Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-18 / 136. szám
DEI MAG7ARORS/AG Í9» Június T8: FRONTHARCOS VAGY CSERKÉSZ ö s i i § 8 fiisifftléil c I k k € k legJuiBiiyosBDDB Ha ELSŐRANGÚ MÉRTÉKUTÁNI URI fZABÓSÁG Divat kangarnok, — Tropical, — Frescó, — Burett, — nyersselyemanyagok 1T a n i/iiai Aau^aiuva) AÍ«^^«!, **WUVVJ UJI uvoodij OUJC legnagyobb váloszlékb FÖLDES IZSÓ ^ KLAUZÁL TER esést jelent, hogy annak a szükséglet megnyilvánulása terén nagvon erősen éreztetni kell a hatását. Ugyanakkor azonban, mikor a szükséglet Így visszament, Kanadában, amely ma egyik legdöntőbb faktora a világ gabonatermelésének, majdnem egy egész kontinens szélességében háromszáz kilométerrel tolták észak felé a gabonatermelés övezetét. Ezen a rengeteg területen pedig csaknem kizárólag búzát termesztenek. A piacra hozott óriási és évről évre növekvő mennyiségekkel az emberi fogyasztás nem tudott és nem tud lépést tartani. De még ha az egy főre eső átlagos fogyasztás állandó is maradt volna, akkor is bajok volnának. Erre az évtizedre esik ugyanis a vitamin-teóriának teljes kiépülése és az emberiség nagy részénél a táplálkozás rendjének megváltozása. A kenyérfogyasztás abszolúte visszafejlődőben van, a takarmányozásra szolgáló szemes termények utáni kereslet csökken, a búzatermelés pedig — legalább is mostanáig — állandóan emelkedik. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet egészségtelen és állandóan nem tartható fenn. Ezen se a boletta, se a keleteurópai államok agrárkonferenciája, se a londoni világgazdasági konferencia nem segíthet. Mert ha igaz közgazdasági életnek az az alapvető törvénye, hogy a kereslet és kinálat egymáshoz való viszonya szabályozza az árakat, akkor a búzán mesterséges rendszabályokkal tartósan segíteni nem lehet. És akkor, akár tetszik, akár nem, előbb vagy utóbb el fogunk jutni a körülmények kényszerítő hatása alatt oda, hogy nem a búzatermelést fogjuk segélyezni, hanem azoknak adunk majd prémiumot, akik buza helyett más mezőgazdasági termények előállitísára rendezkednek be. Addig pedig élvezzük az uj bolettát. Minthogy maga a kormány is azt mondja, hogy csak szükséges rossz, senkit se bántunk meg vele, ha azt kívánjuk, hogy bárcsak tenné minél előbb önmagát feleslegessé. SZENZÁCIÓS TAVASZI GIPőUJDONSAGOK „ fehér cipők és szandolettek 8 ^ ±j _fi Nézze meg árss kirakataink a t GRÁCIA CIPÖCÍZLET Kárán ucca 3. n Telefon 32-76. is AZ ÉLET MOZIJÁBÓL (Pusztulunk, veszünk . . . ) Klauzál Gábor Kalocsán 1866 augusztus 3-án halt meg, — érdekes, hogy a legtöbb lexikális forrást Szegedet jelöli meg a halála helyeként. Nyilván azzal tévesztik össze, hogy itt temették el s a belvárosi temetőben pihen. Osztrovszky József mondta a történelmű nevezetességű férfiú koporsója fölött a gyászbeszédet. — Pusztulunk, veszünk, fogyatkozunk.. Mikor idáig ért, a gyászszertartás egyik élvezője, öreg parasztasszony. — öreg nénikéknek már csak a temetésben van örömük, mert elképzelik, hogy egyszer igy siratják őket is, — megszólalt — Igaza van a tekintetes urnák, pusztulunk, veszünk. Nekem is tegnap halt meg az ángyom. (A feltétel) — Megadom a csókot, mondta az asszony. Esztendőknek ez a hűséges kitartása jutalmat érdemel. Azonban feltételhez kötöm. — Rendelkezzék az életemmel, minden pillanatban kész vagyok magáért meghalni. — Azt elhiszem. Meghalni könnyű egy asszonyért. osak élni nehéz. — Kérem a feltételt — Itt marad mellettem reggelig. Az egész házban csak ketten vagyunk, a cselédségem farsangi kimenőt kapott. Én átöltözöm egy szál könnyű ruhába, tudja, abba, amely szabadon hagyja a vállamat, a karomat, a kebelemből egy tenyérnyit Amit maga annyira imád. Már hogy a ruhadarabot. Aztán nem beszélünk szerelemről, érzésről, — akármi másról lehet. De maga a legtiszteségesebben viseli magát, három lépésnél közelébb hozzám nem jöhet Beleegyezik? — Boldogan és őrömmel. ... Beggel az asszony kidobta az embert. — Nem hittem volna, hogy Ilyen nyomorult lehessen, hiszen ennek savó van az erében, nem vár. — Asszonyom, rimánkodott az ajtóban a szerencsétlen, méltányolja a tisztességes érzésemet Hiszen becsületszavamat adtam. — Ebben nincs becsületszól Mars! (Éji látogatás) Volt egyszer, hol nem volt még az Óperenciás tengeren is tul, volt egyszer egy asszony, formás és melegszívű, aki ellen soha más kifogás nem merült fel, mint hogy túlságosan szórakozott. Tudniillik mindig idegenben szeretett szórakozni és lehetőleg nem otthon. Rosszindulatú és általánosító kifogások ellen mégis kénytelen vagyok őt megvédeni. Volt ő otthon is, már hogyne lett volna, azonban csakis szigorú orvosi tanácsra,* amikor negyven fokos tífuszban feküdt, vagy diftéritisz fojtogatta a torkát amit kívülről hófehér nyak övezett. Ahány feltűnés előidézésére alkalmas helye volt annak a világvárosnak, amelyikben történetünk játszik — mindenesetre tul az Óperencián, sőt messzebb tőle több mértfölddel — azokon ő mind megfordult. Szokását aztán követte a férfinép, amely viszont ö utána fordult meg. Igenis, „viszont"-nak, azaz a Kelta akadémia legújabb kiadású nyelvtörténeti szózata szerint „viszony"-nak hívták a levelező és rügyező tagok az asszony szivének megnyilatkozását s még csak titokban sem lehetett tartani az eseteket, hiszen a talpig gavallérok egymást főzték le nyíltság és részletezés tekintetében, mikor regéket mondtak eskü alatt s becsületszavukkal erősítették — ha valaki kételkedett volna, — hogy a regék hőse a szőnyegen forgó szép asszony. Hát igen, sőt igen is hát! Soha még asszony nem forgott annyit szőnyegen, mint ő, aki egyszer végre meghalt, hogy a portáján családi kongreszszusra gyülekezzenek a megtört szivü férj, illetve sógor, azaz nagybácsi, jobban mondva keresztanya és ángya. Eltemették, gyászt öltöttek érte, a vacsorán eszméket cseréltek róla Általában két kisebb eszmét adtaik egy közepesért. A férj nem vett részt a vacsorán, étvágytalanul süntörgött a konyha körűi, nagynecezen CSAK két rostélyost tudott legyűrni és mivel akkor már százhúsz éves volt min gyárt hat órakor lefeküdt — Istenem, sóhajtotta, mennyi alvást kell pótolnom. Bizonyára megbocsájtják a különféle vendéglők, kávéházak, bárak és lebujok pincérseregei, hogy egy estén nem látnak, amikor la mint látványosságot hordott körűi hü nőm, esetleg biztos helyre ültetett és ott hagyott hogy várjam meg, mlg odaérkezik ő ls a kora hajnalban véget érő szinielőadás után. (Mert akár hiszitek, akár nem, — tul az Óperencián mindig hajnalban értek véget a színházi előadások, legalább a jó férj Így mesélte, ő pedig a feleségétől hallotta. Akinek végtére csak kellett tudnia, hogy mindig ott volt.) Mondom lefeküdt már délután hatkor s miközben nagyokat horkolt sajgó szivére szelíd fátyolként bocsátkozott az asszony emlSte. — Végre az egyszer biztosan tudom, hogy hol vagy. Hat lábnyira a főidben. Még álmodott ls, pontban éjfélkor pedig megjelent a felesége. A legigézőbb szellem-pongyola volt rajta, amilyent csak V. Ga&l Karólin, elmúlt évezredek hatalmas Iróasszonya tudott festeni, megnyugtató szokása szerint most aem viselt fűzőt, csak jött, odaült az ura mellé az Agy szélére és elkezdte cirógatni a százhúsz éves ember homlokát A férj arcát pedig lelriiatatlan boldogság árasztotta el. — Igazán, dadogta elragadtatásában, Igazin, a lelkem mélyéig meg vagyok hatva. Mert olyan szép tőled, hogy egyszer végre engem ls meglátogattál 1 Bok. Hftqyma-inonopóliiim (A Délmapyarorszáq makói tudósítójától.) A makói hagymaértékesités nagy izgalmak között tárgyalt szindikallzálása — értesülésünk szerint — döntő fordulathoz Jutott. Kereskedői körökböl kiszivárgott hlr szerint a földmivelésügyl minisztériumban parafálták a szindikátust egyezményt és igy az Idei hagymatermés értékesítésére megvalósul a monopólium, amelyet a Futura, illetve a Mezőgazdasági Termelők Szövetkezetének az égisze alatt működő egyesülés fog lebonyolítani. Termelői körökben megütközést keltett ez a hir, mert a döntést korainak találják, hiszen azok a garanciakövefcelések és feltételek, amelyek ellenében a termelők és Makó városa a szindikátus mellett állást foglaltak, még nem juthattak el az illetékes körök és a miniszter elé. HARMATVIZ" A Hnnpária gyógyforrás 40 fokos rádium és lithiumos hőfrrás. Kiváló gyógyhatású gyomorsavtultengés, vese és hólyag bántalmaknál. Kapható minden jobb fűszer- és osemegeüzletben a következő árakon : 1.5 literes 46 fillér, 1 literes 34 fillér, —.5 literes 20 fillér (üveg nélkül). Szegedi főlerakat KOCSIS FERENC-nél. Telefon 14-52. 231 BENZINGAZRESO AR !S fe, FORRAL PHOEBUI SZAB. BENZIIKAZ TO*HÍLY BIZTONSÁG GYORSASÁG KÉNYELEM Szegedi lerakat: MARKOVICS VÁZZt 30-Í0: Ugyanott legutóbb dónak motorok.