Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-18 / 112. szám

MAGYARORSZÁG SZEGED. Síerko«(ö»éo: Somogyi ocoa 22.1.em.Telefon: 23-35.^KtadóhlTadal, IcOlctViikOnyTlAr 6* tegylroda Aradi oeea S. Telefon : 13—Oö. — Nyomda t Lííw Llróí uccn 1«. Telefon t ^ott TAvlrnli evélclm Mlmaqyaronzág Megint a boletta A pénzügyminiszter a képviselőháznak kedd és szerda között virradó ülésén bejelentette, hogy jobb hijján a kormány a boletta rendszerét tovább is fenn fogja tartani. Amikor a miniszterelnök kormányra lépett, kijelentette, hogy a boletta intézményét meg fogja szüntetni s a gazdatársadalmon célravezetőbb eszközökkel fog segiteni. A pénzügyminiszter bejelentése ellentétben van a miniszterelnöki programmal s ellentétben van a polgárság túlnyomó részenek meggyőződése szerint az ország érdekével is. A pénzügyminiszter szerint a kormány kénytelen a nemzeti termelés eloszlásának módjába beleavatkozni s gazdák részére nagyobb részt kiván juttatni, mint amennyi közhatalmi beavatkozás nélkül az agrártársadalomnak jutna. Bár a mi meggyőződésünk szerint a gazdatársadalmon nem könnyíteni kell, hanem a gazdatársadalmat talpára kell már egyszer állítani, átmeneti kedvezmények helyett az élet és munka folytatásának feltételeit kellene számukra nyújtani, mégsem emelnénk most a kedvezmény rendszere ellen sem kifogást, ha ehhez a könnyítéshez nem egyes gazdák, hanem a gazdatársadalom tagjai kivétel nélkül jutnának. Mert a bolettának legnagyobb hátránya az, hogy terhét mindenki viseli, de előnyét nem mindenki, még a gazdák közül sem mindenki élvezi. A boletta sokkal többet segit a nagygazdákon, mint a kisgazdákon. A kisgazda nem ad el gabonát, vagy ha elad, aránylag igen jelentéktelen mennyiséget vihet csak piacra. A boletta rendkívüli mértékben drágítja a kenyeret, a kenyér drágasága emeli a munkabért, a munkabér emelése emeli azoknak az iparcikkeknek az árát, amire a kisbirtokosnak szüksége van. A kenyérnek ez a mesterséges drágitása még hosszabbra nyújtja az agrárolló két szárnyát s ez az agrárolló még nagyobb területen nyírja le a mezőgazdasági termékek árait. A kisbirtokos sokkal kevesebb hasznot lát a bolettéból, mint amennyi kárt kénytelen elszenvedni a boletta következtében. Ha fel állítanák a kisbirtokosi üzem boletta-mérlegét s az egyik oldaléra könyvelnék el azt, amit a kisbirtokok s az általa eladott pár métermázsa gabona után a boletta fejében kap s a másik oldalára irnák azt az árkülönbözetet, amit a kisbirtokos a boletta következtében az ipari cikkek árában s a munkabérben viselni kénytelen, akkor nyomban szemléletessé válna, hogy a kisbirtokosnak nem érdeke a kenyérnek ez a mesterséges drágitása. Ha pedig ez a tételünk igaz, mint ahogy kétségtelenül az, akkor hogyan lehet megnyugvással felelni a kérdésre: az ipar, a kereskedelem, a munkásság, a fogyasztók a mai helyzetükben, a mai gazdasági viszonyok között hogyan nyújthatnak segítséget a nagybirtokosoknak ? Senki sem kételkedik abban, hogy a válság a nagybirtokot sem hagyta érintetlenül s a nagybirtok üzeme sem folytatható gondok nélkül. De mégis csak más a nagybirtokos gondja és más a munkanélküli iparosé, a munkenélküli tisztviselőé s a keresetnélküli kereskedőé. A pénzügyminiszter szerint a nemzeti termelés eredményéből többet kell juttatni a gazdatársadalomnak, mint amennyi neki járna, do ehhez a juttatáshoz hozzájárulhat-e a keCsütörtök, 1933 május 18 Ara 12 fillér f/J, IX. évfolyam, 4ttr sz. reskedő, az Iparos, a munkanélküliek légióa, hozzájárulhat-e a kenyérdrágulásban jeentkező segítséghez az, akinek nincs kenyere ? Még az ellen sem lenne kifogásunk, ha a nagygazdáknak segítséget nyújtanak, ha ugyanakkor segitséget kapna a kézműipar, segítséget kapna a kereskedelem s a munkáhozjuttatás segítségét kapná minden szellemi és fizikai munkanélküli. A szellemi és fizikai munkanélküliek, a munkanélküli munkások és munkanélküli munkaadók nem azt kivánják, amit a gazdatársadalom kap: nagyobb részt, mint amennyi kijárna a nemzeti termelésből, ők, szegények, megelégednének azzal is, ha kevesebb, sokkal kevesebb jutna nekik a nemzeti termelésből, mint amennyi őket megilleti, csak jutna legalább valami. Csak azt nem értik meg a munkanélküli munkások és a munkanélküli munkaadók, hogy miért kelljen nekik a kenyér árának mesterséges drágulásával hozzájárulni a nagybirtokosoknak is kijáró támogatásához? Mégsem lehet egészséges ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.20. Vidéken «» Budapesten 3.00, KtllltfIdőn 0.-40 pengd. - Egyes azttm Ara hétkUz. nap 12, va*Ar- é* Ünnepnap 201111. Hírpeleiek felvétele taxlla szerint. Megjeleni«« Hétfd kivételével naponta reggel állapot s mégsem lehet egészséges rendszer az, nogy a munkanélküliek minden karéj kenyérnek árában szubvenciót nyújtsanak a nagybirtoknak. Az állam a rászorultság mértéke szerint állapítsa meg a segítségnyújtásnak sorrendjét. S ha egyszer a rászorultság mértéke állapítja meg a sorrendet, mikor kerül akkor sor a bolettára ? Amikor a boletta rendszere először jelentkezett, olyan nagy volt ellene a felzudulós, hogy a szegedi közgyűlés többsége is tiltakozott ellene, — pedig mikor fordul az elő, hogy a szegedi közgyűlés többsége helytelenít valamit, amit a kormány helyesel ? Azóta a tapasztalatok s az észleletek egyhangú verdiktje Ítélte el a bolettát. Az egész magyar társadalom a megkönnyebbülés örömével fogadta pár hónappal ezelőtt a miniszterelnöknek azt a bejelentését, hogy a bolettát eltörli. S most újra itt a boletta, a munkanélküliséghez jön a kenyérdrágitás, — vájjon ez-e az a mód, amivel a gazdasági válság hatásával szemben sikerrel lehet szembeszállni ? Gömbös költségvetési beszéde a hillerizmusról, az Anschhissról, a királykérdésről, a nemzett egységről, a külpolitikáról, a Bleyer-Ogyről »Rend, nyugalom, belső egység« — »A hideg ész politikájának kell érvényesülnie«« Végei éri a költségvetés vitája (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A tíznapos költségvetési vita szerdán Gömbös miniszterelnök érdekes beszédével véget ért A miniszterelnököt beszéde során több alkalommal az ellenzékről is megtapsolták. Amikor a pártszempontoktól független nemzeti egységről beszélt és erre a kijelentésre tapsolni kezdtek az ellenzéken, a kormánypárt némán, mozdulatlanul fiit a helyén. A miniszterelnök hátrafordult és csodálkozó arccal intett a kormánypárt felé, mire ott i« tapsolni kezdtek. — Jó reggelt 1 — kiáltozták ekkor a baloldalról A tapsok után vihar robbant ki a miniszterelnök azon kijelentése nyomán, hogy „ne legyen politikus az, aki az éhezőkön keresztül akarja megvalósítani politikáját". A szociáldemokraták padot verve kiáltoztak a kijelentés ellen, az elnök a viharcsengőt Is megszólaltatta. — Májusban vagyunk, de még mindég milliószámra éheznek a munkanélküliek! — kiabálta Esztergályos János. — Az éhezők ügyét talán mégis szabad a parlament elé hoznunk! — mondotta kivörösödve Propper Sándor. Percekig tartott, amig folytathatta beszédét a miniszterelnök. Az egységes párt részéről viharos taps szakította meg beszédének azt a részét, melyben a nemzet lelkének átreformálásáról és a munka glorifikálásáról beszélt Altalános figyelem kisérte külpolitikai fejtegetéseit, az Ánschlussról, a királykérdésről, a hitlerizmusról, a revízióról és a lefegyverzésről tett kijelentéseit. Feltűnő érdeklődés előzte meg a hitlerizmusról tett kijelentéseit. Helyeslés és taps fogadta azt a részét beszédének, amelyben kijelentette, nem helyesli azt, hogy e<y párt függvénye legyen valamely külföldi mozgalomnak. A költségvetés! vitának" szerdai első szónoka Zsilinszky Endre volt. Kifogásolta, hogy a parlament az utóbbi években keveset foglalkozott a megszállott területen élő magyar és más kisebbségek szenvedéseivel. A dunai népekkel valamilyen módus vivendit kell találni. Nem lehet ellenséges politikát folytatni Németországgal szemben, de nem is füzhetjük szekerünket Németországhoz. Franciaországban sokan vannak, akik mellettünk nyilatkoztak. Hiba az is, hogy a magyar revizió ügyét összekapcsoltuk a német revízió ügyével. A költségvetést nem fogadta el. Vay Miklós báró: A költségvetést csak ugy lehetne kiegyensúlyozni, ha a keretek megfelelnek a mezőgazdasági lakosság teherbíró Képességének. Ez pedig csak ugy érhető el, hogyha az ipari cikkek árát leszállítják. Ezután Gömbös miniszterelnök mondotta el beszédét. — Megnyugtatok mindenkit — mondotta —, hogy érzem a kötelességemet atekintetben, hogy a nemzet életét konkrétumokkal előbbre vigyem és etekintetben kormányommal együtt a múltban is megtettem minden lehetőt. A költségvetés vitája az összhang jegyében zajlott le. — A költségvetési vitában tapasztalható összhang oka az, hogy nyugalom és rend után vágyik mindenki, továbbá, hogy a politikai é?. gazdasági tekintetben egyaránt súlyos nemzetközi helyzetet mindenki átérzi és e nehéz helyzetben fontosnak tartja a nemzeti egységet, ami nem pártpolitikai gondolat, hanem nagy nemzeti elgondolás. — Ez már más — szól közbe Friedrich — Az evolúció alapján állok — folvtatta Gömbös —, nem akarok értékeket rombolni, még jószándékból sem, de magam fr érzem, hogy az uj idők uj reformokat követelnek. — — A gazdasági kérdést nem leh*t egyszerűen pénzügyi szempontból nézni, mert nem mindegv az, hogy kinek a kezében van a föíd. Tovább is a katpitalizmus elvi alapján állok, mert az olyan gazdasági "lap, amelyet nem lehet megdönteni. Azonban sokban osztom a kapitalizmussal szemben megnyilvánult bírálatot. A kapitalizmus nem lehet illám az állam-