Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)
1933-03-07 / 54. szám
ni. r Megkezdődött az elömérközés a színház igazgatói székéért Érdeklődések, pályázat, meghívás — Szerdán ülést tart a szlnfigyl bizottság (A Délmagyarorsiág munkatársától.') Lassankint kialakul a színház jövő évi bérletéért induló harc képe. Az elömérközés első felvonása már szerdán lezajlik a városházán, a polgármester ugyanis szerdán délre összehívta a süntlgyl bizottságot, amely javaslatot készit a további tennivalókra. A színészek konzorciumának megalakulása óta már több pályázó és érdeklődő jelentkezett, köztük néhány igen komoly név. Sziklai Jenő, a szegedi szinház volt operettrendezője, aki jelenleg a székesfehérvár-soproni szinikerület igazgatója, néhány nappal ezelőtt levelet intézett a polgármesterhez és bejelentette, hogy abban az esetben, ha meghívást kapna a várostól, még pedig két évre szóló szerződés megkötésére, hajlandó lenne a színház vezetését már ennek a szezonnak a hátralévő részére is átvenni a konzorciumtól. Hasonló tartalmú beadványt intézett a városhoz Tolnay Andor, a szegedi szinház volt bonvivánja és Hattay Adrienne, akik közösen vállalkoznának a szinház igazgatására. Jelentkezett pályázati hajlandóságával Fodor Oszkár, a pécsi szinház igazgatója, aki azonban csak szeptembertől venné át a színházat. De jelentkezett még két. igen jónevü aktiv színigazgató is, nevük egyelőre még nem hozható nyilvánosságra, akik abban az esetben vállalnának hosszabb időre szóló szerződést, ha meghívást kapnának a várostól. Nyílt pályázaton azonban méltánylást érdemlő okok miatt nem vehetnek részt. A Délmagyarország munkatársa érdeklődött dr. Pálfy József polgármesterhelyettesnél a helyzet és a tervek iránt. A polgármesterhelyettes kijelentette, hogy véleménye szerint a hátralévő két és félnapos csonkaszezonért nem érdemes elriasztani olvan valakit a szinház bérletétől, akinek múltja garancia arra, hogy a szege<*? ügye nyugvópontra kerüljön. A szinügyi bizottság szerdai ülésén elsősorban azt a kérdést tárgyalják meg a bizottsági tagok, hogy milyen javaslatot tegyenek a polgármesternek, illetve a polgármesteren keresztül a kis- és közgvülésnek. A közgyűlés nemrégen olyan határozatot hozott, amelyben nyilvános szinic/azgatói pályázat kiírását rendelte el. Felmerült azonban éppen az érdeklődő színigazgatók jelentkezése alapján az a terv is, hogy a város ne pályázat utján töltse be a színházat, hanem a közgyűlés korábbi határozatának módosításával hatalmazza fel a polgármestert valamelyik érdeklődő meghívására. A szinügyi bizottság szerdai ülését nagy érdeklődéssel várják színházi körökben. „A község autonómiáját mindenki tiszteletben tartani köteles" A törvényszék felmentette MarOíhy S. Istvánt a dorozsmai elöljáróság és a főszolgabíró perében — „A főszolgabíró minden törvényes alap nélkül, OnkényOleg Járt el" — mondja az ítélet indokolása (A Délmagyarorsiág munkatársától.) A szegfedi törvényszék Vtfd-tanácsa hétfőn tárgyalta Maróthy S. István dorozsmai képviselőtestületi tag rágalmazás! ügyét, amely dr. Dózsa István főszolgabíró és a község elöljáróságának panaszára indult meg. A per Maróthy egyik közgyűlési beszéde miatt keletkezett. A község ugyanis régebben kölcsönt vett fel utépitésre. A képviselőtestület a kölcsönt akkor szavazta meg, amikor a főszolgabíró és a főjegyző biztosította, hogy a kölcsönt a kereskedelmi minisztérium fogja megtéríteni. A kölcsönt megkapta a község, utat épitett, azonban a minisztérium nem téritett meg semmit. 1932 április 7-én a képviselőtestület ülésre gyűlt össze. Itt felszólalt Maróthy is és kijelentette, hogy költségekbe sodorták, csalafinta módon félrevezet, ték a községet. Az ülés során szóbakerült a népkör indítványa is, amelyben a kör azt javasolta, hogy a község hatósága kérjen a gazdák részére 200 mázsa vetőmagkölosont és az ínségesek számára népkonyha felállítására tett javaslatot. Az indítványt az elnöklő főszolgabíró nem tárgyaltatta. Emiatt Maróthy ismét felszólalt és kijelentette, hogy a főszolgabíró diktatórikus eljárásával megakadályozta, hogy az Indítványhoz a közgyűlés tagjai hozzászól, hassanak. Maróthy S. István azzal védekezett, hogy a becsapást, félrevezetést nem sértő szándékkal mondotta és nem az elöljáróságra értette. A főszolgabíró sérelmére elkövetett rágalmazásra vonatkozólag beismerte, hogy a kijelentéseket megtette, de fel volt háborodva, mert a főszolgabíró tényleg diktatórikus módon kezelte az ügyet. A bíróság számos tanút hallgatott ki, köztük Dózsa főszolgabírót, aki azt vallotta, hogy az indítványt a csongrádmegyei főispán utasítására vétette le a tárgysorozatról. A biróság Maróthy S. Istvánt mind a kétrendbeli rágalmazás alól felmentette. Az elöljáróság sérelmére elkövetett rágalmazás ügyében — mondotta az Ítélet indokolása — nem lehetett megállapítani, hogy a vádlott a vád tárgyává tett kijelentést a községi elöljáróságra értette-e. A főszolgabíró sérelmére elkövetett rágalmazás vétsége alól bűncselekmény hiánya miatt mentette fel a biróság Maróthyt. A törvényszék rendkívül érdekesen indokolta meg a felmentő Ítéletet. — A község önkormányzati jogát — mondja az indokolás — képviselőtestülete által gyakorolhatja. Az autonómia körébe tartozik, hogy honnan, mikép és mily forrásból szerzi meg a község életének folytatásához szükséges anyagi feltéleleket és azokat mikép fordítja rendeltetésükre. Következéskép idetartozik az ins 'gcs népkonyha fenn, vagy fenn nem tartása is, miután a községnek kellett a költségek bizonyos részét vállalnia. — A népkörnek a népkonyhára vonatkozó beadványát a község elöljárósága a képviselőtestület 1932 február 18-ra kitűzött rendes közgyűlésének tárgysorozatába felvette és e tárgysorozatot meghívóba foglalva az elnök a tagokkal közölte is, tehát azt tárgyalni akarta. A község autonómiáját ugy a kormány, mint a megyei törvényhatóság tiszteletben tartani köle les, tehát ugy a főispán, mint az alispán, valamint a főszolgabíró is, aki a járás első tisztviselője és aki utasításait az alispántól, illetve az alispán utján veszi és közvetlenül azzal érintkezik. A főispán ellenőrzi a törvényhatósági önkormányzatot és ezen jogánál fogva a tör. vényhatóság első tisztviselője által megálla-»tott közgyűlési tárgysorozatban módosítást kívánhat. Amennyiben meg nem egyeznek az alispánnal, a kisgyűlés dönt. Tehát még a törvényhatósági bizottság közgyűlési tárgysorozatának megállapításában sincs a főispánnak korlátlan jogköre. Ellenben a törvényhatósági önkormányzat ellenőrzési jogából kifolyóan a hatósága alá tartozó községeket illetően csak azon joga van, hogy az egyes községekben megtekintheti a hivatalos eljárást, ügykezelés: és a tapasztalt hiányok megszüntetése iránt az illetékes hatóság utján intézkedik, tehát nem közvetlenül a főszolgabíró utján. — Ennélfogva a főszolgabírónak nem volt sem joga, sem kötelessége a főispán azon rendelkezését teljesíteni, hogy a községi képviselőtestületi közgyűlés tárgysorozatából a népkör beadványát levétesse. Miután ezt mégis megtette a főszolgabíró minden törvényes alap nélkül, önkényüieg járt el, tehát diktatórikus eljárásával valóban megakadályozta azt, hogy a közgyűlés tárgysorozatának e pontjához a képviselőtestületi tagok hozzászólhassanak. A felmentő Ítélet ellen dr. Balázs Sándor ügyész fellebbezést jelentett be, a vádlott es védője, dr. Fekete László, az Ítéletet tudomásul vette. A szociáldemokrata párt listáfa győzött a IX. választókerületben A közgyűlés uf tagja: dr. Valenfiny Ágoston; pOtiag: Dáni János MOZI Belvárosi Gaál Franciska Kedden P^fM kÍSBSSZ0i1V Széchenyi Kedden Szünet. Korzó Keddtől Szünet. (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged IX. választókerülete vasárnap választotta meg képviselőjét a törvényhatósági bizottságba. A vasárnapi választást hosszú előkészületek előzték meg. Horváth József szociáldemokrata bizottsági tag letett mandátumáért sikraszállt ismét a szociáldemokrata párt, amely dr. Valentiny Ágoston ügyvédet jelölte rendes és Dáni Jánost póttagként; felvette a harcot dr. Bokor Pál ügyvéd is, akinek pótjelöltje Nógrádi/ Illés volt. Az általános választások alkalmával fölényes győzelmet aratott a szövetkezett ellenzék listába a külvárosi párt listá ával szmten. A vasárnapi választáson is fölényesen győzött az ellenzék; a mandátumot dr. Valentiny Ágoston nyerte el 210 szavazattöbbséggel. A szociáldemokrata listára 448 szavazatot adtak le, Bokor Pál listája 238 szavazatot kapott A szavazás reggel nyolc órakor kezdődött meg a Szilléri-sugáruti elemi iskola épületében. Dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok volt a választási elnök, helyettese dr. Biacsy Béla tb. aljegyző. A választás iránt nagy volt az érdeklődés. a választók tömegesen jelentek meg, különösen a délelőtti és a késő délutáni órákban A kerületnek a névjegyzék szerint 1002 választója van, ezeknek jelentékeny része a névjegyzék összeállítása óta elköltözött lakásaról és leginkább a Somogyi-telepen helyezkedett e1; az elköltözőitek egyrés'e mé^is élt szavazati jogával. A szavazás csendben, rendben és i«cidens nélkül folyt egész nap. A pártok i^zottai szorgalmasan kísérgették a szavazatsaedő helviséeig választóikat. A választas eredményét kisebb-nagyobb csoportok vitatták az uceáa, a párthelyiségek előtt. Az idő igen enyhe volt a langyos tavaszi levegő mindenkit kicsalt az uccára. A szociáldemokrata párt jelöltje érdekeben pontosan, szervezetten dolgoztak és gonddskodtak arról, hogy mindenki akadálytalanul leszavazhasson. Dr. Bokor Pál érdekében is erősen dolgoztak. Dolgozott a jelólt édesapja, Bokor Pál nyugalmazott polgármesterhelyettes is, aki egész nap a kerületben ert^odott és irányítottá a hadmüveieleket. Dr. Szabó Géza tanácsnok este nyolc órakor zárta le a szavazást, amikor szavazó már nem jelentkezett. A bizottság a pártok megbízottai-