Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-20 / 114. szám

1933 május 20. DÉLMAGyAROftSZAG 3 Tárgyalások a belügyminisztériumban a város Speyer-kölvény vásárlásairól Pesti Magyar Ke (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes csütörtökön Budapesten volt és a belügyminiszter kívánságára néhány adatot ismertetett a Speyerkötvények visszavásárlása dolgában. A belügyminiszter ugyanis megkapta a közgyűlés ismeretes határozatán kivül a határozat ellen benyújtott, valamint a soronkivül felterjesztett felllebbezéseket és ezzel kapcsolatban volt szüksége felvilágosításokra. Pálfy polgármesterhelyettes útjáról a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — A belügyminisztertől annakidején előzetes felhatalmazást kértünk a kötvényvásárlás tervének végrehajtásáig. Még mielőtt az előzetes felhatalmazást megadhatta volna a miniszter, lejárt a közgyűlési határozait fellebbezési határideje és időközben beérkeztek a fellebbezések. Ezeket azonnal felterjesztettük a miniszterhez, hogy döntését a fellebbezésekben felsorakoztatott adatok mérlegelésével hozhassa meg. — A közgyűlési határozat jóváhagyását a pénzügyminiszter már korábban véleményezte, a fellebbezésekben felsorakoztatott adatok és szempontok megvizsgálása céljából a belügyminiszter azonban szükségesnek találta, hogy az iratokat ismét visszaküldje a pénzügyminiszterhez és a fellebbezésekről is véleményt kérjen. A döntés emiatt húzódott el és emiatt kívánt bizonyos felvilágosításokat tőlünk a belügyminiszter. A felvilágosításokat most megadtam és meggyőződtem róla, hogy a belügyminisztériumban a fellebbezéseket a legnagyobb alapossággal vizsgálják meg. A döntés most már rövid időn belül megtörténik. A polgármesterhelyettes pénteken tájékoztatta dr. Somogyi Szilveszter polgármestert budapesti tárgyalásairól. A polgármester érdeklődésünkre ezeket mondotta: — A polgármesterhelyettes ur jelentéséből tudom, hogy a belügyminiszter most már hamarosan jóváhagyja a közgyűlési határozatot. hogy azonban jóváhagyó rendelete mit fog tartalmazni, milyen feltételeket szab a számunkra, azt természetesen nem tudhatom. Tény az, -MOZIMa játszik Belvárosi Regényen történet 8 szép és vidAm felvPárizsi dlákoh C?^nhanui Brl«Ule Helm «• Karl Lndvlg Dleb' bzecnenyi Láthatatlan gárda Korzó At Wilson t» 5'doev Bracy Repülő halál Kerékpárosok! Déry Ede Géoáruház Szeged, Kis» ucca szenzációs ul árlegyzéke: KERÉKPÁROK: Uj férfi kerékpár P 125.— Uj női kerékpár P 132.ALKATRÉSZEK! Egy pár uj pedál P 3.60 1 nj lánc P 3.60 10 drb uj küll« P —.40 1 drb nj kormány P 3.90 1 nj első tengely komplett P -.64 1 uj hátsó tengely komplett P —84 1 uj kontrafékes szabadonfutó P 15.50 1 uj lánckerék P 3.80 1 készlet uj sárvédő P 1.60 1 uj csomagtartó P 1.50 1 uj lábpumpa P 2.20 1 uj villa P 5.20 GUMMIK: Uj külső Rummi P 5.90 Uj belső gummi P 1.75 Nnfjy tavim mttnaty 28« hogy amikor felkértük reskedelmi Bankot a Speyer-kötvények vásárlására, a dollár kurzusa 572 volt, a bank Ilyen árfolyamú dollárral .vásárolt is kötvényeket, ma viszont a dollár értéke 489—499. Kétségtelen tehát, hogyha a jelenlegi árfolyamon történne a vásárlás, a város még jobban járna. — Durva számitás szerint a tranzakción a régi árfolyam mellett évente hatvanezer pengő haszna lenne a városnak, a jelenlegi árfolyam mellett talán hetvenezer pengő, de véleményem szerint jobb ma hatvanezer veréb, mint holnap hetvenezer túzok és a holnapi hetvenezer túzokért nem lehet a mai hatvanezer verebet kockáztatni. A város számára igen súlyos kockázatot jelentene, ha a miniszter az árfolyamváltozások miatt nem hagyná jóva a közgyűlés határozatát, a jóváhagyás megtagadása a tranzakció sikerét és lehetőséfét veszélyeztetné. Rágalmaszási per a tanyai UilaRolíalás után MegsxUníeliék az eljárást Kippold mérnök és a gaxdaságl felügyelő perében A biróság több tanút hallgatott ki, igy özv, Csöke Györgynét, aki szemtanuja volt a kilakoltatásnak. Az asszony elmondotta, hogy a kilakoltatás napján zuhogott az eső. Tandari (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes rágalmazási pert tárgyalt pénteken délelőtt dr. Lázár járásbiró. Nippold János mérnök, akinek neve a földbérló-mozgalomból ismeretes, feljelentést tett Maurer Miklós városi gazdasági felügyelő ellen. A feljelentés szerint Maurer Miklós október 3-án délután, amikor Abrahám-Tandari Imrét kilakoltatták a tanyájából, azt mondotta, hogy „jobb lett volna, ha a Nippoldnak fizetett pénzeket haszonbérbe fizették volna, akkor nem kerültek volna ide". A feljelentés szerint a felügyelő ezzel a kijelentésével burkoltan azzal vádolta meg, hogy jogtalanul, a saját személyében szedett fel pénzeket, hogy a tudatlan embereket becsapta volna. Maurei Miklós tagadta, hogy az inkriminált kijelentést megtette volna. Mindössze annyi az igaz, hogy a kilakoltatás alkalmával azt mondotta, hogy ezt köszönjék annak, akinek tanácsára nem fizettek haszonbért a városnak. Nippold nevét nem emiitette, kijelentéséből viszont nem lehetett Nippoldra következtetni, mert a tanyákon voltak izgatók, akik a bérfizetés megtagadására h ivták fel a népet betegen feküdt az eresz alatt, felesége, aki már három év óta súlyos beteg volt, a belső szobában feküdt. A végrehajtók ennek ellenére kihordták a bútorokat és kocsira tették, azután hozzáláttak az ajtók és az ablakok lefesziléséhez. Ott volt Maurer is. A végrehajtók azit kérdezték Tandaritól, hogy hova szállítsák a bútorokat, de Tandari csak rázta a fejét és nem tudta megmondani. Erre a kocsiró'' az útszélre rakták. Ekkor mondta a felügyelő Tandarinak, „ha nem Nippoldnak hordják a pénze, hanem a városnak fizetik be haszonbérbe, akkor nem jutnak ide". Kihallgatta a biróság Kispál Imrét és Lajos Mihályt is, akik hasonlóképen vallottak. A biróság nem hozott Ítéletet, hanem Maurer Miklós bűnösségének megállapítása mellett a további eljárást végzésben megszüntette a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény értelmében. .NEGYVEN ESZTENDEJE KÖNYÖRGÜNK A VÍZÉRT HIÁBA fti Elkeseredett asszonyküIdSttség a polgármesternél — »Szeged város főpénztárában mindössze 250 pengő van« (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Somogyi Szilveszter polgármestert nagyobb asszonyküldöttség látogatta meg pénteken délelőtt. A küldöttség a tápéi sorról jött dr. Valentiny Ágoston vezetésével. Valentiny átadta a polgármesternek a küldöttség írásba foglalt kívánságát. A küldöttség azt kérte, hogy szereltessen fel a város ebben a féloldalas uccában egy ártézi kifolyót, mert a Tápéi-sorról jelenleg csak igen nagy távolságra találnak ivóvizet az ott laké családok. A polgármester elolvasta a beadványt és közben érdekes vita fejlődött ki közte, meg a deputációzó asszonyok között. — Azt irják ebben a kérvényben — mondta a polgármester —, hogy három-négyszáz méternyire, vagy nem is méternyire, csak lépésnyire van a legközelebbi kifolyó. Hát ez nem olyan veszedelmes nagy távolsági — Ha igy van az írásban, akkor nagyon roszszul van — méltatlankodott az egyik asszony —, mert az a távolság még négyszáz méternél is többi — Elhiszem, hogy kellene az a kifolyó — szólt azután a polgármester —, de maguk is szegény emberek, tudják mit jelent, ha nincs pénz a háznál. Igy van a pénzzel most a város is. Nincs a főpénztárban még annyi se. amiből a tisztviselőket kifizethetnénk. Éppen ma voltam lenn és tudják mit láttam? Azt láttam, hogy Szeged város főpénztárában mindössze 250 pengő van ... Az asszonvok közül most több is beszélni kezdett. — Énrám tessék hallgatni — nyomult előre az egyik asszony —, van nekem ott a soron egy kis házam. Volt benne lakóm is, de felmondott, elköltözött, mert sok vizet kellett hordania a gyerekeinek. Közelebb költözött a kifolyóhoz. Uj lakót nem kaptam helyette. Miből fizessem most az adót? A többiek is erősítgették, hogy kis adójukat pontosan megfizették mindig, tehát jogosan kívánhatják, hogy a város most ellenszolgáltatásul csináltassa meg a kifolyót. Nem is kerülne sokba, anyag kerül hozzá a város anyagraktárából. — Ha mindenki pontosan fizeti az adóját, akkor hát hol a pénz — kérdezte a polgármester —, mert a főpénztár szörnyen üres. — Mirajtunk nem múlik — mondotta az egyik asszony —, mert mi becsülettel fizetünk. Még se kapunk semmit. Negyven esztendeje könyörgünk már a vízért hiábal Aztán ígért a polgármester ur tavaly két lámpát is. Az egyiket meg is kaptuk, de a másikat még mindig nem. A polgármester biztatta a küldöttséget, hogy várja meg a határozatot. Megvizsgáltatja a kérdést előbb a mérnöki hivatallal, hogy mibe kerülne az a kifolyó és hogy tényleg olyan nagy szükség van-e rá. Aztán szót ért majd a számvevőséggel — folytatta —, hogy kerülne-e rá fedezet. Ha esetleg nem kedvezne a határozata a Tápéi-sornak, meg lehet azt fellebbezni egészen a miniszterig... — Meg is fellebbezzük, elmegyünk vele addig. amíg csak lehet, — válaszolt az asszonyküldöttség.