Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)
1933-05-12 / 107. szám
4 DÉLMAG7ARORSZÂG máfus T2. szólította a fömagánvádlót, hogy nem akarná-e az ügyet inkább békésen elintézni. Székely azt felölte, hogy nem. A bíróság ezután tanuként kihallgatta Balla Jenőt, aki vallomásában elmondotta, hogy a „Szegedi Napló" elleni bojkott-határozatról Székely is tudott. Amikor olyan híreket hallott SzékelyTÖl, hogy összeköttetésben áll a bojkott alatt álló lap embereivel, külön ls figyelmeztette és akkor Székely kezel adott arra, hogy nem áll velük összeköttetésben. Másnap már a „Szegedi Napló"-hoz belépett. Kihallgatták ezután Hilf László hírlapírót, aki azt vallotta, hogy Székely az átlépésével három újságíró szájából vette ki a kenyeret ugyanakkor, amikor neki biztos állása volt. Az ülésen az volt az álláspont, hogy a legsúlyosabb cselekményről van szó, ezért a legsúlyosabban kell elbírálni. A védő kérdésére kijelentette, hogy véleménye szerint Székely súlyosan vétett az újságírók kari és szociális érdekei ellen. Sz. Szigethy Vilmos arról beszélt vallomásában, hogy a lap elleni bojkott azt jelentette, hogy a lapnál nem szabad újságírónak munkát vállalnia. Amikor a munkatársak beszüntették a munkát, a kiadó felesége kétségbeesetten kereste fel őt este 9 órakor és arra kérte, hogy csinálja meg a lapot. Ezt a kérést visszautasította és megmagyarézta, hogy °.rre a munkára ujságiró nem vállalkozhatik. Tölgyes Gyula is azt vallotta hogy Szék ily Molnár a legsúlyosabban megsértette az újságírók szociális és kari érdekeit. Az elnök újból megkérdezte Székelyt, hogy nem kivánja-e békésen elintézni az ügyet. Székely ezt felelte: — Nem, instálom... A biróság ezekután ismertette az u'-^aiió egyesület üléséről felvett jegyzőkönyvet, a határozatot és a fegyelmi ügy aktáit, itélC't, A fegyelmi tanács a fömagánvádlót vétkesnek mondotta ki abban, hogy a „Szegedi Naplóiá'," állást vállalt, mert ezzel a kari szolidaritás ellen súlyosan vétett. A fegyelmi tanács Székely Molnár Imrét ezért tagságának egy évre való felfüggesztésére ítélte, enyhítő körülménynek tudva be többek kV zött azt, hogy először állott fegyelmi Wróság előtt. Gőmőry elnök ezután kijelentette, hogy mielőtt a perbeszédek elmondására sor kerülne, ismételten módot kiván adni Székelynek a vád elejtésére, ezért a tárgyalást öt peítre felfüggeszti. Az újbóli megnyitás után dr. Hoffmann Ferenc, a főmagánvádló képviselője azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a biróság napolja el a tárgyalást és adjon módot arra, hogy a határozathozatalban résztvett újságírók ellen vádat emelhessen a főmagánvádló. — Ez kérem sajtóper — válaszolta az elnök. Nem lehet a vádlottakat cserélgetni, mint a csizmát. Arról van szó, hogy a vádat ebben az ügyben fenntartja-e? Dr. Hoffmann ezután vádbeszédében arról beszélt, hogy a bérmozgalom tőrvény által üldözendő cselekmény. Azt is állította, hogy a lap elleni»bojkottmozgalomban résztvevő újságírók eljárása kimeríti a zsarolás kritériumát, mert ezzel az eljárásukkal arra akarták kényszeríteni a kiadót, hogy a munkatársak jogos követelését kifizesse. A vádlott — mondta Hoffmann — nem hivatkozhatik jogos magánérdekre, ez piszkos üzleti ügy. Végül „kérte ugy Pásztor, mint a még ezután vád alá helyezendő többi ujságiró bűnösségét megállapítani és őket elítélni." 1500 pengő kártérítést is kért. Dr. Barta Dezső, Pásztor védője arról beszélt, hogy Székely a súlyosabb kitételeket nem inkriminálta a kommüniké szövegében. A bizonyítás minden vonalon százalékban sikerült, százaz egyesület tényleg hozott ilyen határozatot, Székelyt tényleg kiközösítették, Pásztor a kommünikét hiven közölte, de beigazolást nyert az is, hogy a kommünikében foglaltak teljes egészében fedik a valóságot. Ezután Pásztor József beszélt: — Méltóztassék megengedni — mondotta —, hogy mindenekelőtt a főmagánvádló képviselójenek szokatlanul magasszarnyalásu és rám megsemmisítő hatású vádbeszéaére reflektáljak. A jogi képviselő ur olyan állításokkal akarja bizonyítani az én bűnösségemet, mint amilyen az, "hogy a bérmozgalom törvénnyel tiltott cselekmény, hogy ujságiró kartársaim zsarolást követtek el. amikor a „Szegedi Napló" bérharcra kényszerült munkatársait támogatták abban, hogv a kiadó— amint a jogi képviselő ur mondta —, kénytelen legyen jogos követeléseiket kifizetni és hogy én, a vádlott, ne hivatkozzam jogos magánérdekre, mert ez bizony csak piszkos üzleti ügy. Ezzel a magvas érveléssel szemben figyelmeztetnem kell a jogi képviselő urat, hogv azóta, amióta a nagyipar Angliában kialakult s amióta ez a fejlődési folyamat a kontinensen is megindult, a bérmozgalom, amíg törvényes keretek között mozgott, a helyzetén javitanl akaró minden munkásnak szankcionált fegyvere volt és az ma is. — Ami az eljárásom indokára vonatkozó vakmerő inszinuációt illeti, felszólítom a jogi képviselő urat, hogy durva sértését ismételje meg a tárgyalási termen kívül. ahol nem védi a védői immunitás és ahonnan bűncselekményéért a vádlottak padjára ültethetem. Meg vagyok róla győződve, hogy ugyanebben az elbánásban fogja részesíteni az 'az ujságiró gárda, amelyet a kartársak érdekében kifejtett tevékenységéért nem átallott zsarolással vádolni. Ezután Pásztor a tárgyalás során felmerült ujságiróproblémákkal és a főmagánvádlónak a tárgyalás során felmerült néhány szempontjával foglalkozott, majd azt fejtegette, hogy ugy az alaki jog. mint az anyagi igazság szempontjából fel kell őt menteni, mert a hozzá közlés céljából eljuttatott kommünikét hűen közölte és mert a valódiság bizonyítása melyet ma lefolytattak. teljes mértékben sikerűit. —. Két és fél évtizedes ujságiró-multtal, multamban több sajtóperrel, de egyetlen egy marasztaló Ítélet nélkül állok itt és kérem most is, tisztelettel és bizalommal, az igazságos ítéletet — fejezte be szavait. A biróság kétperces tanácskozás után Pásztor Józsefet, az ellene emelt vád alól felmentette. mert a kommünikében foglalt tényállítások igazolási nyertek, a bűnösség igy megállapítható nem volt. Székely Molnár Imre fellebbezést jelentettbe. CIANOZAST és molykár ellen S^f^o^őibiTn^ex Lakásferttf tlenittf Vállalai cjAn.«*^», ZyUIon Oizlp&rt Rt. Rzesrcdl kirendeltsége U Szeged. Dugonics tér 12. Telefoni 31-7? EHiltfák a facsemeték piaci árusítását csemeték piaci árusításának legszigorúbb eltiltását kéri. A piacon árult facsemeték egyrésze hosszabb ideig hányódik a szabad levegőn, gyökerei igy elpusztulhatnak, a fa életképtelenné válik és akkor setm tér magához, ha később elültetik. De a csemeték piaci árusításának eltiltása fontos a paizstetüs fertőzés elleni védekezés céljából is. («A Délmagyarország munkatársától.) Szeged hatósága rövidesen felterjesztést intéz a földművelésügyi miniszterhez és a gyümölcsfacsemeték piaci árusításának szigorú eltiltását kéri. A felterjesztésre érdekes feljelentés adott alkalmat. A feljelentést a Dunántuli Mezőgazdasági Kamara adta be a földművelésügyi miniszternél több szőregi fakertész ellen. A feljelentés szerint néhány szőregi csemetekertből kikerült gyümölcsfák törzse belül száraz, élettelen, barna és fagyott volt. A kamara szerint ezek a csemeték több szőregi faiskolából kerültek ki és igy jogosnak látszik az a feltevés, hogy a szőregi és szőregvidéki faiskolákban előfordulnak ezek a bajok. Az élettelen gyümölcsfacsemetéket a gazdák megvásárolják és csak egy év múlva derül ki, hogy mit vásároltak, amikor a kiültetett csemete nem ver gyökeret és nem hajt ki. Ez súlyosan megkárosítja a gazdákat, a csemetékért adott pénzük elvész, ezenkívül elvész a hiábavaló várakozással eltelt esztendő is. A kamara szigorú vizsgálat elrendelését kérte a földművelésügyi minisztertől és a vizsgálat eredménye alapján megfelelő intézkedések megtételét. A miniszter a feljelentést Szeged hatóságához küldte le a vizsgálat megejtése céljából. A város hatósága azonban megállapította, hogy Szőreg nem tartozik Szeged hatáskörébe, a szegedi hatóság tehát nem vizsgálhatja meg a szőregi csemetekerteket. A dunántuli kamara feljelentése alapján a város mégis foglalkozott a '^rrféssel és megállapította, hogy a csemeteárusításnak jelenlegi rendszere egészségtelen. Elhatározta a polgármester, hogy felterjesztést intéz a földmüvelésügyi miniszterhez, akitől a A Délmagyarország ui telefonszámai: Kiadóhivatal és nyomda .... 13-06. Szerkesztőség és felelős szerkeszt&23-33. Pénteken húsz holland ufságirő érkezik Szegedre (A Délmagyarország munkatársától.") Csütörtök délben dr. Pálfy József helyettes polgármester elnöklete alatt értekezlet "volt a városházán a holland újságírók szegedi látogatása programjának megállapítására. Az értekezleten résztvettek a Területvédő Liga részéről dr. Kogutovitz Károly és Török Sándor, az idegenforgalmi hivatal részéről Nyáry György. A holland újságírók pénteken délután fél hatkor érkeznek Szegedre. A páivaüdvaron ünnepélyes fogadtatás lesz, a vendégeket dr. Pálfy'József üdvözli a város nevében, beszédét németül dr. Kogutovitz Károly tolmácsolja. A vendégek a város által rendelkezésre bocsájtott autóbuszokra ülnek és szálláshelyűkre mennek. Hat óra után a holland újságírók megnézik a fogadalmi templomot, a Pantheont, az egyetemi épületeket, a Barkmalmot, a Tisza-hidat. Látogatást tesznek begavári Bark Bernát felsőházi tag. holland konzulnál. Este a Kass-szállóban a polgármester magyaros vacsorát ad a vendégek tiszteletére. Szombaton reggel 9 órakor autóbuszokon kirándulás lesz Alsótanyára, ahol az iskolát, a mintatanyát, a trianoni határt nézik meg. Amennyiben eső lenne, ugy a szabadkai ut felé rándulnak ki a trianoni határhoz és megtekintik a kisérleti telepet, a hajókötél gyárat, a paprikamalmot, stb. Délben megnézik a városi muzeumot és Móra Ferenc ásatásaínak eredményét. A vendégek a délutáni gyorssal utaznak el Szegedről. A husz holland uíságiró kalauzolását a Területvédő Liga vezetői, az újságírók és az idegenforgalmi hivatal felkérésére megfelelő vezetők látják el.