Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-29 / 145. szám

a DÉI.MAG/ARORSZ A (i 1933 íunius 29; Nyakkendők, ffehérnemüek KstVíPollák Testvéreknél szabott árakon csekonlcs nccft és Széchenyi lér. « meg? Vagy talán valamiért megérdemli ezt? Kénlések ezek, amelyekre feleletet nem tudunk adni. A városokkal szemben egyenes támadás számba megy az, ami a leépítés terén az egyik, a folytonosan emelkedő adóztatás terén a másik és a jövedelem csökkentése terén a harmadik oldalon történik. S ezek közepette messze kimagaslik Szeged városa, amelyet legjobban nyirbálnak meg, mely első helyen áll adóztatás s adóbeszállitás, de élet- és jövedelemelsorvasztás terén is. Nem volna időszerű a sok-sok jajkiáltás helyett erős városias szervezkedésbe fogni? Gál Miksa. umi Keztyü, mosóbör - ||ü |B= Harisnya, strapa gombos 3.90 telesére» 4s90 1.96 A L TÉR 3. $ X A M Fl'ÍTÍib na0y választék rillUli legolcsóbban. Mausik, Zozók, Flockik temetője Vőslau, iunius végén. Azt kérdezi tőlem valaki a napokban: tudom-e azt, hogy Vöslauban évekkel ezelőtt egy állatbarát külön temetőt létesített elhalt kutyák és egyéb állatok számára. Kíváncsi voltam erre a temetőre. Autón mentünk ki Vöslauba, ahol bizony a rendőr sem tudott útbaigazítani a különös temetőhöz. A városházára mentem fel, itt már többet tudtak. Mondták: a város határában tényleg létezik az állattemető, egész Ausztria területéről ide hozzák a kedvenc kutyákat és macskákat azok, akik maradandó módon kívánják megjelölni rfhunyt állatjaik temetkezési helyét. A temetőhöz a területet ingyen adla a város az állatbarátok egyesületének, amely külön alkalmazottat tart a temető és a sir gondozására. Paratlanul szép uton, a vílághirü strandfürdő mellett, a környező hegyek aljában szaladunk az állattemető felé. A Rax tetején és a Schneebergen még hó csillog a meleg juniusi napsugárl»an, tarka virágok nvilnak a réten és a domlx>k oldalain zöld szőlővesszők integetnek felénk. Kint a határban barátságos ház előtt állunk meg, itt lakik a gondnok. Vasráccsal körülvett kis terület az, a kerítés mellett szép sorjában következnek egymás mellé a sírok. Apró hantok, mindegyik mögött márványoszlop, a legtöbbjét aranyos rács veszi körül és nincsen egy sem. amelyen ne illatoznának virágok. A legtöbbjén kék liliom van, ugylátszik, ez a kedvenc virága a gondnok urnák. A márványoszlopokon megható felírások: Elhagytál bennünket, édes M A U S I Nyugodjál békében 1 mondja az egyik sírfelirat, a másikon pedig ez áll: Sponitzer Mária és Gyula örökké siratják egyetlen felejthetetlen barátjukat P U T Z I K A T Megható sírfeliratok vesznek bucsut a drága Zozotól, Flockitól és találunk meg sirhantokat, melyek alatt kedvenc angóramacskák nyugszanak. Meséli a gondnok felesége: — Leginkább kutyákat temettek el ide, macska mindössze három nyugszik az állattemetőben. Rajtuk kivül mindössze egy kanári madarat hantoltunk el három évvel ezelőtt. Ezt egy gyászbaborult özvegy hozta el 1/mzhől. A temetés persze minden szertartás nélkül történik meg. előbb azonban állatorvosi engedély kell a hulla elszállításához és elfölGép- és motorjavitások pontosan, jutányosán készülnek Frischmann ttr.Tcft^ai-'yS: Vízszivattyúk, motorok kaphatók. dőléséhez egyaránt. Az eltemetett állatok sírját egykori gazdáik gyakran felkeresik, rendesen este érkeznek, megszállnak a nyaraló valamelyik hoteljében és reggel jönnek ki ide, ahol órákat töltenek el. Megható az a ragaszkodás, mellyel egyesek elhalt állatjaik sírját felkeresik. Az ápolásról is ők gondoskodnak. Majdnem mindegyik sir le van fotografálva. Ezeket a fényképeket gondosan megőrzik és gyakran kapunk levelet, melyben ujabb fényképeket kérnek tőlünk. — Nagyobb állat mindössze egy nyugszik az állattemetőben, de ennek nincsen sírfelirata. A monarchia összeomlása után történt, hogy Badenben IV. Károly szürke ménjét agyonlőtték, azért, hogy más halandó ne ülhessen soha erre a lóra. A ló tetemét kihozták ide, itt földelték el és orgonabokrokat ültettek a hantjára. De emlékkő nem került oda. Ehez a sirhoz még nem érkezett látogató. És már vezet is a „temető" sarkába, ahol dombnak is beillő hant buja réti virágok illatoznak és elvirágzott orgonabokrok ágain most érik a tavasz virágiának bogyója. A linzi kanári sírját hiába keressük, nem találjuk sehol. A gyászbaborult özvegyaszszony szivarskatulva nagyságú faragott koporsóban hozta ide a Hanzika kihűlt tetemét, de sírkőről már nem gondoskodott. És azóta sem volt itt. Egy év óta nem temettek el se kutyát, se macskát a vőslaui különös temetőben. A gazdasági krízis idején már nem telik a kutyusok és cicák számára aranyosbetüs. rózsaszínű márvánvobeliszk... Húsvéti kaland (A Délmagyarorsráa makói tudósítójától.) A nagykirálvhegvesi Bíasícom'eh-uradalom cselédségének húsvéti kalandja került szerdán tárgyalásra a makói járásbíróságon. Az uradalmi cselédlakások lakói közül Kopornyik Mártonné, Bálint Andrásné. Csorto Istvánná, Kurunrzi .fánosoé és Roia Mntvás egvűtt voltak a templomban a húsvéti feltámadáskor. Amikor hazatértek és az ünnepi sonkához akartak ülni. megdöbbenve tapasztalták, hogy minden ennivaló eltűnt a házból, a kamrából különböző háztartási holmik, a padlásról gazdasági eszközök stb. A csendőrség megállapította, hogy Kopornyik Mártonné unokaöccse, Mátó József 33 éves békéssámsoni legény éppen akkor érkezett ünnepi láthatóba, amikor nagynénje és az egész háznép a templomban volt. A rovottmultu legénv a7 üres házban mindent összeszedett s még mielőtt hazakeztek volna, továbbállott. Mátó József a csendőrök elölt bevallotta, hogv a lopott holmi jórészt megette, a nem ennivalót pedig békéssámsoni asszonyoknak eladta. A szerdai tárgyalásra a gyulai törvényszékről állították elő Mátó Józsefet, aki egvéh lopásokért kapott hathavi börtönbüntetését tölti. A tárgyaláson is beismerte a nagykirályhegyesi húsvéti kirándulást, amelyért négyhavi fogházbüntetést és háromévi hivatalvesztést kapott. Az asszonyokat, akik jóhiszeműen vásárolták meg tőle a lopott holmikat, a bíróság felmentette az orgazdaság vádia alól. Politika a homokon Csipakéknál az eresz alatti asztal körfii együtt ült a szokott kompánia. Rőt6 sógor, hangja után Ítélve, egy pár liter bútelejtövel már megröviditte ezt a keserves világot, mert már a politikánál tartottak. Konferencia, leszerelés, világválság mind ismert esetei voltak ennek a vásárnapi kupaktanácsnak Csipak Gergő jóvoltából. Épen azon évelődtek most is, hogy mi lesz az ígért mögsegitéssel a gazdáknak, nem mögén csak furfang az egész. — Má én ugy vöszöm ki az értelmet ebből sógor, hogy kedvezni akarnak a népnek. Már éppen inni akartak rá, mikor Gergő a pipával épen olyan mozdulatot tett, hogy szót akar érteitni. — Hát mondok én valamit, de előbb igyunk. me hogy aittu tartok, azután majd nem esik jól. — Mán sógor, hogy nekünk né esne jó, ez nagy szó — méltatlankodott Róvó gazda. Kiitta mindenki a borát, de Gergő szavai csak nem maradtak hatástalanok, mert olyan gyorsan löttyintötték lé, hogy a szögény ádámcsutkák csak egyszer tudtak mőgmártódni a piros nedűben. Mikor Gergő látta, hogy mindenki várja az okositást, belekezdött: — Tuggyák kendtök, nem jó sora van annak, akinek nagyon akarnak kedvezni. Mer az embör rálátja a száját, aztán csak a fogia 1 oppan tüle. Éccő, újházas koromba, kicsit nyavalyás vótam, aztán az örzise, mint aféle uj asszony szintén kedvezni akart Nem mondom, az figyéközet mög is vót benne, rá is tátottam a számat, de bizon nemcsak az én fogam koppant tüle, hanem az örzse képe is. Ott nyűglődtem az eresz alatt a priccsen, éccő csak mögszólal az asszony. — Tuggya kend, mit sütök máma kendnek? — Gondoltam vasárnap van, hát tán egy tepszl pogácsát, vagy mi a szöszt. — Olyat, amitü kend azomnét fölgyógyul: mékos rétestöt! — Hujnye — mondom —, attu erugam ezt a kórságot! — Hozta is mingyá a lisztót; gyúrt, dagasztott, még dúdolt is hozzá valamit, én mög osak néztem gyönyörűséggel. Má a kemince is befütve állt de a rétessé egy kis baj lőtt Nem akart az rétes lönni, a szenteknek sé. Nem birtam má nézni a vergődésit awa a tésztává, láttam, hogy nem lösz a kedvezésből semmi, mondtam neki, hogy gyúrja óssze, oszt süsse mög kalácsnak, még az is jobb, mint a pogácsa. Gyúrta is rögvest ax árva, de nem állt kötélnek a rétestészta. Csak gyurtafonta, de mivel nagyon akarta, nem lőtt belüle kalács sé. De ekkó má mozgott bennem a cufla. Mondom: csináld mög bodagnak, te Isten csudája, mer kivertőm mingyá az ól tetejére szikkadni. Mög is gyúrta bodagnak, hát mikó befaonta a kémén céhül. agyon vót égetve még az is. « — Húnye, — mondom —, a hétosillagát annak a jó táncos édösanyádnak, hált hun a rétes? Dur.^ Hun a kalács? Dur... Hun a bodag? Dur... Három olyat adtam az örzsének, hogy égyszörlb« jobban lőttem tüle. Hát csak aaé mondom, hogy alighanem igy járunk most is: agyon kedveznek bennünke* most is ... — De a bodag azé az Is valami sógor, ha nem is rétes —, próbált ellenvetést Róvó sógor. — Nem értötte mög kend, má pedig a hun nincs értelóm, az nem is tudja, mi az a politika. Tóth J-VBsef. nagy raktárunkat alanti szenzációs olcsó árakon kiárusjnk Fürdőruha minden nagyságban » ft.«»u C ¿R •P gyapiobdl, minden nagyságban rr U,TM Fürdő és sportnadrág ««v«) „ — -88 StléfatríCO^ minden sínben 3. ». n Gzermek'ricot . . * . „ —M Fürdőc'pő „ —.98 Fürdősapka ^«n „ — 22 Tornaeipö: N61 s.28, férfi 2.4», fsrtrVe és <Jr»pp) stb. stb. amíg a késrlet tart. TISZA ÁRUHÁZ