Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-15 / 134. szám

D£LM AGYAKORSZAG 9ZEOED. Scerketsiotég: Somogyi ucoa 22.1. emu Telefon t23-33. - KIodOhlTalal, k01c*«nk»nyviar «* legylrodo: Afadl uccn S. Telefon 113-OÖ. Nyomda i Lílw Lipót ucea 19. Telefon i 13*oO. TAüratl «t levélcím • DélmaoyaromAg Szeged Elvhiiség és konjunktura A miniszterelnök úrtól a pártszervezés kérdésében korrekt nyilatkozatokhoz vagyunk hozzászokva. A pártvezér, — ez a sző eddig diszt, A ezentúl tisztséget Jelöl, — nem terrorra alapítja a szervezés munkáját s a fogadalmat is azért követeli meg, mert konjunktúrából csatlakozó hiveket nem akar. Ez a védekezési mód nem látszik túlságosan alkalmasnak a kivánt cél biztosítására. Eddig ugyanis a konjunkturás hivek szektájában nem lehet megtalálni az elveknek azt a tisztaságát s az erkölcsi felfogásnak azt a magasságát, amelyik útját állná annak, hogy a fogadalmat letegyék, ha nem meggyőződéses hivei a hatalom birtokosának. Mert azt, hogy ki konjunkturás és ki nem, azt csak akkor lehet eldönteni, amikor a hatalom és a hatalom birtokosai között a személyi összefüggés megszűnik. Addig mindenki lelkesedésből és meggyőződésből csatlakozik, amig a meggyőződésnek és lelkesedésnek próbatétele nem következik elA miniszterelnök ur kijelentheti, — mint fegnap mondta: huszonötször is, —• hogy nem reflektál a konjunkturások támogatására, de mi védi meg a miniszterelnök urat a konjunkturások csatlakozásától, amikor a konjunkturások maguk sem tudják, hogy a lelkesedésük, meggyőződésük s buzgó támogatásuk csak — konjunktura. Ha pedig sem a konjunkturások maguk nem tudják, sem a konjunkturásokról mások nem állapithatják meg, hogy csatlakozásuk a komoly meggyőződés, vagy a hatalom melegét és befolyását esdő érdek tanácsára történt-e, nincs semmi bíztositéka a miniszterelnök urnák afelől, hogy fogadalmas hiveit a miniszterelnöki politika s a kormányprogram terelte táborába, vagy pedig a konjunktura langyos szele hajtotta őket a napsütéses oldalra. A miniszterelnök urnák módjában állott olyan pártot szervezni, amelyiknek minden tagját csak az elvhüség s csak a meg nem alkuvó meggyőződés kapcsolta volna hozzá, a miniszterelnök urnák alkalma volt arra is, hogy minden hívének hűségéről és megbízhatóságáról fogadalom nélkül is meggyőződhessen. Ezt az alkalmat azonban a miniszterelnök ur elmulasztotta. Ez az alkalom akkor adódott, amikor a miniszterelnök ur még nem volt részese a hatalomnak. Ha a miniszterelnök ur ellenzéki korában szervezte volna meg a nemzeti egység pártját. — egyébként: mi szükség van arra, hogy a nemzeti egységnek politikai pártja legyen, hiszen ha a nemzeti egység megvan, akkor az egységes nemzetnek nincs szüksége külön politikai pártra, — akkor biztos lehetett volna abban, hogy senkit se hoz az érdek táborába, senki nem csatlakozik azért, mert a hatalomtól vár valamit, állást, vagy megbízatást, szállítást, vagy kormányfőtanácsosságot, mandátumot, vagy igazolást, akármit, de olyant, amit csak a hatalom adhat, amit csak a hatalom szerezhet, vagy teremthet meg. De ha az szerez többséget, akié a hatalom, — s ez nem Gömbös Gyulára vonatkozik, hanem mindenkire, aki malmon van, volt, vagy lesz, — ha az szervezi meg az országot, aki a kenyér, a kitüntetés s a kinevezés forrása, akkor a többségben s a szervezettségben nem szabad látni, mert nem is lehet látni a polgárság akaratát, a nemzet verdiktjét. Most nem beszélünk arról, hogy a Csütörtök, 1933 junius 15 Ara 12 Illlér' IX. évfolyam,455: sz. jelenlegi miniszterelnök programját mennyiben tartjuk az ország érdekét szolgálónak s mennyiben sürgetjük annak revízió alá vételét, most nem tesszük mérlegre sem a miniszterelnök programját, sem a többségi párt politikáját, minden helyesléstől és helytelenítéstől eltekintve állapítjuk csak meg, hogy képességeire és programjára való tekintet nélkül minden miniszterelnök meg tudja szerezni magának az ország többségét s a polgárságnak. — sajnos, igen jelentékeny — tömegét mindegyik miniszterelnök leltári tárgyként veszi át elődjétől s ugyanígy adhatja át utódjának. Mióta az elszegényedés, a köztisztviselői állásokra való ráutaltság politikai meggyőződés és existencia között szoros kapcsolatot teremtett, amióta csak a legvagyonosabb, — hol van már ez a nagy vagyon ? — és a legszegényebb polgárok közül azok, akik nem kérnek és nem várnak semmit sem a kormánytól, sem a kormány politikai exponenseitől, engedhetik meg maguknak azt a fényűzést, hogy meggyőződésüknek szabadon adjanak kifejezést, azóta még könnyebbé vált a hatalom pártszerveELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken ea Budapesten 3.00, kUUOldOn 6.40 pengd. — Egye* uAm Ara hétkiílnap 12, vnsAr- «s Ünnepnap 201111. Hlrpoléíek felvétele tarifa szerint. Megjelenlk hétlO kivételivel naponta reqqel zése s azóta még kevesebb politikai súlya van annak, ha az uralom birtoka előtt hajbókolnak azok, akik kenyeret, állást, exisztenciát, vagy kitüntetést esdekelnek. Természetesen nem mondjuk azt, hogy a kormány céljai nem tiszteletreméltóak, nem mondjuk azt sem, hogy a kormányt meggyőződéshői támogatni nem lehet, csak annak a kétségünknek adunk kifejezést, hogy a fogadalom letétele még nem jelenti a meggyőződés tisztaságát s az elvhüség szeplőtelenségét és hogy az az éljen, ami ilyenkor felhangzik, soha nem lehet tudni, hogy a könyök indulóját, vagy a meggyőződés himnuszát intonálja-e? Az élharcosokat pedig sokkal jobban szeretnénk a magyarságért, a revízióért, a magyar nemzet életfeltételeiért folyó küzdelem élén látni, mint egy politikai párt szervezetében. Az élharcosok haladjanak a magyarságnak, nem pedig egy politikai pártnak élén s ne a kinevezés, ne a pártpolitikai bizalom, hanem a tehetség, az alkotni tudás, a tiszta itélet s az erős nemzeti érzés, a szabadságnak és a népnek szeretete adjon jogcímet s teremtsen munkakört a kiválasztottaknak: Imrédy pénzügyminiszter beszéde a londoni konferendán A külkereskedelmi mérleg, a fizetési képesség és a fegybank érckészleíe — „A magyar Ipari részesíteni kell a nemzetközi munkákban" London, junius 14. A világgazdasági értekezlet szerda délelőtti ülésén MacDonald elnök bejelentette, hogy az Egyesült-Államok küldöttsége a vámfegyverszünetre vonatkozó törvényjavaslatot terjeszt be és hozzátette azt, hogy a vámfegyverszünet julius elsejéig marad érvényben. Ezután H y m a n s belga külügyminisztert közfelkiáltással az értekezlet alelnökének választották meg. Az első főmegbizott, aki ma felszólalt, D o 11f u s s osztrák kancellár volt. Bejelentette, hogy Ausztria hozzájárul a vámfegyverszünethez. Chamberlain angol kincstári kancellár szólalt fel ezután Anglia nevében és hangsúlyozta az aranyszinvonal emelésének szükségességét. A termelési költségek további leszállítása teljes lehetetlenség volna, mert tovább csökkentené a nemzeti jövedelmet adó hozadékot, ez felborítaná a költségvetést. — A háborús adósságok elintézése a válság megoldásának egyik legfontosabb előfeltétele — folytatta. A devizakorlátozások tekintetében sürgette Chamberlain, hogy az értekezletnek ezzel a kérdéssel foglalkoznia kell és a rendes nemzetközi kölcsönnyújtási tevékenység újból való felvételével. Kétoldalú egyezmények sorozata legalkalmasabb a vámtarifák mérséklésére. Hymans belga külügyminiszter kijelentette, hogy a pénz rögzítése lényeges előfeltétele az aranyalapra való visszatérésnek. Azt hiszi, hogy a túlzott vámvédelemnek igen nagy része van a világgazdasági egyensúly felbontásában. A konferencia délutáni ülésén Imrédy Béla magyar pénzügyminiszter mondott nagy beszédet. A miniszter beszédében hangoztatta, szükségesnek látszik, hogy a magyar külkereskedelmi mérleg tartósan jelentékeny összegű aktiv egyenleget érjen el. Másfelől szükséges, hogy a külföldi tartozás összege olvan összegre csökkentessék, amely a nem mellőzhető természetű más külföldi fizetésekkel együtt fedezetet nyerh'et a külkereskedelmi mérleg aktiv egyenlegéül. Harmadszor szükséges volna, hogy a jegybank érckészlete olyan magasságot érjen el, amely lehetővé teszi a fizetési mérleg átmeneti jellegű hiányainak fedezését és alátámasztani tudja a pénz stabilitásához szükséges eszközöket. A magyar külkereskedelem fejlődése elsősorban a következő tényezőktől függ: a nemzetközi kereskedelem akadályainak megszüntetése, ideértve az adminisztratív és indi-i rekt protekcionizmus mindenféle megnyilvá-» nulásat is. Az árszínvonal, különösen pedig a mezőgazdasági termékek árának emeikedese. A mezőgazdasági országok együttműködése az értékesítés tekintetében. Kivitéli többlet csak ugy érhető el, ha Magyarországtól nem kívánják, hogy a kivitellel azonos mértékben hozzon be ipari árukat. A fizetési képesség helyreállítására és a külföldi tartozások rendezésére, az adós-> ságszolgálat mérséklésére, a hosszúlejáratú kölcsönök törlesztési ideiének kitolására és a rövidlejáratú tartozások konszolidálására van szükség. "A' jegybank érckészlete * külföldi segítség hiányában csak a külkeres-* kedelmi mérleg aktiv egyenlegéből volna növelhető, ami lassú folyamat levén, késleltetné a devizaforgalmi korlátozás megszüntetését és az adósságszolgáltatás megkezdését. Ennek kö-> vetkeztében minden figyelembe vehető ér-< deknek leginkább az felelhet meg. hogy a jegvbank érckészletének növelése külföldi hí-* telek segítségével történjék meg. Az esetben, ha a magyar kivitel eléri a nélkülözhetetlen árubehozatal fedezéséhez szükséges magasságot, az árukivitelből származó devizabevételből az adott helyzethez mért hányad tartalékolható lesz az adósságszolgálat céljaira. A magyar ipart részesíteni kellene sí nemzetközi munkákban. A magyar kormány reméli, hogyha a viszo-»