Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-29 / 145. szám

a DÉI.MAG/ARORSZ A (i 1933 íunius 29; Nyakkendők, ffehérnemüek KstVíPollák Testvéreknél szabott árakon csekonlcs nccft és Széchenyi lér. « meg? Vagy talán valamiért megérdemli ezt? Kénlések ezek, amelyekre feleletet nem tudunk adni. A városokkal szemben egyenes tá­madás számba megy az, ami a le­építés terén az egyik, a folytonosan emelkedő adóztatás terén a másik és a jövede­lem csökkentése terén a harmadik oldalon tör­ténik. S ezek közepette messze kimagaslik Sze­ged városa, amelyet legjobban nyirbálnak meg, mely első helyen áll adóztatás s adóbe­szállitás, de élet- és jövedelemelsorvasztás te­rén is. Nem volna időszerű a sok-sok jajkiáltás he­lyett erős városias szervezkedésbe fogni? Gál Miksa. umi Keztyü, mosóbör - ||ü |B= Harisnya, strapa gombos 3.90 telesére» 4s90 1.96 A L TÉR 3. $ X A M Fl'ÍTÍib na0y választék rillUli legolcsóbban. Mausik, Zozók, Flockik temetője Vőslau, iunius végén. Azt kérdezi tőlem valaki a napokban: tudom-e azt, hogy Vöslau­ban évekkel ezelőtt egy állatbarát külön te­metőt létesített elhalt kutyák és egyéb állatok számára. Kíváncsi voltam erre a temetőre. Autón mentünk ki Vöslauba, ahol bizony a rendőr sem tudott útbaigazítani a különös te­metőhöz. A városházára mentem fel, itt már többet tudtak. Mondták: a város határában tényleg létezik az állattemető, egész Ausztria területéről ide hozzák a kedvenc kutyákat és macskákat azok, akik maradandó módon kí­vánják megjelölni rfhunyt állatjaik temetke­zési helyét. A temetőhöz a területet ingyen adla a város az állatbarátok egyesületének, amely külön alkalmazottat tart a temető és a sir gondozására. Paratlanul szép uton, a vílághirü strand­fürdő mellett, a környező hegyek aljában sza­ladunk az állattemető felé. A Rax tetején és a Schneebergen még hó csillog a meleg juniusi napsugárl»an, tarka virágok nvilnak a réten és a domlx>k oldalain zöld szőlővesszők integet­nek felénk. Kint a határban barátságos ház előtt állunk meg, itt lakik a gondnok. Vas­ráccsal körülvett kis terület az, a kerítés mel­lett szép sorjában következnek egymás mellé a sírok. Apró hantok, mindegyik mögött már­ványoszlop, a legtöbbjét aranyos rács veszi körül és nincsen egy sem. amelyen ne illatoz­nának virágok. A legtöbbjén kék liliom van, ugylátszik, ez a kedvenc virága a gondnok urnák. A márványoszlopokon megható felírások: Elhagytál bennünket, édes M A U S I Nyugodjál békében 1 mondja az egyik sírfelirat, a másikon pedig ez áll: Sponitzer Mária és Gyula örökké siratják egyetlen felejthetetlen barátjukat P U T Z I K A T Megható sírfeliratok vesznek bucsut a drága Zozotól, Flockitól és találunk meg sirhantokat, melyek alatt kedvenc angóra­macskák nyugszanak. Meséli a gondnok felesége: — Leginkább kutyákat temettek el ide, macska mindössze három nyugszik az állat­temetőben. Rajtuk kivül mindössze egy ka­nári madarat hantoltunk el három évvel ez­előtt. Ezt egy gyászbaborult özvegy hozta el 1/mzhől. A temetés persze minden szertartás nélkül történik meg. előbb azonban állatorvosi engedély kell a hulla elszállításához és elföl­Gép- és motorjavitások pontosan, jutányosán készülnek Frischmann ttr.Tcft^ai-'yS: Vízszivattyúk, motorok kaphatók. dőléséhez egyaránt. Az eltemetett állatok sír­ját egykori gazdáik gyakran felkeresik, rende­sen este érkeznek, megszállnak a nyaraló va­lamelyik hoteljében és reggel jönnek ki ide, ahol órákat töltenek el. Megható az a ragasz­kodás, mellyel egyesek elhalt állatjaik sírját felkeresik. Az ápolásról is ők gondoskodnak. Majdnem mindegyik sir le van fotografálva. Ezeket a fényképeket gondosan megőrzik és gyakran kapunk levelet, melyben ujabb fény­képeket kérnek tőlünk. — Nagyobb állat mindössze egy nyugszik az állattemetőben, de ennek nincsen sírfelira­ta. A monarchia összeomlása után történt, hogy Badenben IV. Károly szürke ménjét agyonlőtték, azért, hogy más halandó ne ül­hessen soha erre a lóra. A ló tetemét kihozták ide, itt földelték el és orgonabokrokat ültettek a hantjára. De emlékkő nem került oda. Ehez a sirhoz még nem érkezett látogató. És már vezet is a „temető" sarkába, ahol dombnak is beillő hant buja réti virágok illatoznak és el­virágzott orgonabokrok ágain most érik a ta­vasz virágiának bogyója. A linzi kanári sírját hiába keressük, nem találjuk sehol. A gyászbaborult özvegyasz­szony szivarskatulva nagyságú faragott kopor­sóban hozta ide a Hanzika kihűlt tetemét, de sírkőről már nem gondoskodott. És azóta sem volt itt. Egy év óta nem temettek el se kutyát, se macskát a vőslaui különös temető­ben. A gazdasági krízis idején már nem telik a kutyusok és cicák számára aranyosbetüs. ró­zsaszínű márvánvobeliszk... Húsvéti kaland (A Délmagyarorsráa makói tudósítójától.) A nagykirálvhegvesi Bíasícom'eh-uradalom cse­lédségének húsvéti kalandja került szerdán tárgyalásra a makói járásbíróságon. Az ura­dalmi cselédlakások lakói közül Kopornyik Mártonné, Bálint Andrásné. Csorto Istvánná, Kurunrzi .fánosoé és Roia Mntvás egvűtt vol­tak a templomban a húsvéti feltámadáskor. Amikor hazatértek és az ünnepi sonkához akartak ülni. megdöbbenve tapasztalták, hogy minden ennivaló eltűnt a házból, a kamrából különböző háztartási holmik, a padlásról gaz­dasági eszközök stb. A csendőrség megállapí­totta, hogy Kopornyik Mártonné unokaöccse, Mátó József 33 éves békéssámsoni legény ép­pen akkor érkezett ünnepi láthatóba, amikor nagynénje és az egész háznép a templomban volt. A rovottmultu legénv a7 üres házban mindent összeszedett s még mielőtt haza­keztek volna, továbbállott. Mátó József a csendőrök elölt bevallotta, hogv a lopott holmi jórészt megette, a nem ennivalót pedig békés­sámsoni asszonyoknak eladta. A szerdai tárgyalásra a gyulai törvényszék­ről állították elő Mátó Józsefet, aki egvéh lopá­sokért kapott hathavi börtönbüntetését tölti. A tárgyaláson is beismerte a nagykirályhegye­si húsvéti kirándulást, amelyért négyhavi fogházbüntetést és háromévi hivatalvesztést kapott. Az asszonyokat, akik jóhiszeműen vá­sárolták meg tőle a lopott holmikat, a bíróság felmentette az orgazdaság vádia alól. Politika a homokon Csipakéknál az eresz alatti asztal körfii együtt ült a szokott kompánia. Rőt6 sógor, hangja után Ítélve, egy pár liter bútelejtövel már megröviditte ezt a keserves világot, mert már a politikánál tartottak. Konferencia, leszerelés, világválság mind is­mert esetei voltak ennek a vásárnapi kupak­tanácsnak Csipak Gergő jóvoltából. Épen azon évelődtek most is, hogy mi lesz az ígért mögse­gitéssel a gazdáknak, nem mögén csak furfang az egész. — Má én ugy vöszöm ki az értelmet ebből só­gor, hogy kedvezni akarnak a népnek. Már éppen inni akartak rá, mikor Gergő a pi­pával épen olyan mozdulatot tett, hogy szót akar érteitni. — Hát mondok én valamit, de előbb igyunk. me hogy aittu tartok, azután majd nem esik jól. — Mán sógor, hogy nekünk né esne jó, ez nagy szó — méltatlankodott Róvó gazda. Kiitta mindenki a borát, de Gergő szavai csak nem maradtak hatástalanok, mert olyan gyorsan löttyintötték lé, hogy a szögény ádámcsutkák csak egyszer tudtak mőgmártódni a piros nedűben. Mi­kor Gergő látta, hogy mindenki várja az okositást, belekezdött: — Tuggyák kendtök, nem jó sora van annak, akinek nagyon akarnak kedvezni. Mer az embör rálátja a száját, aztán csak a fogia 1 oppan tüle. Éccő, újházas koromba, kicsit nyavalyás vótam, aztán az örzise, mint aféle uj asszony szintén ked­vezni akart Nem mondom, az figyéközet mög is vót benne, rá is tátottam a számat, de bizon nemcsak az én fogam koppant tüle, hanem az örzse képe is. Ott nyűglődtem az eresz alatt a priccsen, éccő csak mögszólal az asszony. — Tuggya kend, mit sütök máma kendnek? — Gondoltam vasárnap van, hát tán egy tepszl pogácsát, vagy mi a szöszt. — Olyat, amitü kend azomnét fölgyógyul: mé­kos rétestöt! — Hujnye — mondom —, attu erugam ezt a kór­ságot! — Hozta is mingyá a lisztót; gyúrt, dagasztott, még dúdolt is hozzá valamit, én mög osak néztem gyönyörűséggel. Má a kemince is befütve állt de a rétessé egy kis baj lőtt Nem akart az rétes lönni, a szenteknek sé. Nem birtam má nézni a vergődésit awa a tésztává, láttam, hogy nem lösz a kedvezésből semmi, mondtam neki, hogy gyúrja óssze, oszt süsse mög kalácsnak, még az is jobb, mint a pogácsa. Gyúrta is rögvest ax árva, de nem állt kötélnek a rétestészta. Csak gyurta­fonta, de mivel nagyon akarta, nem lőtt belüle kalács sé. De ekkó má mozgott bennem a cufla. Mondom: csináld mög bodagnak, te Isten csudája, mer kivertőm mingyá az ól tetejére szikkadni. Mög is gyúrta bodagnak, hát mikó befaonta a ké­mén céhül. agyon vót égetve még az is. « — Húnye, — mondom —, a hétosillagát annak a jó táncos édösanyádnak, hált hun a rétes? Dur.^ Hun a kalács? Dur... Hun a bodag? Dur... Há­rom olyat adtam az örzsének, hogy égyszörlb« jobban lőttem tüle. Hát csak aaé mondom, hogy alighanem igy járunk most is: agyon kedveznek bennünke* most is ... — De a bodag azé az Is valami sógor, ha nem is rétes —, próbált ellenvetést Róvó sógor. — Nem értötte mög kend, má pedig a hun nincs értelóm, az nem is tudja, mi az a politika. Tóth J-VBsef. nagy raktárunkat alanti szenzációs olcsó árakon kiárusjnk Fürdőruha minden nagyságban » ft.«»u C ¿R •P gyapiobdl, minden nagyságban rr U,TM Fürdő és sportnadrág ««v«) „ — -88 StléfatríCO^ minden sínben 3. ». n Gzermek'ricot . . * . „ —M Fürdőc'pő „ —.98 Fürdősapka ^«n „ — 22 Tornaeipö: N61 s.28, férfi 2.4», fsrtrVe és <Jr»pp) stb. stb. amíg a késrlet tart. TISZA ÁRUHÁZ

Next

/
Thumbnails
Contents