Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-07 / 54. szám

nak JetenTéfében azonnal megkezdte a leadott szavazatok összeszámolását. Megállapították, hogy 786 érvényes szavazatot adtak le, tehát a választóknak közel nyolcvan százaléka élt szavazati jogával. Ai eredményt, amely az első szavazatok felbontása után nem volt kétséges, féltíz után hirdette ki a választási elnök. Bejelentette, hogy a leadott szavazatok közül 448-at kapott a szociáldemokrata párt jelöltje, dr. Valentini] Ágoston, akit a kerület rendes törvényhatósági bizottsági taggá választott és Dáni János póttag; — dr. Bokor Pál listájára 328 szavazat jutott Az eredmény kihirdetését nagyszámú kö/önség hallgatta végig és harsányan megéljenezte. Havi 80 1fillér és havi | peng 6 az előfizetés! dlf a DÉLMAGYAIORSZAG k»lc&0nk»nyvíár«ban Asz olvasó rovata Modern sírandifirdőí! Mély« thwtelt Sücrkesztrtsfs;! Dr. Erdélyi Jen« főorvosnak a „Délmagyarország" egyik legutóbbi szántóban magjelent cikkét jóleső érzéssel olvastam és pillanatnyilag felülkerekedett bennem az a biztató érzés, hogy ha városunk jelesebb polgárai Ilyen értelemben foglalnak állást a strandfürdő felépítése mellett, akkor kizárt dolognak tartom, hogy elgáncsolhassák ezt a fontos és Szeged fejlődéséiben, idegenforgalmának növelésében oly jelentőségteljes tervet. Nem szorul már bővebb magyarázatra, hogy miért van Szegednek szüksége a városi modern irtrandfürdőre. Aki ebben a poros, rossz levegőjű városban él, itt neveli gyermekeit anélkül, hogy módjában volna két-három hónapra elutazni más éghajlat alá, továbbá azok a szegedi családok, melyek nem a város szivében, hanem a csatornázatlan, illetve nyílt uccal csatornákkal dicsekvő uocákban laknak, azok tudják csak miért van szükség modern strandfürdőre. Emlékezünk még a pár évvel ezelőtt megindult mozgilomra a nagystrand megépítése érdekében, amikor vaskalapos városatyákat rángattak elő és ezek kijelentették nagy bölcsenr hogy a strandépítésről szó sem lehet, mert az „erkölcstelen intézmény..." Hogy annakidején nem kerültünk bele a világ össze* vicclapjaiba, az csak a véletlennek k^-zönhetl. Azóta már annyit haladtunk, hogy még ezek sem mernek ezzel a nevetséges indokkal előállni, hanem más minden érvet sorakoztatnak fel a strandterv meghiúsítssa tekintetében. Mindéin városi polgár tudja és érzi, hogy modem város ma nem lehet strandfürdő nélkfil. A külföldet nem is említve, csak kisebb városokat sorolunk fel — Hódmezővásárhely, Félegyháza, Kecskemét, Kalocsa és a Dunántul minden valamire való városa, de nézzük Debrecent, amely a strandkérdésnél is mintaképül szolgálhatna —, ezek a városok mind régen rendelkeznek modern stranddal, csak Szeged áll itt még ma ls olyan stranddal, melyet a nyári filléressel idelátogató egyik budapesti vendégen' reprodukálhatatlan kifejezéssel Illetett Az orvosi kar hivatás« volna ennffl a kérdésnél egyöntetűen fellépni é.s állástfoglalni azon akciók ellen, amelyek újra jelentkeznek, hogy ezt a tervet meghiúsítsák. Ha most rem valósul meg ez a terv, akkor Szeged ennek a kérdésnek az aktáit végleg lezárhatja. Az orvosok hivatása éis kötelessége kiállni a porondra é: nem engedi addig, nmig illetékes helyen beintjük az orvosi kar Igazát és ennél a kérdésnél olyan állapotokat teremtenek, melyek a város közegészségügyi kívánalmainak, a polgárság egészsége és fejlődése érdekének megfelel, de amely egyúttal a város fejlődését, idegenforgalmát olyan arányban fogja növelni, mint semmilyen más intézmény. Dr. Erdélyi főorvossal egy véleményen van Kojnitovioz Károly professzor 1«, aki szintén kifejezést adott ezen véleményének. Ezen az állásponton kell lenni mindekinek. aki érdektelenül szolgálja a város javát. Hisszük és bizimk abban, hogy Szegeden többségben vanrak azok. akik győzedelmesei megküzdenek a tudatiensággal szemben. Tisztelettel: Egy fürdöszobaniMkíil takó családapa. Szeged régebbi városkéoének kialakulása Irta: Cs. Sebestyén Károly igazgató, muzeumi flr. m. Alsóváros és a tőle körülbelül két kilométernyi távolságban északkeleti irányban fekvő Felsőváros közötti és a vártól nyugatna terülő vidék a középkorban teljesen puszta és beépítetlen volt. A kun-legelők egészen a vár nyugati kapujáig terjedtek. Ez az állapot egészen a 18. század elejéig tartott. Ebben az időben csak igen terjedelmes szőlőskertek feküdtek ezen a vidéken. A hét szigeten fekvő Felsővárosnak volt egy nagyobb szigete, amelyen keresztül vezetett egy főútvonal, az, amely a vár északi kapujából indult ki « a mai Dngonlcs-necán és a régi Gyevl-nton, körülbelül ott, ahol ma a Vásárhelyi-sngámt van, a Gyevi-kaptiig s onnan egy szerintem őskori feltöltött útvonalon, a mai Baktói-töltésen vezetett Algyő felé. A sziget közepe táján, bizonyosan ennek legmagasabb pontién állt a régi Szent György-templom, amelyet temető fogott körül. Ennek a szigetnek a keleti széléig terjedt az a nagy mocsár, amely Tápé alól húzódott le a vár alá. A sziget keleti szélén vízzel telt széles folyómeder akadálvozta a többi hat szigetre való jutást. Ma pontosan ennek a medernek a közepén áll a minoriták kolostora és a Szent Mtklós-templom. Meg is látszik a falain, mert a felszivárgó talajvíz már az emelet magasságáig ér fel. Három különálló, egymástól meglehetősen messze eső részből állt a város egészen a 18. századig. Ez a különállás természetesen időnként önállóságra is vezetett Tudjuk, hogy Felszeged és Átszeged külön autonóm községként szerepelt, mindegyik külön vagyonnal, gazdasággal és kormányzattal. A két városrésznek külön birája, külön igazságszolgáltatása volt. De hogy a két, Illetőleg három városrészt mikor egvesitették, nem lehet kideríteni, valószínűleg a 15. század második felében. A város legrégibb, a 17. és 18. saázadbeli állapotát mutató térképei világosan mutatják ert a széttagoltságot. Csak a törököktől való visszafoglalás után, a 18. század elején kezdett a város befelé is terjeszkedni, illetőleg a külőnváltan fekvő egyes városrészek ekkor kezdtek egymás felé nőni. Ezt a most mutatkozó centripetális erőt azonban nem a régi lakosság képviselte, hanem azok az nj elemek, amelyek a városkép kialakulásában döntő szerephez jutottak. A másfélszázados török uralom n várból és a Palánkból t"srök várost csinált. A töröltök elvonulásával üresen állott ez a két fontos városrész. A vár területe ettől fogva természetesen osztrák kormányzás alatt németvárossá lett, a Palánkot pedig az újonnan felállított határőrség szerb katonáival rakták tele. Az nj városképző eleim ezentúl azok a részben szerb anyanyelvű kereskedők, de legfőképen az osztrák kormányzás nyomán Szegedre tóduló német eredetű iparosok és kereskedők voltak, akik később a szerb határőrség elvonulásával elfoglalták az egész Palánkot. Az 1686. évi visszafoglalás után nagy tervel voltak az osztrák katonai kormányzatnak Szegeddel. Hatalmas, modern rendszerű várat akartak itt épiteni. De ő nHkik is az volt a bajuk, ami nekünk, nagyokat és szépeket terveztek, de a kivitelhez nem volt pénzük. Annyira nem volt pénze az osztráknak, hogy még a régi vár tatarozására és karbantartására sem jutott. Meg is unta ezt a régi vár, mert egy szép napon, az urnák 1693. égében a vár egéísz keleti fala, tornyostól, kapustól belefordult a megáradt Tiszába. A iwgy tervezgetésből végül csak annyi lett, Szavojai Jenő herceg erélyes közbelépésére és sürgetésére, hogy a hatslmas csillagalaku kőfala« vár helyett, amelyt fel akartak épiteni, egy Liptói módra készült, 70% idei gyenge izü la iuh turó 10 deka ára 18 fillér Központi letcsornok flóktojesai nokaiban. 182 ugyanolyan földsáncot és árkot készttettek. Reízner szerint ez az n. n. Engénius-árfca 1714—17-ben épült, viszont egy ujabban napvilágra került egykorú bécsi tervrajz szerint 1725-ben épült mgy készült el. Nagyon Jellemző egyrészt az osztrák katonai kormányzatra, másrészt a szegedi polgárok természetére az a panaszos megjegyzi«, amely ezen az 1751. évben készült tervrajzon olvasható. Azt mondja a sánc kóré rajzolt felírás, hogy ez a terv szerint 1725-ben elkészült ^Neue Vestung" már nagyrészt meg van rongálva (fennállásának huszonhatodik évében 1), mert a töltés agyagos földjét a város lakói kiássák és elhasználják... Azt hiszem, ez Is páratlan eset hazánk történelmében! Az Engéntns-árkába belefoglalták a rég! Palánkot is. Az Eugénius-árkán belül levő, addig lakatlan, üres területen ekkor nyílegyenes nccákat jelöltek ki, sakktábla mustrára, s ezeket a biztonságoknál fogva értékes beltelkeket az akkor nagyobb számban Szegedre özönlő, legfőképpen német telepesek" vásárolgatták. A mai Feketesas-, Ceekonfcs-, Károlyi-, Pallavicinl-, Mérey-, Kigyó- ós Korona-ncca. házai egész külön német városrészt foglaltak körül. Egy 1739 évi bécsi tervrajz a Palánkot Raitzenstadt-nak, az nj területet a külső Palánkot pedig deutsohe Stadt-nak mondja. Ez az az idő, amikor a szegedi piaristák kénytelenek voltak az akkor njra épített Demeter-templomban a magyar prédikációt beszüntetni és felváltva német és dalmata nyelvein szónokolni, mert már nem volt e városrészben, aki a magyar beszédet hallgassa. A bécsi levéltárakban ujabban megtalált szegedi tervrajzok nvomán figyelemmel lehet kdsérnt ennek az u j városnak, az nj, a réginél négyszer nagyobb Palánknak a fejlődését szinte évtized ről-évtizedre. Először csak katonai rendeltetésű épületek emelkedtek az óriási puszta területen, a hatalmas élésház a mai Jerney-palota helyén, két kaszárnya és egy kórház, azután 1728-ban megépült a* első városháza a mostaninak a helyén, amelyet 1799-ben követett a második s 1883-ban a harmadik, a mostani. Három Kapa vezetett k! az Eugónius sáncából: Alsóváros felé a Péterváradi kapn, amely a mai Próféta-vendéglő helyén állott, a Felsőváros felé az Erdélyika pn, a mai Fodor- é>§ Szent Mthály-nccák találkozásánál és a Budára vezető országút a Bndaikapn. a mai Kossuth Lajos-sugárnton. a Bákóczitér tájékán. Átvágtak «sálat: árvizet okoztak (A Délmagyarország munkatársától.') Czlna János. Vajda Ferenc, Sepserj Antal és ifj. Farkas Imre földeáki földművesek a mult év március 20-án, a tavaszi áradások idején árvizet okoztak, hogy saját földjüké megmentsék a veszedelemtől. Átvágtak egy ittat, amely gátul szolgált és ezáltal a vízelvezető csatorna vizét a túlsó oldalon fekvő földekre zúdították. A négy gazdát az ügyészség vtzáradás okozással vádolta. A bíróság már régebben tartott tárgyalást az ügyben. Akkor azzal védekeztek, hogy előzőleg engedélyt kértek a töltés átvágására Vajda Ferenc Jánostól, ald az engedélyt meg is adta. Vajda Ferenc János Vajda Ferenc rokona volt és helyet foglalt az Armentesitő Társulat választmányában. Az ügyészség a vádlottak vallomása alapján Vajda ellen is vádat emelt és a hétfői főtárgyaláson ő is a vádlottak padjára került. Azzal védekezett, hogy nem adott határozott engedélyt, hanem azt mondotta az embereknek, hogy a gátőrtől kérjenek tanácsot. > A bíróság több tanút és szakértőt hallgatott ki. Kiderült, hogy Vajda Ferenc Jánosnak nem volt joga tntézkední. Dr. Adler Dezső védőbeszédében a négy gazda felmentését kérte. A bíróság a négy gazdát felmentette, azzal az indokolással, hogy joggal lehettek abban a hiszemben, hogy Vajda engedélyt adhat. Ellenben elítélte a bíróság Vajda Ferenc Jánost gondatlanságból okozott vizáradás miatt 50 pengő pénzbüntetésre. Dr. Kalmár Szilveszter ügyész fellebbezett