Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-24 / 117. szám

4 D £ L M A G 7 A R O R S Z A G 1933 május 24: Olcsó, szép és tartós a- gFb harisnya Pollák Testvéreknél A tanyakérdés Dr. Kogutowicz Károlynak erről a kérdésről megjelent közleményére szeretnék néhány megjegyzést tenni. Szerintem a tnnyák további szaporításának előmozdítása és a tanyai központok szaporítása közgazdasági szempontbői nemcsak ne?n szükséges, hanem egyenesen káros. Az látszik inkább kívánatosnak, hogy a tervbevett telepítési kérdéssel kapcsolatosan inkább a községesités lépjen előtérbe és azokat a nagy ürességeket, amelyek ma a Nagyaifőid karakterisztikumai, falvakkal tarkítsuk és népesítsük. Lehet, hogy a török hódoltság megszüntetése utáni időszakban az inkább nomád szerű alföldi gyér lakosság főleg állattenyésztésre alapított gazdasági rendszerének jobban felelt meg a délamerikai ranchorendszerü tanyai település, sőt talán az is lehet — bár kétségbe vonom —, hogy csakis a tanyai rendszer fenntartása tette lehetővé, hogy az Alföld színtiszta magyar maradt, de ezek a megállapítások a mai szükségletekkel és a mai közgazdasági kívánságokkal szemben teljesen háttérbe szorulnak. Igen helyesen és érdekesen fejti ki dr. Matolcsy Mátyás a nemrégen megjelent: „Mezőgazdasági munkanélküliség Magyarországon" című tanulmányában, hogy a munkanélküliség az Alföldön sokkal nagyobb, mint a Punántul. Mert — bármily paradoxonnak is tűnjék az — a népsűrűség a nem községesitett Alföldön kedvezőbb, mint a Dunántul. Békés- és Csanád vármegyék, valamint Hódmezővásárhely munkanélkülisége a legnagyobb, pedig itt a négyzetkilométer szerinti lakosság száma 81.4, 83 és 82.1. Ezzel szemben ezek a viszonyok Fejér, Báesbodrog, Győr, Komárom vármegyékben sokkal kedvezőbbek, bár a lakosság sűrűsége 53.4, 58.7, 62.3 és 68. És ez nvombin érthetővé válik, ha tudjuk, hogy az Alföld 10 vármegyéjében összesen 734 kOzség van, mlg a Dunántúl 10 vármegyéjében 2002 község. Az Alföldön a községek átlagos lélekszáma 6627, a dunántúliaké átlag 1345. Legkirívóbb ez Békésmegyében, ahol a községek átlagos lélekszáma a 10 ezret meghaladja. Kiegészíti ezen aránytalanságot és az ezen alapuló munkanélküliség fokozását az egyes községek területe is. Békés-, Hajdú- és Csongrádmegyékben a községek átlagos területe 100 négyzetkilométernél (17.400 kat. hold) nagyobb, ezzel szemben Baranyában 12.5, Tolnában 29 négyzetkilométer területű átlagosan egy község. Ezekhez a tényekhez fűzi Matolcsy azon magyarázatot, hogy a nagy határral biró és nagy lélekszámú községek strukturája a sok kézimunv kát igénylő belterjes gazdálkodás lehetőségét kizárja. Nem akarok itt Matolcsy nyomán kitérni a gazdálkodás rendszerére, amely más a Dunántulon és más az Alföldön, aminek magyarázata azonban nemcsak, vagy nem kizárólag a lakosság és birtokállomány helytelen megosztásában, hanem a talajminőség és a csapadék eloszlásában, Illetve az öntözőberendezés és csatornázás hiányában is keresendő. Ezekre csak azért mutatok Itt rá, mert a telepítéssel kaipcsolatos (kőzségesítések feltétlenül inkább alkalmasak ezen hiányok kiegyensúlyozására, mint tanyai központok létesítése, illetve a tanyarendszer további klépitése. A tanyák, helyesebben tanyai központok nem önálló egyedek, hanem valamely alföldi községhez, vagy városhoz tartoznak. Mint ilyenek tehát önállóan nem rendelkeznek, szükségleteiket egymagában nem intézhetik, a kőznek csakis községeiken át és azokon keresztül lehetnek szolgálatára Már pedig a községek (vagy városok), amelyek kiterjedt tanyarendszerrel rendelkeznek, legyenek azok központosítva Is, nem képesek oly gondot fordítani ezen tanyák és azok kőzszükségleteinek kielégítésére, nem tudnak anyagiakkal rendelkezésükre állani akár a termelési rendszer megváltoztatása, akár csatornázás, vagy öntözés tekintetébein, mert ezek elsősorban saját belterületi, illetve községi szükségletek kielégítéséről kénytelenek gondoskodni, amelyek rendszerint a rendelkezésre álló anyagi eszközöket többé-ke» vésbé absorbeálják. S habár az is igaz, hogy e szükségletek ellenértékét majdnem kizárólag a községek, vagy városok szűkebb lakossága viseli is, mégis azzal, hogy a tanyai nép e közületekhez, amelyek néha — amint például Szegeden, vagy Pebrecenben — igen messzire esnek, tartozik, voltakép városi lakosság számba megy és ezáltal elesik a község szűkebb értelemben vett lakosságának minden előnyétől; nem igen visel ugyan ebből folyóan tul nagy terhet, de meg van fosztva annak a lehetőségétől, hogy önállóan, saját, •zükebb értelemben vett szükségletel megoldásáról kellően gondoskodhasson. Ezen a tanyai központ sem segít, amely inkább közigazgatás-rendészeti expedíens. Ezzel szemben, ha a tanyai lakosság önálló községekbe tömörül, akkor maga a község lakosságának szükségletéről a helyzethez mérten gondoskodni tud. Nemcsak az intenzív gazdálkodást előmozdító berendezések és Így munkaalkalmak létesítéséről, hanem a közlekedés megjavításáról, az egyesek megélhetésének biztosításáról stb. stb. Mert hiszen ezesetben hozandó áldozatainak kamatát maga élvezi és nem kénytelen adóíillérjével távoleső község vagy város oly fejlesztési feladatait előmozdítani, amelyek előnyelt egyáltalán nem, vagy csak igen ritkán élvezheti. Tehát a telepítési kérdés helyes megoldását csakis az Alföld önálló községesitésében látom és vallom azt, hogy e nagy terület felvirágzása az egész vonalon csakis akkor fog valójában megindulni, ha a községesités elhatároztatott és ok-, meg célszerűen végrehajtatott Gál Miksa. Héttagú beíoröiársaságot iogiaR el Sövény§ásán (A Délmagyarország munkatársától.) Sövényháza egyik tanyájában tegnap éjszaka elfogtak egy héttagú betörőbandát, amelynek vezére Gera Ferenc 38 éves napszámos volt. A rajtaütés alkalmával a csendőrök házkutatást is tartottak a tanyában és rengeteg betörőszerszámot, feszitövasat, álkulcsot és lopott ingóságokat találtak elreitve a pincében és a padláson. A betörőbandát hosszas nyomozás és megfigyelés után sikerült ártalmatlanná tenni. A környéken az utóbbi időben több betörést követtek el. A csendőrségnek kezdettől fogva az volt a feltevése, hogy szervezett banda működik a tanyák között. Erre vallott az is, hogy a betöréseket azonos módon követték el, minden alkalommal kibontották a tanya oldalfalát és azon keresztül fosztották ki az épületet. A csendőrség Gera Ferencet kezdte figyelni, mert rendkívül gyanúsan viselkedett. Az utóbbi időben költekezett, jóllehet állása nem volt. Hétfőn este a csendőrség tudomására jutott, hogy Gera tanyáján több férfi tartózkodik. A csendőrök a késő esti órákban körülzárták a tanyát, mert sejtették, hogy a régóta keresett betörőbanda tagjai a tanyában tartózkodnak. Rajtaütöttek és rövid dulakodás után valamennyiüket ártalmatlanná tették A vallatás során kiderült, hogy a csendőrség jó fogást csinált. Gera Ferenc ugyanis bevallotta, hogy néhány héttel ezelőtt hetedmagával betörőbandái alakított. Az volt a tervük, hogy a környékbeli községekben és tanyákban betöréseket követnek el falbontás utján. Beszerezték a szükséges eszközöket és néhány helyen megkísérelték a betörést. Két tanyába sikerült is behatolniok, olyan módon, hogy kibontották a falat, a többi helyen megzavarták őket. Tegnap este azért gyűltek össze, hogy ujabb kirándulásra induljanak az egyik tanyába, a csendőrség pontosan akkor lépett be, amikor indulni akartak. A betörőtársaság tagjai elmondották, hogy Gera volt a vezér, ő jelölte ki a betörés színhelyét és ugyancsak ő osztotta szét a zsákmányt is. A csendőrök valamennyiüket letartóztatták. Evezősök! TRÉNINGRUHA minden színben kapható HABSELYEM BLUZ gyönyörű színekben LUSZTIG IMRE SZÉCHENYI TÉR 2. TISZA SZÁLL* MELLETT. Kétévi fegyházra Ítélték a tenniszpálya betörőiét (A Délmagyarország munkatársától.) Március 29-én az esti órákban a rovottmultu Bdlint István az ujszegedi Pick-tenniszpályán betörést követett el. Amikor a pályagondnok nem tartózkodott otthon, Bálint feltörte az öltözőt, ahonnan őt tenniszöltözéket, raketteket és labdákat vitt magával. Feltörte a gondnok lakását is és onnan egy biciklilámpát emelt el. A gondnok másnap kiment az ócskapiacra, hogy megnézze, vájjon a tolvaj nem adta-e el a lopott holmikat. Amint a sátrak között sétált, eléje állott egy ismeretlen férfi, aki egy biciklilámpát kinált eladásra. Barna a biciklilámpában meglepetten ismerte fel a sajátját. Rendőrért kiáltott, mire Bálint futásnak eredt. Nemsokára a közönség segítségével sikerült elfogni. Bálint Istvánt kedden vonta felelősségre a szegedi törvényszék Gömőry-tanácsa. Bálint beismerte a betörést és azzal védekezett, hogy munkanélkül volt, éhezett, ezért követte el a bűncselekményt. A bíróság bűnösnek mondotta ki és kétesztendei fegyházra Ítélte. A törvényszék súlyosbító körülménynek vette,hogy Bálint hasonló bűncselekmények miatt már többizben el volt ítélve. Az ítélet jogerős. Moforbfciklis házasságszédelgőt keres a rendőrség (A Délmagyarország munkatársától.) A szentesi, csongrádi, makói, vásárhelyi és orosházi rendőrség bizalmas nyomozást inditott a napokban egy vidéki motorkerékpáros fiatalember felkutatására. Az a vád ellene, hogy egy ismert vállalat alkalmazottjának adta ki magát és azzal a mesével, hogy házasodni óhajt, több családba befurakodott és pénzt csalt ki. A fiatalembert mindenütt szivesen fogadták, megvendégelték, sőt a család legbensőbb dolgaiba is beavatták. Feltárták előtte anyagi körülményeiket és amikor a fiatalok jobban összebarátkoztak egymással, szivesen rendelkezésére állottak kisebb-nagyobb öszszeggel. Amikor azután még jobban összemelegedett a családdal, eljegyezte a leányt és a bútorokról kezdett beszélni, sőt a bútorvásárlásokra előleget is vett fel. A pénzzel azután eltűnt, a család hiába várta, nem jelentkezett többé. Ugyanilyen trükkel több, mint tiz családot csapott be a különböző városokban; egészen Ceglédig elportyázott motorbiciklijén. Az alföldi városok rendőrsége keresi a motorbiciklis házasságszédelgőt. A nyomozásba belekapcsolódott a szegedi rendőrség is, mert az a gyanú, hogy a fiatalember Szegedről rándulgatott ki a szomszéd városokba. Tarlós ondolálásf mélyen leszállított áron készítek elismert szak' értelemmel oarantta mellett. Herédl filze la hölgyfodrászszalon, Párisi körút 39. 3M Svábbogár riK port Főlerakat: VAJDA IMRE ES TARSA drogériában. Kárász ucca 12. i««