Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-24 / 117. szám

9 DCLMAG7ARORSZAG T933 mífws 24. tSInom jétütaj, O-SIINtm 8v«g -.92 1 nferw • . 2.<H» Aj üvtgérl b«té»sl számítunk. fejtenek ld, hogy a kisantant érdekeit a négyhatalmi megegyezéssel szemben megóvják. A kisantant külügyminiszterei nem titkolják azt a véleményüket, hogy az uj négyhatalmi tervezetben olyan uj alakulat jött létre, amely érdekeiket háttérbe szoríthatja. A 3 kisantantkülügyminiszter hosszabb ideig tanácskozott Paul-Boncour francia külügyminiszterrel. Eilenjavaslafoí készil a francia minisztertanács Páris, május 23. Azokkal a római jelentésekkel szemben, amelyek arról számoltak be, hogy a négyhatalmi paktum befejezett tény és hogy annak aláírása pünkösd vasárnapján megtörténik Rómában, a párisi lapok erélyesen cáfolnak és azt irják, hogy a paktum több pontja körül még súlyos nézeteltérések vannak Franciaország teljhatalmú római megbízottja, De Jouvenel nagykövet állandó érintkezést tart fenn a Genfben tartózkodó Paul-Boncour külügyminiszterrel, hogy tájékoztassa a fejeiményékről. A legnagyobb nehézség — a francia lapok szerint — a békeszerződések revíziója körül mutatkozik. A francia kormány az olasz és angol állásponttal szemben tovább ragaszkodik a népszövetségi alapokmánynak ahoz a szakaszához, amely a békeszerződések megváltoztatásához egyhangú népszövetségi határozatot kiván. Francbiaország nyilvánvalóan azért ragaszkodik ehez a szakaszhoz, mert ilyen módon a békeszerződések revíziója — ha annak lehetőségét elvileg el is ismerik — megvalósíthatatlan. A minisztertanács etleniavaslatot fog Rómába küldeni. A íanárképzőfőiskola tanárai megcáfolják a Szeged-ellenes mozgalom hirét »A legsúlyosabb hálátlanság lenne, ha a főiskola tanárai közöl bárki Is Szeged érdekel ellen dolgozna« (A Délmagyarország munkatársától.) Bizonyos időközökben szinte rendszeresen felbukkan az a hir, hogy a kultuszkormány vissza akarja helyezni Budapestre a tanárképző főiskolát, amelynek szegedi elhelyezéséért olyan sokat áldozott az állam és a város is. A jelek azt mutatták, hogy ezt a képtelennek tetsző hirt azok terjesztik és ujitják fel, akiknek érdekükben áll a főiskola visszahelyezése, mert az illetékes hely minden egyes alkalommal erélyesen cáfoló nyilatkozatot adott ki. A kérdés többször foglalkoztatta Szeged törvényhatósági bizottságát is és többször megtörtént, hogy dr. Somogyi Szilveszter polgármester a közgyűlésen a íegerélyesebben állást foglalt azok ellen, akik az intézet elhelyezése érdekében dolgoznak Megismételte a polgármester azt a kijelentését, hogy az intézet elhelyezése érdekében — a hirek szerint — a főiskola néhány tanára dolgozik, azok a tanárok akik nem szívesen működnek Szegeden. A közgyűlési terem elnöki székéből hivta fe a polgármester ezeket a tanárokat, hogy hagyják abba az agitációt, vagy mondjanak le katedrájukról, mert az áldozatokat hozó város nem tűrheti, hogy falai között áskálódjanak ellene. Bejelentette a polgármester, hogy illetékes helyen iépéselcet fog tenni ezek ellen, kérni fogja a kultuszminisztert, hogy azokat, akik nincsenek megelégedve Szegeddel, akik nem akarnak Szegeden dolgozni, helyezze vissza régi — középiskoláikba. Kedden délelőtt a főiskola két tanára jelent meg a polgármesternél és tiltakozott az ellen a beállítás ellen, mintha az iskola elhelyezését az iskola bármely tanára szorgalmazná. A tanárok látogatásáról a polgármester a következőket mondotta a Délmaquarország munkatársának: — A két professzor kijelentette, hogy nem a tanári kar megbízásából jelent meg nálam, de azért az, amit mondani fognak, büen kifejezi a főiskola egész tanári karának véleményét. A tanárok a legálaptalanabb rágalomnak minősítették azt az állítást, mintha a főiskola Szegedről való elhelyezését bárki is szorgalmazná a tanári kar tagjai közül. A tanárok tisztában vannak azzal, hogy a város milyen súlyos áldozatokat hozott a főiskoláért, tudják azt, hogy a főiskola számára tíz értékes telket vásárolt meg és adott át az államnak a várossal szemben tehát a legsúlyosabb hálátlanság lenne, ha bárki is a főiskola tanárai közül Szeged érdekei ellen dolgozna. A főiskola tanárait Szegedre nevezték ki és nincs senki közöttük, aki elvágyna innen. A tanárok teljes mértékben Szeged polgárainak érzik magukat és teljes lélekkel kívánnak harcolni a közös szegedi érdekekért, tehát nem kívánhatják a főiskola elhelyezését már csak azért sem, mert a legtöbb végképen berendezkedett itt, többen házat vásároltak és igy vagyonilag is szegediekké váltak. Kísérletek a C-vitaminnal a szegedi gyermekklinikán (A Délmagyar ország munkatársától.) Ismeretes az a nagyjelentőségű felfedezés, amellyel dr. S z e n t-G y ö r g y i Albert, a szegedi egyetem biokémiai professzora a paprikaból C-vitamint állított elő. A tudományos körökben mindenütt ismert és értékelt kiváló tudós nemrégiben érkezett vissza Szegedre európai felolvasó körútjáról, amelynek során Svédországban, Németországban, Párisban és Zürichben tartott felolvasásokat és bernutata kísérleteinek eredményét. Dr. Szent-Györgyi munkásságát mindenütt nagy elismeréssel fogadták cs ma az a helyzet, hogy a világ minden tájáról figyelemmel várjak a szegedi egyetem tanárának to,¡ti»oi vizsgálatait. A professzor hazaérkezése után tovább folytatja munkásságát laboratóriumában. Most olyan C-vitamin-készitmény előállításáról van szó, amely olcsóságánál és praktikusságánál fogva igen jelentős és fontos cikk lesz a szeélelmezes terén és amely hivatva lesz a szegedi paprika exportját nagy mértékben fellendíteni. A laboratóriumi munkával párhuzamosan fontos vizsgálatok folynak a szegedi egyetem gyermekgyógyászati klinikáján abban az irányban, hogy a paprikából előállított C-vitamin miképen alkalmazható a gyermekgyógyászatban. A vizsgálatokat dr. Kramár Jenő professzor, a gyermekklinika igazgatója vezeti, akinek Szent-Györgyi professzor megfelelő mennyiséE

;ü C-vitamint bocsájtott rendelkezésére. Küönösen a csecsemő-gyógyászat terén folynak fontos vizsgálatok és bár a kisérletekről még semmit sem közöltek a nyilvánossággal, a kiszivárgott hirek szerint a C-vitaminnel már eddig is jelentős eredményeket értek el. A vizsgálatokról dr. Kramár Jenő professzor a következőket mondotta a Délmagyarorszáj» munkatársának: — Kétségtelen, hogy Szent-Györgyi professzor ur vizsgálatainak eredménye" nagyjelentőségű nemcsak nemzetgazdasági, de orvosi szempontból is. A vizsgálatok rendszeresen folynak klinikáinkon, de ma még határozott nyilatkozatot nem tebetek, mert először megfelelő számú vizsgálatot kell ellenőrizni. A munka nemcsak tőlem függ, hanem attól, hogy milyen és mennyi megfelelő anyag áll rendelkezésre. Rendszeres munkával ellenőrizni kell, hogy az az ut, amelyen most haladunk, helyes-e. Különösen a koraszülött csecsemőknél alkalmazzuk a C-vitamint; nyilatkozni azonban ma még korai volna. Az kétségtelen, hogy a felfedezés orvosi szempontból is nagyjelentőségű. II miniszterelnök beszéde Szekszárdon a társadalmi erük Összefogásáról Szekszárd, máius 26. Gömbös Gyula miniszterelnök dr. Hagymásy Zoltánnak, Tolna vármegye főispánjának beiktatására kedden reggel Szekszárdra utazott. Kíséretében voltak Darányi Kálmán államtitkár, Sztranyavszky Sándor, dr. Antal István sajtófőnök. A miniszterelnököt Dunaföldváron diadalkapuval fogadták, lovasbandérium kísérte a község főterére, ahol a képviselőtestület átnyújtotta Gömbösnek Dunaföldvár díszpolgári oklevelét Szekszárd határában Lengyel István polgármester üdvözölte a miniszterelnököt A városháza nagytermében megtartott beiktató közgyűlésen dr. Hagymásy Zoltán főispán a miniszterelnök jelenlétében mondotta el székfoglaló beszédét. A beiktatás után szülőfaluja, Murga község küldöttségét fogadta a miniszterelnök. Közben összeült a városháza közgyűlési termében a város képviselőtestületének díszközgyűlése. Lengyel István polgármester átnyújtotta a miniszterelnöknek a város díszpolgári oklevelét, majd Gömbös Gyula állott fel szólásra. — A magyar feltámadás nem álom és nem jelszó — mondotta —, a magyar feltámadás élő. kívánkozó, parancsoló igazság. És én ennek a feltámadasnak harcosa vagyok ugy is mint ember, ugy is mint Magyarország miniszterelnöke. — Valamikor azt mondottam, ne nézd, ki honnan jön, hanem ki hova megy. Jelmondat lehetne ez az uj Magyarország számára. Nem a társadalmi osztályok széttagoltságában, ha-, nem a testvéri együttérzésben és a társadalmi osztályok összekovácsolásában látom a maevar jövőt — Mi mindnyájan ezeréves nemzet gyerme-" kei vagyunk és éppen ezért, mert ezeréves nemzetnek vagyunk gyerekei, nehéz különbséget tenni köztünk abban, hogy kik voltunk a régebbiek őseinken keresztül valamennyien ezer éven át szenvedtünk és harcoltunk a kettős keresztért. Legyen tehát mindenki öntudatos fia a nemzetnék ne érezze azt, hogy félretolták, mert az én politikám tengelyében olyan tehetségek vannak, akikben megvan az erkölcsi adottság és a felkészültség, ök jelentik az uj Magyarország számára azt az uj arisztokráciát, amelyet én az értékek arisztokráciájának nevezek. Nem demokratikus fogalom ez, mert nem nivellál, hanem hierarchikus fogalom, amely felépit és nem zárja ki a nemes grófot, mint ahogy nem zárja ki az egyszerű ember fiát sem. A fontos az, hogy ki mit jelent a nemzet számára. — A magyarok szeretik hirdetni, hogy ők önálló és független polgárok és nem szeretnek meghaíolni. Abban az időben, amikor Bécs ellen kellett harcolni, talán helyes volt ez a politika, ma azonban puhább derekat kérek Budapesttel szemben. Nem virtus a tagadás egy nemzet számára, amelynek haladónak és tevőlegesnek kell lennie. Ne jellemezze ezt a várost a vidéki városok sokszor tapasztalható civakodása által előidézett társadalmi bomlás. Legyen ez a város harmonikus egész. Ma a harmónia kultuszára van szükség egész Magyarországon. Megérteni a nemzet problémáit," beleilleszkedni a magyar nemzet nagy problémáinak rendszerébe: ez a hivatásuk azoknak a városoknak, amelyek predesztináltak arra, hogy gócpontok legyenek.