? Magvarország nemzeti jövedelmét Vágó Jó­zsef l932-ben 2714.5 millió pengőre értékeli, amiből a mezőgazdaságra 1007.5, a bányászat, gyáripar, kézműipar, kereskedelem és szállí­tási vállalatokra 1707 millió esik; az egyenes adók pedig 1931-ben az egyes foglalkozási ágakra ugv osztattak meg, nogy földbirtokosokra földbérlőkre házbirtokosokra iparosokra kereskedőkre alkalmazottakra 58.830 3.871 119.728 18.803 15.069 53.935 ezer P esett Bármennyire szükséges és fontos legyen a falu népének a támogatása és lábraállitása, de annyira mégsem mehet az, hogy a közölt ada­tok alapján a városok elsorvasztassanak. Vagy talán egy speciálisan Szegedre értendő elsor­vasztási processzussal állunk itt szemben? És ha igen, ugv miért? Olyan boldog és gazdag e szerencsétlen, minden Hinterlandjától meg­fosztott, fejlődésképtelen város, hogy az ilyen elsorvasztásokat és ledegradálásokat nem érzi Evezősök! TRÉNINGRUHA minden színben kapható HABSELYEM BLUZ gyönyörű színekben 11 LUSZTIG IMRE SZÉCHÉNYI TER 2. TISZA SZALLé MEULCTT.

Next

/
Thumbnails
Contents