Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-15 / 134. szám

DELMAGYARORSZAG Berlin Bécs ellen Görlng letartóztatta ax osztrák Követség sajtófőnökét — Hagy Izgalom Bécsben a nemzetközi fog megsértése miatt — Habic&t horogkeresztes képviselőt áttették a német határon Bécs, junius 14. Bécsben szerdán is megerősített rendőrőrszemek cirkáltak a középületek előtt és az osztrák nácik főfészkeiben erős őrségeket állítottak fel. Nagy izgalmat keltett az osztrák fővárosban dr. Wasserbeck berlini osztrák követségi sajtóattasé letartóztatása. Berlinben hajnali két órakor a titkos államrendőrség egy különítménye jelent meg dr. Wasserbeck lakásán és Göring porosz miniszterelnök utasítására le akarta tartóztatni. A sajtóattasé hivatkozva területenkívüliségére, nem engedte be a titkos rendőrséget lakásába, hanem feletteseivel lépett érintkezésbe. Telefo non jelentést tett a berlini osztrák követnek, maja D o 11 f u s s szövetségi kancellárnak, aki utasította, hogy ne hagyja el a lakását és csak az erőszaknak engedjen. Ezalatt a rendőrség az egész házat körülvette és négy óra tájban Wasserbecket letartóztatták. Az osztrák kormány még az éjszaka folyamán tiltakozást jelentett be. Linzben a horogkeresztesek nagy tüntetést rendeztek H a b i c h t nemzeti szocialista képviselő letartóztatása miatt és szabadonbocsájtását követelték. A rendőrség gummibotokkai verte szét a tüntetőket Alsóausztriában a nemzeti szocialisták valamennyi párthelyiségét átkutatták és nagymenynyiségü iratot elkoboztak. 147 vezetőt letartóztattak. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: Habicht német birodalmi képviselőt, a nemzeti szocialista párt ausztriai főfelügyelőjét szerdán este áttették a határon. Délután az osztrák kormány hivatalos jelentést kapott Berlinből, hogy Wasserbeck sajtóattasét elindították az osztrák határ felé. A linzi rendőrség délután parancsot kapott, hogy szállítsa azonnal a német határra a letartóztatásban levő Habichtot. A detektívek a képviselőt Passauba szállították, ahol átadták a német hatóságoknak. Véget értek a képviselőház nyolcórás ülései Budapest, junius 14. A képviselőház szerdán délutáni ülésén harmadszori olvasásban elfogadták az 1933—34. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az elnök jelentette, hogy ezzel a 8 órás ülésekre vonatkozó intézkedés megszűnt. Következett a főldhitelrendezéssel kapcsolatos intézkedések kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. R u b i n e k István előadó ismertetése után Kun Béla erős bírálat alá vette az OFB működését. Követelte, hogy a vitézek, özvegyek és árvák adóhátralékát töröljék. Csizmadia András azt kívánta, hogy a banktartozások miatti árveréseket a kisemberek ellen szüntessék be. Farkas István követelte minden hitbizományi és egyházi birtok kártérítés nélküli és minden magánkézben levő birtoknak 200 holdon felüli kisajátítását kártalanítás mellett. A n d a h á z i-K a s n y a Béla: Ha van célja egyáltalán az OFB-nek, akkor éppen ma kéli fenntartani. Az OFB-t fel kell ruházni olyan hatáskörrel, hogy minden vitás ügybe beleavatkozhasson. Dinnyés Lajos felszólalása után Lázár Andor igazságügyminiszter arról beszélt, hogy az ő feladata csak az lehet, hogy egyes felvetődő szociális, vagy jogi igazságtalanságok ellen érvényesítse befolyását. A háború után fellépett igények kielégítésére sürgősen meg kellett alkotni a földreform-törvényt. A gyorsaság miatt nem lehetett áttekinteni a pénzügyi kihatásokat. Inflációs időben alkották a törvényt és hajtották végre. Olyanok is vállaltak földadósságót, akiknek semmijük sem volt és azután nagyon csalódtak. A többség ezután a javaslatot elfogadta. Az elnök ezután javasolta, hogy hétfőn délután tartsa a Ház legközelebbi ülését. Több írásbeli interpelláció felolvasása után a szóbeli interpellációk során K a s n y a Béla a mindszenti földmunkás szövetkezetben elrendelt vizsgálat eredményével foglalkozott és kifogásolta, hogy a szabálytalanságok megállapítása ellenére sem döntöttek még. Kabók Lajos a hódmezővásárhelyi ipartestület önkormányzatának felfüggesztése ügyében követelte a felfüggesztő kormányrendelet hatályon kívül helyezését, mert arra ok nem volt. Az ülés háromnegyed 9 órakor ért véget. „Hz államnak és társadalomnak minden sajtótörvénynél nagyobb biztositéka a kenyérpondoktól függetlenített uiságiró és az egzisztenciájában meg nem támadható kiadó" 4 Magyarországi Lapok Országos EgyesQleiének közgyűlése és Onnep! vacsorája Budapest, junius 14. A Magyarországi Lapok Országos Egyesülete szerdán délelőtt a budapesti kereskedelmi és iparkamara dísztermében tartotta közgyűlését, amelyen megjelent dr. Antal István miniszteri tanácsos, sajtófőnök is. A közgyűlésen Lingauer Albin elnökölt, aki megnyitó beszédében kegyeletes szavakkal emlékezett meg a tragikus hirtelenséggel elhunyt Pakots Józsefről. Majd dr. Gesztéig Nagy László gazdasági főtanácsos ismertette az egvesület átszervezésének munkálatait. A tisztújítás során az egyesület országos elnökévé vitéz Marton Béla országgyűlési képviselőt választották meg, ügyvezető-alelnök lett: vitéz Kolozsvári-Borcsa Kihály (Debrecen), elnökigazgató: Gallovics Jenő, főtitkár: báró Zech Alfonz, társelnökökké választották: Pásztor Józsefet (Szeged), dr. Horváth ödönt (Kecskemét), dr. Gesztelyi-Nagy László' (Kecskemét), Thurzó Naqy Lászlót (Miskolc), és dr. Frank Pál (Sopron). Az igazgatóságba Szegedről beszálasztottak Rácz Antalt és Iván Mihályt. Este a Gellért-szállóban az egyesület vacsorát rendezett. A miniszterelnöki sajtóirodát Rákóczi Imre miniszteri tanácsos és Dulin Elek osztálytanácsos képviselte. A budapesti napilapok szindikátusa részéről Praznovszky Ivan meghatalmazott miniszter és dr. Berkes Róbert kormányfőtanácsos jelent meg, továbbá nagyon sok országgyűlési Képviselő és felsőházi tag. Az első pohárköszöntőt Marton Béla, az egyesület elnöke mondotta a kormányzóra. Utána Gesztelyi-Nagy László Marton képviselőre ürítette poharát találó szavakkal emlékezve meg a sajtó úttörő munkásságáról, amely lendületében az uj elnök tagsága folytán nyerni fog. Marton Béla politikai fejtegetések után arról beszélt, hogy az újságírók társadalma még kevésbé ismerhet társadalmi, felekezeti és szociális különbségeket, mint a társadalom bármely más rétege. Erre az egységes rétegeződést és tagozódást nem ismerő nemzeti munkára hivta fel most már mint az egyesület uj elnöke is az egész magyar sajtót. Huszár Aladár főpolgármester azt hangoztatta, hogy 6 a vidékről jött Budapestre magával hozva a fővárosba az egyik vidéki kulturcentrum érvényesülni akarását és nagyratörését. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a főváros akarásának gátat akarna vetni. Azt tartja helyes politikának, ha a vidék érvényesülése mellett arra törekednénk, hogy az ország arányai mielőbb hozzá nőjenek a főváros arányaihoz. Ezután Pásztor József szólalt fel, aki a vendégeket üdvözölte. Huszár Aladár főpolgármester felszólalásával kapcsolatban foglalkozott a centralizáció és decentralizáció kérdésével. A kiadók és újságírók helyzetéről a következőket mondotta: — Csak egyetlen körülményre szabadjon felhívnom a szíves figyelmét és ez az a végtelenül súlyos helyzet, amelyben a lapkiadók, újságírók ma vannak. Minden társadalmi osztályban — nagybirtokosok és gyáriparosok osztályában is — egyre gyakrabban adnak hangot a jelen sivársága, a jövő állítólagos kilátástalansága, vagyoni és jövedelmi viszonyai leromlása felett érzett elkeseredésnek. A kiadók és az újságírók, — akik pedig valamennyi társadalmi osztály minden keseredésének megértő megszólaltatói —, meggörnyedve, de szótlanul cipelik a már-már elviselhetetlen gondokat és rettentő erőfeszítéssel tudnak csak a rájuk nehezedő terhek felett úrrá lenni. Szabadjon ezen a helyen ezekre a súlyos gondokra, erre a végtelenül nehéz helyzetre és szemérmetes élet-halálharcra felhívnom a figyelmet. Szabadjon ráirányítani a gondosságot arra, hogy a sajtóvállalatok — a nagyobb városok legnagyobb vállalatai épp ugy, mint a kisebb városok legkisebb vállalatai —, mind számottevők; valamennyien sok családnak adnak kenyeret és boldogulásuktól, vagy leromlásuktól tömérdek ember és család exisztenciája. naaii erkölcsi értékek függenek. — Ezenkivül nagy nemzeti értékek is kockán forognak itt, mert államnak, társadalomnak, kulturális és gazdasági életnek minden sajtótörvénynél nagyobb biztositéka a legelemibb kenyérgondoktól függetlenített újságíró, a vállalati exisztenciájában soha meg nem támadható kiadó, ha nagy üzemét legalább olyan kormányzati, társadalmi és etikai gondoskodás őrzi, mint amilyen az egy inassal, legfeljebb egy segéddel dolgozó susztermühelyek exisztenciáját is védi. — Most nem politizálok és nem a magam nevében beszélek — folytatta. Ugy érzem, ebben az összes kiadók és az összes újságírók a hátam mögött állanak és valamennyien a legmelegebb odaadással vallják, amit a miniszrterelnök ur őnagyméltósága, de nálánál is nagyobb ur az örökéletű nemzet, parancsol ránk: az ország szolgálatát. Bizalommal ajánljuk fel e célra munkánkat, de kérjük ugyancsak bizalommal az egész sajtóélet gyökeres megújhodási folyamatának mielőbbi megindítását. — Ezeknek a gondolatoknak a szellemében tudom csak tolmácsolni valamennyiünk legmelegebb köszöntését. Pásztor beszéde után Kolozsvári-Borcsa Mihály debreceni szerkesztő Kozma Miklósra, az MTI elnökigazgatójára és dr. Rákóczi Imrére ürítette poharát. Utána Kozma Miklós és Rákóczi Imre a sajtó nehéz helvzetéről, egyben azonban a nemzeti szempontból elmellőznetetlen kötelességteljesitésről beszélt. Praznovszky Iván, a budapesti napilapok szindikátusának elnöke együttműködést ajánlott fel a Magyarországi Lapok Egyesületének. A vacsora résztvevői kitűnő hangulatban a késő éjszakai órákig voltak együtt. -MOZIMa játszik ílpllf ároci Bori" Karloff és Zita Johann A 3000 éves ember ntoljira ^ Párisi kaland (Véprr* enyedOl)