Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-24 / 117. szám

ADUNK divat női cipőket 7.70 -tftl HA-HA cipőáruház Szeged, Kelemen ucca 12. sz. (A Délmagyarország munkatársától.) Bá­rányi Tibor főispán kedden reggel Bajára utazott, majd este negyednyolc órakor várat­lanul visszaérkezett Szegedre és egyenesen a Kass-szállóban levő szállására ment. Néhány nerc múlva sürgősen a főispán lakására hivták dr. Szél Pál belgyógyászt azzp{, hogy Bárá­nyi Tibor igen rosszul érzi magát. A főispán betegségéről riasztó hirek keltek szárnvra és terjedtek el percek alatt a város­ban. A hirek arról szóltak, hogy régi gyomor­baja ujult fel és állapota súlyos. A Délmagyar­ország munkatársa érdeklődött a főispán hogy­léte iránt; maga a főispán jelentkezett a tele­fonnál. — Azt hittem magam is — mondotta —, hogy komolyabb a baj, de az orvosok alapos vizsgálat után megnyugtattak. Megállapítot­ták, hogy a baj nem súlyos, de nyolc napig ágyban kell maradnom. A körülményekhez képest elég jól érzem magamat. A ba jai instal­lációt azonban sajnos, el kell halasztanunk. A főispán állapotáról báró T u n k 1 Tamás titkár a következőket közölte: — A főispán ur egy év előtti súlyos műtét­jének következtében a gyomorbélhuzamok fo­kozottabb érzékenysége áll fenn. Dietikus hi­bák történtek, amelyeknek következménye­képen fellépett hevenyjellegü gyomorbélhu­rutja miatt bajai útját megszakította, vissza­tért Szegedre és 8—10 napig a szobát kell őriz­nie. Ennek következtében tehát a 30-ára kitű­zött installáció megfelelően halasztást szen­ved. A szakszervezetek tiltakozása a német diktatúra ellen (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A szakszervezetek országos választmánya ked­den délután tartott ülésén tiltakozott a német szervezett munkásság és annak intézményei ellen kifejtett erőszakos intézkedések ellen. A szakszervezetek országos választmánya felhí­vással fordul a munkásokhoz és minden jó­érzésű emberhez, akiket a német áruk vásárlá­sától való tartózkodásra szólít fel. A felhívás a bojkottot azzal indokolja, hogy Németország­ban az emberi jogokat, a kulturát és a szer­vezési szabadságot eltipró irányzat van ural­mon, amely elzárkózik a magyar termények bevitelétől. dese szerint az iparnak is áldozatokat kell hoznia. Fabinyi Tihamér beszéde után Magyar Pál helytelenítette az árelemzés mai rendsze­rét, árvizsgáló bizottságot tart szükségesnek. Ezután Körmendy Mátyás szólalt fel. Arról beszélt, hogy a mezőgazdaság súlyos helyzete milyen nehéz körülmenyek közé jut­tatta a kisiparosokat. Kifogásolta, hogy a költ­ségvetésbe nem állítottak be megfelelő összege­ket a kisiparosság támogatására. Kérte a kor­mányt, hogy biztosítson az iparosság számára munkalehetőségeket és a képesítéshez kötött iparágakat részesítse a miniszter a legmesz­szebbmenő védelemben. Eckhardt Tibor beszédében éles szavak­kal birálta az autonom vámtarifát. A magyar mezőgazdaság ezt a vámtarifát nem birja el többé, de nincs is rá szükség, mert az csak a gváriparnak kedvez. Állást foglalt a kartellek ellen, majd foglalkozott a diósgyőri vasgyár­ral, ahol a kartellmegállapodás következtében igen sok munkás vált keresetképtelenné. F e 11 n e r Pál beszéde közben éles szóvál­tásba keveredett a szociáldemokratákkal és a kisgazdákkal. Zajos jelenetek voltak akkor is, amikor Éber Antalnak, a budapesti kamara elnökének működését birálta. Propper Sándor a kartellek árdiktaturá­ját támadta beszédében. Az ülés hajnali két óra után ért véget. A horogkeresztes diákok és a Bleyer-elienes lüníelések Berlinből jelentik: A Német Diákság sajtó­irodája közli: A magyar diákok Berlinben tervezett vivóversenye alkalmából szombaton este teára hivták meg a német diákokat. A né­met diákság azonban arra való tekintettel, hogy „a német kisebbségeket a magyarországi főis­kolákon háborgatják", kénytelen volt a meg­hívás elfogadását a magyarok megnyugtató ki­jelentéseitől és a németellenes tüntetések meg­szüntetésétől függővé tenni. Minhogy egyik fel­tételt sem teljesítették, a német diákság a teán nem vett rész. Leistritz, a német diákság test­nevelési hivatalának vezetője szombaton dél­után a diáksággal közölte, hogy emiatt a ver­seny is elmarad. A német diákság nevében ki­jelentette, reméli, hogy az ezeréves német— magyar barátságnak ez az elhomályosodása hamarosan helyt fog adni a megszokott baj­társiasságnak, viszont a német diákság teljes világossággal és félreérthetetlenül nem akar semmi kétséget fennhagyni'magyarországi né­met testvéreik iránti hűsége tekintetében. A munkaalkalmak, az ipari kivitel, a közüzemek és a kisipar kérdése Fabinyi kereskedelmi miniszíer költségvetési beszédében »Nagy beruházásokra nincs lehetőség, támoqatnl kell az egyéni kezdeményezési« — Hajnalig fartolt a képviselőház keddi ülése Budapest, május 23. A képviselőház keddi ülé­se a hajnali órákig tartott, bár nem volt interpel­lációs nap. A kereskedelmi tárca költségvetésé­nek vitájában ugyanis kétórás beszédet mondott Fabinyi miniszter és a házszabályok értelmé­ben a miniszteri beszéd ideje nem számitható be a nyolcórás ülés tanácskozási idejébe. Ezért két órával meghosszabbították a tanácskozást és az ülés csak éjfél után két órakor ért véget. A haj­nalig tartó ülésről részletes jelentésünk a követ­kező: A képviselőháza kereskedelmi tárca költség­vetését Kezdte tárgyalni. Görgey István előadó arról beszélt, hogy'a gazdasági életben ui esz­mék és uj elvek válnak valóra és meg kell ba­rátkozni a kényszertársulás gondolatával és az ipari numerus clausussal is. Magyarország igyekszik alkalmazkodni a megváltozott gazda­sági rendhez és lehetőleg minél több állammal énitette ki gazdasági kapcsolatait. A továbbiak során hangoztatta, hogv a két uj budapesti hid építésének előmunkálatait folyamatba tették. Ezután a költségvetés egyes tételeit ismertette részletesen. Farkas Tibor, a kisebbségi vélemény elő­adója helytelenítette, hogy a minisztérium át­szervezését nem haitották végre a költségvetés összeállítása előtt. Részletesen foglalkozott a Máv. üzleti politikájával. A vasút és autó har­cában szerencsétlen dolognak tartja a 30 lilo­méteres körzetben való autófuvarozásj tilalom fenntartását. Fabinyi Tihamér: Megszüntetjük. Bud János azzal kezdte beszédét, hogy nem tud könnyen arra az álláspontra helyezkedni, hogy a gazdasági szabadelvüség a történelmi lombtárba való. A mai gazdasági rend alapja a szervezkedés, de ha túlságba visszük, nagy veszedelmeket rejt magában. A szervezkedés­nek meg van az a veszélye, hogy ellentétet támaszt az egyes társadalmi osztályok között. A közüzemek lebontását szükségesnek tartja, rle a kényszerrendszabályok nem célravezetők. A mai súlyos helyzetben az a feladatunk, hogy a kényszerrendszábályokat a minimumra kell csökkenteni és meg kell adni a lehetőséget az egyíni kezdeményezések számára. A kereske­delmi miniszternek okvetlenül foglalkoznia kell az ipar újjászervezésének kérdésével. Súlyt kelt vetni a belső piat megvalósítására és a fogyasztás emelésére, mert ez is van olyan fontos, mint a külföldi piac. Lázár Miklós, Petrovácz Gvula és Éber Antal felszólalása után Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter mondott beszédet. — Ipari kivitelünk — mondotta —, arány­lag nem csökkent, sőt a nehézségek ellenére sikeres eredményeket is értünk el. A beruhá­zási kérdés központi kérdés, mert ezúton le­het a vérkeringést megindítani a gazdasági életben. Sajnálattal kell megállapítania, hogy tökeszegény országunkban a nagy beruházá­sokra nincs meg a lehetőség. A transzferpénzek fokozottabb igénybevételére van szükség és az utóbbi tekintetben már több lépés történt kül­földiek részéről, akik hajlandók követeléseiket hasznos beruházásra rendelkezésre bocsátani. Az állami beavatkozás terén az észszerű közép­utat kell járnunk és támogatnunk kell az egyé­ni kezdeményezést. — A kormány — folytatta beszédét —, a ke­reskedelmi tárgyalásoknál már tanú jelét ad la annak, hogy hajlandók vagyunk észszerű le­mondásokra. A pénzügyminiszter legközelebb javaslatot terjeszt a Ház" elé, amelynek alapján egy amerikai társaság segítségével földgáz és olajkutatás indul meg a Dunántul. A kisipar kérdésében ki kell fejleszteni a kisiparos egyéni Ízlését és hitellel kell fejleszteni mun­kaképességét. A munkaalkalmak szaporítása tekintetében elkövet minden lehe­tőt és a közszállitásban fokozottan törekedik a kisiparosság bevonására. Azokat a közüzeme­ket, amelyek nem közérdekűek és versenyt tá­masztanak, meg kell szüntetni. A külkereske­delem fejlesztése érdekében minden lehetőt el­követett a kormány és az utolsó négy hónap­ban jelentékeny eredménnyel zárult külkeres­kedelmi forgalmunk. A vasúti diiszabásban egy hónap alatt az arányosítás életbelép, kü­lönösen a mezőgazdasági főterményekre. A miniszter ezután kiemelte a Balaton ide­genforgalmi jelentőségét. Csak ott lehet ide­genforgalom. ahol sulvt vetnek a higiéniára .és a kulturális követelményekre is. Végül a dínlomás ifjúság elhelyezkedéséről beszélt. Az állam eddig elkövetett mindent, de meggyőző­-MOZI­Ma játszik Széchenyi . A Hét orömopa Ingyen olvashatja a Délmagyarországot mert visszakapja elköltött pénzének 5°/o-át, ha takaré­kossági szervezetének üzletei­ben szerzi be szükségleteit.

Next

/
Thumbnails
Contents