Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-15 / 134. szám

\ DELMAG7ÁR0RSZAG 1933 funhis 13. Mágnás kavtrtk, kósépamerU kai és columbiai kávéfajlékbél ósssaéllltott or ól alj os I z II kévé 114 kfl3.70 negad, Kérési u. 6. ss. A gyümölcsexport lehetőségei és feltételei Exporlértekezlet Kecskeméten (A Délmagyarország munkatársától.) A Magyar Külkereskedelmi Hivatal értekezletre hivta meg Szeged, Nagykörös, Kecskemét, Cegléd, Jánoshalma és Kiskunhalas gyümölcstermelőit ós exportőrjeit. A Kecskeméten tartott megbeszélésen S e r b A n Iván, a külkereskedelmi hivatal alelnöke ismertette azokat az adatokat és feltételeket, amelyek a magyar gyümölcs exportjára vonatkoznak. Elmondotta, hogy Ausztriával szemben megtörtént az exportmennyiségek kontingentálása. Cseresznyéből ez a mennyiség 6000 mázsa, mely az eddigi kivitelünknél jóval több, ezért külön kiviteli engedélyt kell kérni, a prima vagonáru elindításakor kell a hivatalt levelezőlapon értesíteni (vagon száma, feladás ideje), az engedélyt a hivatal a határállomáson automatice kiadja. Beviteli engedély kell barackra, almára, körtére. Szőlőből szeptember 15-ig szabad a bevitel, oktőber l-ig napi 1000, azután napi 2000 mázsa vihető be Magyarországbői Ausztriába. Németországgal szemben semmiféle korlátozás nincs, tetszés szerinti mennyiségek szállíthatók mindenféle gyümölcsből és zöldségből. A pénzügyi lebonyolítást a kompenzációs iroda bürokratikus nehézkesség nélkül intézi. Csehorszájgba elég csekély mennyiségeket engednek be es a beviteli engedéíyeket cseh kereskedők kapják kézhez. Lengyelországba egyebek kőzött 225 vagon szőlő, 150 vagon hagyma vihető be. Svájc, Franciaország és Anglia áru-, pengő-klirlng utján engedi be a magyar gyümölcsöt. Svájcból máris élénk az érdeklődés a sárgabarack, Angliából a sárgadinnye iránt. Elmondotta Serbán. hogy a Külkereskedelmi Hivatal ezenkivül a Máv. Közben jöttével ujabb menetidőröviditéseket biztosított külföldön, belföldön viszont a refakcia-kedvezményeken felül azoknak az állomásoknak, amelyekről kü-. lön gyorsvonatok nem indulnak, biztosította a gyüjtővagon kedvezményét, vagyis különböző feladók legalább 5000 kg-os vegyes szállitmánya a vagondijszabás kedvezményében részesül. A hivatal elvárja, hogv a termelők és a kereskedők a magvar gyümölcs minőségét tegyék a nemzeti becsület ügyévé. Az ülésen több hozzászólás után a szegedi delegáció nevében. — nielvnek tagjai voltak: Kogutowiez Károly, Wagner Adolf. Fráter Zoltán, Kain e n s z k y Béla, Nikkel János és B e i c h e r Aladár —, Kogutowiez professzor a szegedi gyümölcstermelők kívánságait ismertette. Az elnök kijelentette, hogy a szegedi kívánságok részletes megvitatása cél jából a legközelebbi napokban Szegedre utazik. hHitarMsl éa méaiAro», kedvei» flietM feltételek mellett le?olcsAbb&n beszerezhetAk 23 Fekete NAndor Ko«»ulh U »iig&rnl 18. Tel. 20—72. Tizennyolc évi orosz fogság után hazakívánkozik az átokházai Szabó D. Lajos (A Délmagyarország munkatársától) Fürge kis öregember járja a hivatalokat, semmi lépcső nem sok a homokhoz szokott lábának, mindenkit megszólít. — Nagyon szeretne hazajönni a fiam, kivel beszéljek ? — Hol a fia? — Omszkban. Szabó Doktor Lajos 19 éves átokházi legény volt, mikor 1915-ben bevonult katonának. A debreceni honvédek valamelyik alakulatához osztották be, nyártól télig voít csak a fronton, mert még ugyanannak az esztendőnek karácsony böjtjén orosz fogságba esett. — Tuggya, meséli öreg Szabó Doktor István, 18 évig nem jött róla hír. Azért valami jöhetett, mert Alsótanyán ott a neve az elesettek tábláján, pedig mégse halt meg. Egyszer irt, utána megint sokáig elhallgatott, most jönnek egymásután a levelei. Valóban, a levelek meglepő gyorsan érkeznek haza, némelyik 15—16 nap alatt teszi meg a mesébe illő hosszú utat. Mintha valami üzleti könyvből volna kitépve a papirosuk, pirosan léniázottak, számoszlopoknak vannak szánva. — Hogy él ott a Lajos? — kérdezzük". > Nagyon rosszul, épp azért szeretne hazajönni. Egy takarékpénztárban van, gépnyomdában. Tuggya, amivel pötyögtetik a betűt. Jól tud „acsitolni", náluk ezt iev hívják. Szolga. — Megházasodott? i— Meg az. özvegyasszonyt vett el, akinek az ura itt esett el nálunk. Van már három gyereke, meg egy lánya. De kicsinyli a fizetését, husz pengőt kap egy hónapra, nem tud belőle hatodmagával megélni. — Nincs ott pengő, öregem! — Annak irja pedig. Megpróbáljuk elolvasni a leveleket, szinte hieroglifáknak tetszenek, annyira kusza és zavaros az irás. Szabó Doktor Lajos a hosszú fogságban sokat felejtett a magyar nyelvből, a mondataiba sürün kever orosz szavakat, cirill betűket, némelyik levélnek egy-egy oldalát egészen oroszul irja. Volna némely tapasztalatunk az olvashatatlan irások terén, ott azonban segítségül jön a tartalom s a megszokás. Itt az is hiányzik. — Várjon csak, mondja Szabó Doktor István, én nem értek a betűhöz, mert nem tanítottak, de behijom a jányomat, az tudja. Xi surran, szép, leketeszemü süldőlánynval tét vissza. — Te értesz a betűhöz? — öt oskolát jártam, feleli szemérmetesen s olyan zavarban van, hogy alig áll a lábán. Kezdi aztán felolvasni a leveleket, folyékonyan, simán s ime, csupa tartalmat kap valamennyi. Nagyon értelmes ember ez a szegény magyar fogoly, csak akadjon rokoniélek, aki kiösineri magát a betűi hómezőin. Most már, ahogy magunk is belenézünk a levelekbe, egyszerre rájövünk, hogy nini, csakugyan azt irja, amit olvasnak. — Milyen volt maguknál a termés? Hogy a búza? Mennyi a naps-ám? Itt tiz pengő, de a kenyér kilója 12. Mindig csak pengőt emlit, de nem lehet kivenni a tartalomból, hogy mire érti, hogyan számítja át a pénznemeket? Azért eleget magvaráz az arány. A napszám 10, a kenyér kilója 12. Jönnek nagyon szomorú részletek. — Nincs nap, hogy éhen ne halna valaki, szerencse még, ha döglött ló kerül, leszopogatják annak a csontját is. Egy ing 30 pengő, egy nadrág 50, egy méter buza 120, egv mázsa liszt 250, egy tehén 300. Azért semmit se lehet venni, mert nincs. Természetesen érdeklődik a család felül, mit csinálnak a testvérek, a rokonok? A róluk kapott arcképeket megkapta. Egyszerre csak felcsillan az Írásaiban Trianon: — Azt hittem, magukat kihajtották, nem laknak azon a helyen. Néztem a térképet, ahová a maguk háza esett... Micsoda idegen térkép lehetett az, hogy tanítják ott a földrajzot? Nem lehetetlen azonban, hogy az alsótanyai szerb megszállás Idejéből való. Amit akkor siettek „megörökítetni." Beszámol az életéről a sorsáról —Volt 4 ökröm, 2 lovam, 8 tehenem, 10 birkám. Elvették a búzámmal együtt. Itt ugv mondják: cocializálták. Vannak maguknál ooclahsták? Mongyák nekik, ne kívánják az itteni életet. Az oroszok sok vizet isznak, de a magyarok pálinkát... Nagy szegénységben él Szabó Doktor Lajos, nem nirja már azt az életet, kívánkozik haza. — Van három subám. Kabát nem szükséges, mert nagyon nagy a hideg. A télen 40 „grádusz" is volt. így tartja benne az életet a reménység, hogy még egyszer hazakerülhet ígér mindent, segítségére lesz az apjának a családjával, a gyerekeivel együtt. — Van valamije? — kérdezzük öreg Szabót. — Nincs nekem. Napszámos vagyok, azért eltartom mindnyájukat, csak lássam őket. — Beszélni se tud a menyével, meg az unokáival! — Megtanulnak azok egy-kettőre magyarul, csak egyszer hazakapjam őket Két év óta folyik a levelezés köztük, már ment is ki pénz, de nem jutott ei a helyére. Elkallódott a végtelen hómezőkőn, ahol szintén van néha olvadék. — Aranypénzt küldjenek, irta egyszer a fiu. Beleteszik a levélbe, leragasztják. Aranyért egyszerre előbuvik minden holmi. öreg Szabó azonban nem küldött aranyat, annyi esze neki is van. Most már nem is anyagiakon múlik a dolog, a fiu azt irja, van pénze, összekuporgatta az útiköltséget. De kitanították az orosz hatóságok, hogy Magyarország* ról kell útlevelet kapnia, akkor jöhet. Hát erről van most szó. Elment már az üzenet, hogv sebesen küld je el két példányban a fotográfiáját, mert azzal kezdődik az egész. Két tanyai polgár aztán igazolja a kép alapján a személyazonosságát, másik két tekintélyes jót áll érte, hogy nem szélsőséges elem, felforgatásokra nem kapható, az édesapja vállalja az eltartását, a megélhetését, — ennvi garanciával Budapesten kiállítják az útlevelet, hogy Szabó Doktor Lajos 18 évi távollét után megtérhessen szülőföldjére, Alsótanyára. Mikor igy kibiztosítottuk öreg Szabót, topa, apró lábaival megindulna már, de az ajtóból cfak visszafordul — Mongya. nem tudja, hogy mondják oroszul: nagyapám? Kiszombor súlyos pénzügyi válsága A község kényleien lesz Ingatlanainak egyrészét feláldozni (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Kiszombor nemrégen még igen kedvező körülmények között élte községi életét, ma azonban súlyosan el van adósodva és súlyos pénzügyi válságban van. Ennek a helyzetnek a bi-< rálatával foglalkozott - a vármegye közigazgatási bizottságában Tarnay Ivor alispán ós rámutatott arra, hogy az eladósodás nemcsak a változott gazdasági helyzetnek, hanem a község igazgatásában megállapítható rendszertelenségnek is tulajdonitható. Évekre visszamenő hátralék mutatható ki a község hátrányára, aminek a behajtását nem szorgalmazták eléggé. Megdöbbentő, hogy a község lakossága mennvire nem tud köztartozásának eleget tenni. Legsajátosabb a helyzet a község haszonbérlőinél. A községi földek bérbeadásánál a földhözragadt szegény emberek egymásra licitálnak és amikor a haszonbért fizetni kellene, nem tudnak fizetni. Tarnay alispán azzal fejezte be Kiszombor község anyagi helyzetének ismertetését, hogy a község kénytelen lesz ingatlanainak egyrészét feláldozni s eladni, hogy legégetőbb és magas kamatteherrel járó adósságaitól megszabaduljon. Nyakkendők, ffehérnemiiek lasztékban, olcsó Poliák Testvéreknél szabott árakon csebonics ucca te Széchenyi lér. S