Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-18 / 136. szám

T933 Junius 18. DCLMAG7AROR5ZAG 3 Hétfőn ankétet tartanak a belügyminisztériumban Makó pénzügyi helyzetének szanálására 30 ezer pengős segélyt kapott a város (A Délmagyarország makói tudósilójától.) Makó pénzügyi válságáról és a szanálás lehetőségeiről hétfőn délelőtt ankét lesz a belügyminisztériumban, amelyen a minisztérium városi ügyosztályának vezetői, Fáy István Csanádi főispán, Petrovics György Makó országgyűlési képviselője, Tarnay Ivor alispán, Nikelszky Jenő polgármester, Gorcsa Péter főjegyző, Váry Lajos főszámvevő, továbbá a képviselőtestület által kiküldött Szöllösi Jenő és dr. Fried Ármin városi képviselők vesznek részt. Az ankét eredményét általános érdeklődéssel várják Makón, mert a város kétségbeejtő helyzetében komoly intézkedésekre és érdemleges közbelépésre van szükség. Ennek a helyzetnek a részbeni felismerését dokumentálja az a tény, hogy a nemrég nyújtott 50 ezer peng is segéiy után a mai nappal ujabb 30 ezer pengős segélyt folyósított a belügyminiszter Makó vár ros részére az állami forgalmiadótöbblet bevételi alapjából. Ezt a segélyt a kormány a város polgármesterének két héttel ezelőtt előterjesztett kérésére folyósította, de ez az öszszeg csak egy csepp volt a tengerben; hiszen az összeg, a tisztviselői fizetések és hátralékok teljes összegű kiadását sem biztosította, mert a juniusi illetményeket még ez után a segítség után sem tudta minden tisztviselőnek és teljes összegben kiadni a város, igaz, hogy ennek oka részben az is volt, hogy 10 ezer pengőt meghaladó összeget a város más kötelezettségeinek fedezésére tartalékoltak. A város helyzetét csak súlyosbította az a munka, amelyet a minisztérium a város költségvetésén végzett és amely munkának eredménye, — hogy a pótadó a tervezett 152 százalék helyett csak 117 százalékos lesz — csak látszólagos enyhítést jelent. A pótadó csökkentése érdekében végzett törlések a költségvetésben ugyanis túlnyomó részben olyanok, amelyek csak ujabb bonyodalmakat szülnek, így például a kertészeti kiadásokból törölt nagyobb összeget a város már a tél folyamán kifizette a téli faültetéseknél alkalmazott inségmunkásoknak s most ez a hiány fedezetlenül maradt. A leglehetetlenebb helyzet állott elő abból, hogy egyszerűen törölték azt a 12 ezer pengőt a költségvetésből, amelyet a város a községi polgári iskolai tanárok nyugdíjjáruléka cimén, a volt főszámvevő mulasztása miatt pótlólag kénytelen volt felvenni. Ugyanilyen súlyos következményekkel járó intézkedés történt a forgalmiadóbevétel előirányzatánál. A város által e cimen beállitott kétségtelenül alacsony 2800 pengős összeget a másik végletbe lendítették és 32.800 pengőt állítottak be a fedezeti oldalon, azt az összeget, ami a városnak az üzleti válság előtti időben volt a bevétele. Minthogy ma a forgalmiadóból a város átlag havi 700 pengőt vesz be, ennél a tételnél több mint 24 ezer pengős hiány fog jelentkezni. Befőttes, babos és uborkás üveget legolcsóbban lauirorcmji» a már megszokott kiváló minőségben Talafon 17-82 T I 249 A BUZA TRAGÉDIÁJA Irta Tonelli Sándor. Az idén némileg módosított formában harmadszor kaptuk meg a bolettát. Én elhiszem, hogy a kormány két gabonakampány előzményei és tapasztalatai után nehezen határozta el magát a boletta fentartására. Elhiszem Imrédy pénzügyminiszternek, hogy a legrosszabb, rossz és kevésbé rossz között keleltt választani. Mindenesetre a kormány ugy érezte, hogy valamit tenni kell a mezőgazdaság megsegítése érdekében. Abban ugyanis nem tudok egyetérteni a boletta ellenzőivel, hogy a boletta a mezőgazdaságnak nem használ. Senki se mesélje ugyanis, hogy az a hetven>etvsnkét millió, amit a gazdák akár a bolettával történő adófizetés révén, akár más módon kapnak a bolettából, náluk nem számit. A boletta a szemtermelő gazdának igenis íelentős támogatás, amit azonban végeredményben a fogyasztó fizet meg. Nekünk, városi lakosoknak saját Falkötő vasat^l V 01 Ir-rácsoí, olcsön készít külön tragédiánk, hogy a gazdáknak nyújtott segítés megint csak a városi lakosság életének ujabb megnehezedését fogja jelenteni. Csekély vigasztalás lehet számunkra, hogy másutt is ugyanilyen, valósággal kétségbeesettnek nevezhető eszközökkel történik a mezőgazdaság megsegítése. Mert bizonyos vagyok benne, hogy Németország városi lakossága, meg a nemzeti szocialista forradalom mámorában se valami rajongó örömmel üdvözli a vámok emelését és a munka- és keresetnélküliség idején az élet ujabb megdrágulását. Arra se mernék megesküdni, hogy a dollárnak az elválasztása az aranyalaptól feltétlenül üdvös hatással lesz-e Amerika közgazdasági életére. Tudnivaló ugyanis, hogy ennek az elhatározásnak a hátterében is a farmerek megsegítése lappangott. Az elnök arra számit, hogy a papirdollár értékének leszorításával emelkedni fog a termények ára és a farmerek könnyebben fizethetik vissza adósságaikat. Ha még kiegészítjük ezeket a példákat azzal, hogy egyes helyeken a buza monopolizálásával kísérleteznek, másutt pedig egész egyszerűen denaturálják és emberi élvezetre alkalmatlanná teszik a buza egy részét, akkor mindenki láthatja, BARNA ENDRE vas, acél ét késárugyár Szeged teleion 12-71- Mars tér lO-ll. S vérkeringési zavarok ellen használja a szénsavas fürdői ét Résxtetos prospektust küld»* igasgatAság Budapest, I, Gellért-tAr 1 hogy csakugyan nagy bajok vannak a buza körül. De ha ez a helyzet, akkor miért nem kísérleteznek elsősorban a buzafölösleggel bíró országok kormányai a gazdasági életnek olyan irányításával, hogy a gazdák buza helyett mást termeljenek és a szemtermelésröl átmenjenek más, a világgazdasági válság által kevésbé sújtott termelési ágakra? Bizonyára azért, mert nagyon nehéz az évszázados megszokásokon változtatni és az egész mezőgazdasági termelést átszervezni. Működik a vis inertial. Mindenki tudja, hogy a búzával baj van, a búzában túltermelés van, de ugy látszik, minden búzatermelő gazda azt szeretné, hogy a többiek hagyják abba a búzatermelést és ezzel emeljék az ő búzájának árát. Mig maga a főldmivelésügyi miniszter is azt mondja, hogy naivság volna a gazdáktól azt kívánni, hogy mondjanak le a búzatermelésről. A megoldás szerinte abban van, hogy igyekezzünk minél jobb, minél kiválóbb kvalitás-búzákat termelni, mert ennek mindig meglesz a piaca. Ebben lehet valamelyes igazság, bár én ugy látom, hogy még így is súlyos, nagyon súlyos bajok maradnak a buza körül. A mezőgazdasági termények katasztrófális árzuhanásán kivül vannak olyan bajok is, amelyek még alig mentek bele a köztudatba, vagy teljesen elkerülték az érdekeltek és az intéző körök figyelmét. A napokban egész véletlenül kezembe került az Egyesült Államok állat-statisztikája. Ebben olvasom, hogy az Egyesült Államok lóállománya, amely a háború előtti esztendőben 21 millió darabra rúgott, mostanáig kerek tiz millióval megcsökkent. Az ok kézenfekvő és bővebb magyarázatra nem szorul. Az automobilizmus terjedése és a gépeknek a mezőgazdaságban való térfoglalása feleslegessé tette a lovat. Ez a tízmillió ló azonban jelentékeny mennyiségű zabot fogyasztott. Most a gazdák a zab helyett búzát termelnek. De ha ez Így van az Egyesült Államokban, akkor hasonló jelenségeket kell tapasztalnunk mindazokban az országokban, ahol a motorikus erő használata erősen elterjedt. Ezen a nyomon elindulva, elővettem Anglia, Franciaország, Nématország és a többi országok statisztikáját és tényleg meggyőződtem, hogy a lóállomány mindenütt nagyon erősen apad. Tiz országban harmtne millióval kevesebb a lovak száma, mint volt 1912ben és 1913-ban. Kétségtelen, hogy ez a szemes termények fogyasztásában már akkora kiEvezősök! TRÉNINGRUHA minden színben kapható HABSELYEM BLUZ gyönyörű színekben n LUSZTIG IMRE SZÉCHÉNYI TER 2. TISZA SZÁLLÓ MELLETT.