Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-02 / 50. szám

SZEOED. Szerkesztoaég: Somogyi ncca 22.1.om. Telefon: 23-33.^Kiadóhivatal, ki)Icíl1nHHny> <Ar 6« Tegylroda - Aradi ncca S. Telefon : 13-Ott. ^ Nyomda : LBW LIpAl ncca 19. Telefon : 20.34. TArlrall é* levélcím: Délmaqyarnnz6g Szeged Mennyi izgalmunk, gondunk, problémánk van most a gázgyári pénzzel. Mennyivel nyugodtabb volt az életünk, amikor egy fillérünk sem volt. Annyi terv, gondolat, ötlet vetődik fel, hogy a kánai menyegző csodájának kellene megismétlődni azoknak a terveknek és gondolatoknak megvalósításához, amelyek valóban elhalaszthatatlan közszükséglet létesítését propagálják. Most látszik meg, hogy mennyi a tennivaló még ebben a városban. Mindenkinek okos terve, korszerű javaslata, a közszükséglet által indokolt terve van, — sokkal könnyebb lenne a tervek sorrendjét megállapítani, ha ez nem így volna s ha halaszthatatlan feladatok versengenének elhalasztható alkotásokkal s elodázható tervekkel. Nem szeretnénk mindnyájan azt, ha modem, korszerű, a közegészségügyet szolgáló s a városnak komoly jövedelmi forrást ígérő strandfürdőnk lenne? Nem helyeselünk mindnyájan annak a tervnek, hogy végre legyen a városnak központi temetője és közf

ionti ravatalozója? (Elvégre az mégsem heyes sorrend, hogy előbb helyezték üzembe a Korzó-mozi krematóriumát s csak azután kerülhet a sor a központi ravatalozó megteremtésére.) A vásárcsarnok, vagy fedettoiac építésének hívei nem számithatnak a város minden tényezőjének helyeslésére és támogatására? Nem tetszene mindannyiunknak, ha a város megfelelő állami támogatással megépítené a Templom-téri építkezést lezáró központi egyetemi épületet? Minden ötlet, mint külön-külön is látszik, helyes, indokolt s közérdeket szolgáló, de ezeknek az ötleteknek egyike sem származik a város polgármesterétől. A város polgármestere kövezni akar, épületet akar vásárolni és adósságot fizetni. S éppen azért, mert ezek a polgármester tervei, különös gonddal kell velük foglalkozni. Egy izben már kifejeztük aggodalmainkat Hz adósságok megfontolás nélküli visszafizetésével szemben. A tegnapi napon megjelent kormányrendelet a városnak azt a kedvezményt adja, hogy hitelezői egy csoportjának öt százalékot fizethet s ezzel egy évre minden kötelezettségének eleget tesz. A gázgyárnak, amelyik nekünk a kedvezményes kölcsönt nyújtja, a hivatalos bank-kamatlábat másfél százalékkal meghaladó kamatot fog a város fizetni. Az első pillanatra tehát ugy látszik, hogy a város rá fog fizetni arra, ha a gázgyár pénzével azokat az adósságokat fogja törleszteni, amelyek utáni szolgáltatást a kormányrendelet március hó első napjával öt százalékra szállította le. Talán annyi eszünk maradt még, hogy a konvertálásnak ne olyan módját válasszuk, ami a városra nehezedő szolgáltatások mértékét nem enyhíti, hanem csökkenti. Ez a kérdés természetesen még tüzetesebb vizsgálatot igényel, de inkább nem vesszük fel a gázgyár kölcsönét, ha azzal kisebb kötelezettséggel járó tartozást tudnánk kiegyenlíteni. A Speyer-kölcsön ma még a területenkívüliség kedvezményét élvezi ezzel a kormányrendelettel szemben, viszont azonban a Speyer-kölcsön törlesztésére nem is fordítható a gázgyári pénz. Ezen sz uton azonban nem képzelhető megállás. A közületek törlesztésben és kamatfizetésben jelentkező terheit hatalmi szóval kell enyhíteni, a városok vagyona nem lehet pályadija Csütörtök, 1933 március 2 Ara 16 fillér IX. évfolyam, 50. sz. a kielégülésért loholó Hitelezők szemfülességi versenyének. Attól kell tehát tartani, hogy a gázgyári hárommillióval történő törlesztés a város terheit nem fogja könnyiteni, mert hamarosan ki fog derülni, hogy a gázgyári kölcsön nem lesz kedvezményes azokhoz a szolgáltatásokhoz képest, amire a kormányhatóság a városok kamatfizetési és törlesztési kötelezettségeit le fogja szállítani. A másik aggodalmunk az épületek vásárlására vonatkozik. A polgármester meg akarja vásárolni a Bajza- és Nádor-uccákban lévő házak egy részét, amelyeket előbb-utóbb ki kellene sajátítani, városrendezési célokból. A leghatározottabb ellenzői leszünk ennek a a tervnek. Ha a város ma épületet vásárol, éppen ugy jár el, mintha pénzét a takarékba tenné. A városnak, nemcsak azért, mert a miniszteri jóváhagyás kötelezi erre, ezt a ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-ttO, itUIfifldHn fi-40 pengd - Enyet «rém Ara hétk»z. nnn 16, vnsAr« é< Ünnepnap 2-4 flll. Hír— detések felvétele fnrlfa szerint. Menlc« leni"' Hétfő Kivételével naponta regnf • pénzt beruházásokra kell fordítania s lehetőleg olyan módon, hogy minél több kerüljön ki belőle munkabérre és munkadíjra. Az eladókat kivéve senki egyetlen fillért nem keres azon, ha a város házat vesz. Ha lehetne, inkább egypár házvételt még vissza is kellene csinálni, ahelyett, hogy a beruházásokra szánt pénzből házakat vegyünk. Ha lenne például annyi hatalmunk, hogy a Boldogaszszony-sugárut sarkán megvett házakat lebontatlanul vissza tudnánk adni régi tulajdonosaiknak, mennyivel jobban szolgálnánk ezt a várost, mintha újra házakat veszünk. Ha a városnak szüksége van házra, akkor építsen. De régi házak halott értékébe nem szabad beleölni azt a pénzt, amit a polgári áldozatkészség a teremtő munkának és az éhező szájak egyre növekvő hadserege részére akart megszerezni. Wifaaros éjszakai ülés hajnalig tartó Interpellációkkal Gróf Hadik János viharos ielenetek közőst éles beszédben interpellált a titkos választótokról — ftz ellenzék kivonul; az ülésteremből — Iskharcfó és Uiain a mezőkeresztesi választásról Közeledés Eckhardíék és a kormány között? — Gömbös: „Áttérőnk a fifkos választásra, nem akarok szuronyokra támaszkodni" A pénzügyminiszter a beruházásokról (Budapesti tudósítónk telefonjelentés«.) Érdekes eseményekben és viharokban gazdag ülése volt szerdán éjszaka a képviselőháznak. Az éjszakai ülés iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg ugy a teremben, mint a karzatokon. A napirend rendes letárgyalása után az első élénkséget Grieger Miklós felszólalása hozta, aki Gömbös Gyula és Borbély-Maczky Emil 1927-es beszédeit ismertette, amelyeket egy időszaki választáson elkövetett visszaélésekről mondottak. Á nap eseménye gróf Hadik János interpellációja volt. Hadik hoszszn évek óta ezúttal először szólalt fel a Házban. Beszéde éles és kemény támadás volt a kormányzati rendszer ellen. Ennek tulajdonitható, hogy a többség nem adta meg a lehetőséget Hadiknak arra, hogy beszédidejét meghosszabbítsa. Ez a magatartás nagy vihart váltott kf az ellenzéken, Izgatott közbekiáltások özönét zuditották a kormánypártra, majd az ellenzéki képviselők felháborodva ugrottak fel helyeit,rőt és a kijáratok íclé rohantak. Ar ellenzéki padok teljesen kiürültek, csak Hadik maradt bent, hogy meghallgassa a miniszterelnök válaszát. Amig bent Gömbös beszélt, a baloldali folyosón viharzott az ellenzék felháborodása. Sokan azt kívánták, hogy ne vee-yenek tovább részt az ülésen, a többség szerint azonban nem lett volna taktikus a kormánynak ezt a szívességet megtenni. Végül is a miniszterelnök beszéde után visszamentek az ülésterembe. Ulain sorozatos interpellációját gyakran kis érte vihar, később Ulain az ország helyzetéről elmondott interpellációjában olyan lírai hangot ütött meg, hr.gy az ellenzék azt következtette, hogy a független kisgazdák és a kormány között közeledés történt, vajü' erre irányuló előkészületek vannak folyamatban. A . folyosón élénken tárgyalták ezt a helyzetet, Eckhardt Tibor azonban a kombinációkat a leghatározottabban visszautasította és kijelentette, *ogy pártja változatlanul a legélesebben áll szeimben a rendszerre*. A képviselőház üléséről részletes jelentésünk a következő: Az ülés elején Peyer Károly válaszolt Pékár Gyulának a tegnapi ülésen elhangzott felszólalására. Kijelentette, hogy a Peidl-kormány elfogatásakor legalább egy ezred román katona volt a Várban. Ezután folytatták a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló javaslat tárgyalását. Petrovácz Gyula helyesli, hogy a minisztériumokat visszaadják annak a rendeltetésének, amelyek teljesítésére hivatottak. A javaslattól egészséges létszámcsökkentést vár. Orosdy Fülöpné kifogásolta azt az állapotot, hogy a községi képviselőtestületek nőtagjai csak férfiak utján vehetnek részt a képviselőtestületek tanácskozásain. Rassay Károly nem fogadia el a jS»«w.tatot, mert nem nyújt az állampolgárok létérdekéinek védelmében megfelelő biztosítékot. A napirendi vitában Grieger Miklós szóvá tette a mezőkeresztesi választással kapcsolatos eseményeket. Meskó Zoltán a németországi borzalmas események felett a magyar közvélemény megdöbbenésének ad kifejezést. Biztos tudomása szerint Moszkva ujabban három országban rendelte el a legerősebb munkát: Piomániában, Magyarországon és Németországban. Ezután áttértek az interpellációkra. Kabók Lajos egy csendőri bántalmazás ügyé-