Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-15 / 134. szám

T933 funlus 15: DÉLMAG7ARORSZAG 9 „II kamatterhek óriásiak, a lakosság fizetőképessége a minimumra csökkent" Belügyminiszteri leirat Makó költségvetéséről — 117 százalékos pótadó Makón tójától) isát, ii(A Délmagyarország makói tudósító] tfakó ezévi költségvetésének összeállítás letve megszavazását a város képviselőtestülete megtagadta, ugy, hogy azit az alispán állitotta egybe. Most érkezett le ez a belügyminisztérium által is átvizsgált költségvetés, amely 117 százalékos pótadót állapit meg. A költségvetés leküldése kapcsán a belügyminiszter megállapítja, hogy a képviselőtestület eljárása törvénysértő volt, amikor nem akarta a költségvetést tárgyalás alá venni. A költségvetés összeállítása nemcsak jogos, de kötelessége is a városnak, amely elől nem térhet ki. Kifogásai vannak a miniszternek a költségvetés külalakja ellen, de főkifogása a város gazdálkodásával szemben merült feL A miniszteri határozat éles késsel nyul bele az egyes költségvetési tételekbe, amivel azonban alig segít már az eredendő bajon, ami a város pénzügyi romlását okozta. A kamatterhek óriásiak, viszont a lakosság fizetőképessége a minimumra csökkeni Számtalan konkrét kérdést is tesz fel a város vezetőségéhez a miniszteri leirat, amely egyrészt enyhít a lakosság pótadóterhén a költségvetés lefaragásával, másrészt azonban csökkentőleg hat a város kultúréletének fejlesztésére. Befőttet, babot és uborkát WR ^y^fc 8 ' kiváló mii legolcsóbban BSH Tel* fon 1 7 • 8 2 T I 249 Nippold mérnök ufabb tervezete a földbérlők ügyében Földbérleszállltás, hitel a töldbérlőknek és hatósági támogatás a bérlöszövetkezet megszervezéséhez (A Délmagyarország munkatársától.) Nippold János mérnök a Szegedi Földbérlók Szövetkezete nevében ujabb indítványt terjesztett a legközelebbi közgyűlés elé. A három sűrűn telegépelt oldalon fejtegeti régi, ismert álláspontját. Az indítvány bevezető részében hivatkozik arra, hogy a bérlőválság megoldása ügyében beterjesztett első indítványát a közgyűlés 1930-ban elutasította, mert „a földbirtok feletti rendelkezés jogát, valamint a bérlők feletti külön felügyeleti jogát nem akarta kiadni a kezéből." Ezután bejelenti, hogy a szövetkezet meghajtja magát a város érvei előtt és most olyan javaslatot kiván a közgyűlés elé terjeszteni, amely a város érdekeit teljes mértékben figyelembe veszi, de a bérlőkérdés megoldására is alkalmas. Megállapítja ezután, hogy a konjunkturális Időkben felhajtott földbérek befizetése miatt maradt minden bérlő forgótőke nélkül, ami párosulva a gazdasági válsággal nagy nyomort idézett elő a tanyákon. Ha a város most megtalálja a bérlőkérdés megoldásának helyes módját, „érdemeket fog szerezni arra, hogy a feltétlenül bekövetkező földbirtokreform során ezekre hivatkozhasson, ha nem keres megoldást, akkor a város földbirtokát előbb-ntóbbb el fogja veszíteni olyan csekély ellenérték fejében, amely korántsem áll arányban a mai haszonbérbevételének tőkésített értékével." Megállapítja Nippold, hogy Szeged régi vezetősége helyes uton járt, amikor betelepítette a város körül elterülő homokpusztákat és ezzel bevonta ezeket az értéktelen területeket a mezőgazdasági müvelés körébe, de a város- mai vezetősége netm engedi meg a bérlők szervezkedését, a birtokos jogára való hivatkozással a legnagyobb haszonra törekszik, a saját hibájukon kivűl eladósodott bérlőkkel szemben „a házlebontás módszeréhez folyamodik". Nippold ezt a multat szieretné javaslatával likvidálni. Erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha teljes mértékben támogatja a bérlők szervezkedését, ha a parcellák bérét a termőképesség arányában állapítja meg és ha segédkezet nyújt a bérlő-hitel megszervezéséhez. Nippold részletesen fejtegeti a bérlőhitel kérdését. Megállapítja, hogy a bérlők beruházásainak érték« egy-egy tiz holdas parcellán átlag ezer pengő, tehát négyezer tanyát véve számításba „a bérleti joggal együtt" mintegy négymillió pengő értékkel lehet számolni. — Ha most már egy bérlő tönkrement — irja Nippold — és beruházása megér ezer pengőt, azt javára feltétlenül el kell számolni. Ebből ki kell egyenlíteni a város bérkövetelését és a fennmaradó összeget vissza kell fizetni a bérlőnek Az olyan bérlőnek, aki nincs eladósodva, a szövetkezet nyugodtan adhat néhány száz pengős kölcsönt, de ha később véletlenül még sem tudná teljesíteni fizetési kötelezettségeit „beruházásának és parcellája bérleti jogának értékesítéséből befolyó összegből a kölcsönt vissza tudja fizetni" a szövetkezetnek. Ebből Nippold János azt látja, hogy van mód a bérlők megsegítésére és arra, hogy a régi bérlök száméra „megmentsük fáradozásuk gyümölcsét és családja számára a mindenképen megérdemelt otthont" Nippold szerint a bérlő hitelt má/s törvényes rendelkezés hiányában csak a három érdekelt fél, a város, a bérlő és a szövetkezet kölcsönös megállapodása alapján lehet megvalósítani A város közvetlenül a bérlővel áll szerződéses viszonyban, a földbérlők viszont a szövetkezettel állapodnak meg, hogy az „áruba bocsájtott beruházás értéikét a — szövetkezetre engedményezik" és hogy a szövetkezet abból saját követelését levonhatja. Ha a szövetkezet kénytelen volna valamelyik nem fizető bérlőt perelni, a beruházás a bérleti joggal együtt a szövetkezet tulajdonába megy. A város számára fennmarad a jog, hogy az uj bérlőt kiválassza és vele szerződést kössön, „de annak szem előtt tartásával, hogy lehetőleg a — legtöbbet ígérő kapja meg a bérföldet." Igen érdekes az indítványnak az a része is, amely szerint a bérlőknek nyújtandó hitelhez szükséges tőkét maguk a bérlők jegyzik le üzletrész formájában, igaz, hogy azt részletekben fizethetik be a szövetkezet pénztárába. Addig is, amig a szükséges tőke együtt lesz, a kormány adjon 4—500.000 pengő kamatmentes kölcsönt. A városnak hozzá kell járulnia ehhez a javaslathoz, ha csak „nem akar szembe kerülni a nemzet egységes közvéleményével és nem akarja magát kivonni a nemzieti, gazdasági és társadalmi épifőmunkából. A város anyagi helyzete is megengedi, hogy segédkezet nyújtson, jelenleg 4,500.000 pengő gázgyári pénzzel rendelkezik, ebből a bérlőknek is kell valamit juttatnia." Ezekután következik a három pontból álló indítvány. Az első pont szerint kimondaná a közgyűlés, hogy minden egyes parcellára elrendeli az igazságos haszonbér megállapítását. „A 15—20 kilós haszonbért fel kell emelni, a magas haszonbéreket a parcella termőképességéhez képest csökkenteni" kell. A második pontban azt határozná el a kózgyűlés, hogy a bérlőhitel megszervezését támogatja és utasítja az illetékes városi hatóságokat, hogy ezt a kérdést sürgősen tárgyalják le a bérlők szövetkezetével és javaslatukat terjesszék a legközelebbi közgyűlés elé. A harmadik pont szintén utasitás lenne az egyes ügyosztályoknak, hogy a földbérlőket érintő összes ügyéket tárgyalják le a szövetkezettel, hallgassák meg a szövetkezet javaslatait és aztán saját javaslatukat szintén terjesszék a közgyűlés elé. Okos ám Péter a káplár» „rolytos-falyváit mmtelht, Majd hogy bili ntm gSrnyedflnk Mégis gyínqy lett az iletDik, »«¡éta „FIÚIM" eiilnk." Tékát: Tudod mit? Együnk FRUTTITI A FI« 1« wtflita nonrlM tokira irMM fa csHIipItji IMiM. Kapható 10 és 40 filléres esomaaolAsban. Gyártja: St&hmttfrigy«« 1.1 Badapeat Sikkasztás miatt 14 hónapi börtönre Ítélték Kevermes volt jegyzőiét (A Délmagvarország munkatársától.) Kevermes község volt vezetőjegyzője, Kuszt o s Géza ügyében tartott főtárgyalást szerdán a szegedi Ítélőtábla Sc u 1 té ty - tanácsa. Kusztos Géza folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt került a vádlottak padjára. A törvényszék annakidején egy esztendei és 2 hónapi börtönre ítélte; vádlottársát, dr. Zesskó József kevermesiügyvédet ellenben felmentette az ellene emelt vád alól. A büntető per előzményei arra az időre nyúlnak vissza, amikor országos akció indult a magyar gazdák bonyhádi tájfajta tehénnel való ellátására. Kevermes község 42 gazdája is vásárolt ilyen fajteheneket, körülbelül 42 ezer pengő értékben. Az összeget az O. K. H. hitelezte a gazdáknak, az O. K. H.-val szemben viszont Kevermes község vállalt garanciát. A gazdák a tartozásokat Kusztos Géza kezéhez törlesztették, a jegyző azonban körülbelül 13 ezer pengőt nem fizetett be az O. K. H.-nak. Az 0. K. H. az esedékesség lejárta után perelte Kevermes községet, a község viszont az adósgazdák ellen indított pert. Közben kiderült, hogy a gazdák 13 ezer pengőt befizettek, de ezt az összeget a jegyző, aki a pénzeket átvette, nem továbbította rendeltetési helyére, így került Kusztos Géza a vádlottak padjára. A vezetőjegyző a törvényszék előtt és szerdán az Ítélőtábla előtt is tagadta bűnösségét. A tábla az iratok ismertetése után a törvényszék által kiszabott 1 esztendei és 2 hónapi börtönbüntetést helybenhagyta, ugyancsak helybenhagyta dr. Zesskó József felmentését is. Sok családnak egy a vigyen legyen UBIN fotelágya kapható már 95.— P-ért UBIN IMRE kérpltoinél Szeged, Kossuth Lajos-sug&rnt 8, Telefon 24—65 Vakmerő betörés az ujszegedi tenniszpályán (A Délmagyarország munkatársától.) Vakmerő betörést követtek el szerdára virradó éjszakán az utászezred ujszegedi tenníszpályaján. Az ismeretlen tettesek az éjszaka folyamán kibontották az öltöző tetejét és azon keresztül behatoltak az épület belsejébe. Az öltözőben értékes tenniszf el szerelések voltak, a tettesek sok rakettet, labdát és tenniszöltönyt vittek magukkal. A betörést szerdán reggel fedezték fel, amikor kinyitották az öltözőt. A rendőrség keresi a tetteseket. Evezősök! TRÉNINGRUHA minden színben kapható HABSELYEM BLUZ gyönyörű színekben lt LUSZTIG IMRE »tECHENYI TER 2. TISZA SZÁLLÓ M1LLBTT.