Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-07 / 54. szám

ni. r Megkezdődött az elömérközés a színház igazgatói székéért Érdeklődések, pályázat, meghívás — Szerdán ülést tart a szlnfigyl bizottság (A Délmagyarorsiág munkatársától.') Lassan­kint kialakul a színház jövő évi bérletéért in­duló harc képe. Az elömérközés első felvonása már szerdán lezajlik a városházán, a polgár­mester ugyanis szerdán délre összehívta a süntlgyl bizottságot, amely javaslatot készit a további tennivalókra. A színészek konzorciu­mának megalakulása óta már több pályázó és érdeklődő jelentkezett, köztük néhány igen komoly név. Sziklai Jenő, a szegedi szinház volt operettrendezője, aki jelenleg a székes­fehérvár-soproni szinikerület igazgatója, né­hány nappal ezelőtt levelet intézett a polgár­mesterhez és bejelentette, hogy abban az eset­ben, ha meghívást kapna a várostól, még pedig két évre szóló szerződés megkötésére, hajlandó lenne a színház vezetését már ennek a szezon­nak a hátralévő részére is átvenni a konzor­ciumtól. Hasonló tartalmú beadványt intézett a városhoz Tolnay Andor, a szegedi szinház volt bonvivánja és Hattay Adrienne, akik közösen vállalkoznának a szinház igazgatására. Jelentkezett pályázati hajlandóságával Fodor Oszkár, a pécsi szinház igazgatója, aki azon­ban csak szeptembertől venné át a színházat. De jelentkezett még két. igen jónevü aktiv szín­igazgató is, nevük egyelőre még nem hoz­ható nyilvánosságra, akik abban az esetben vállalnának hosszabb időre szóló szerződést, ha meghívást kapnának a várostól. Nyílt pályá­zaton azonban méltánylást érdemlő okok miatt nem vehetnek részt. A Délmagyarország munkatársa érdeklődött dr. Pálfy József polgármesterhelyettesnél a helyzet és a tervek iránt. A polgármesterhelyet­tes kijelentette, hogy véleménye szerint a hát­ralévő két és félnapos csonkaszezonért nem érdemes elriasztani olvan valakit a szinház bérletétől, akinek múltja ga­rancia arra, hogy a szege<*? ügye nyugvópontra kerüljön. A szinügyi bizottság szerdai ülésén elsősorban azt a kérdést tárgyal­ják meg a bizottsági tagok, hogy milyen javas­latot tegyenek a polgármesternek, illetve a pol­gármesteren keresztül a kis- és közgvülésnek. A közgyűlés nemrégen olyan határozatot hozott, amelyben nyilvános szinic/azgatói pályázat ki­írását rendelte el. Felmerült azonban éppen az érdeklődő színigazgatók jelentkezése alapján az a terv is, hogy a város ne pályázat utján töltse be a színházat, hanem a közgyűlés ko­rábbi határozatának módosításával hatalmazza fel a polgármestert valamelyik érdeklődő meg­hívására. A szinügyi bizottság szerdai ülését nagy érdeklődéssel várják színházi körökben. „A község autonómiáját mindenki tiszteletben tartani köteles" A törvényszék felmentette MarOíhy S. Istvánt a dorozsmai elöljáróság és a főszolga­bíró perében — „A főszolgabíró minden törvényes alap nélkül, OnkényOleg Járt el" — mondja az ítélet indokolása (A Délmagyarorsiág munkatársától.) A sze­gfedi törvényszék Vtfd-tanácsa hétfőn tárgyalta Maróthy S. István dorozsmai képviselőtestületi tag rágalmazás! ügyét, amely dr. Dózsa István főszolgabíró és a község elöljáróságának pana­szára indult meg. A per Maróthy egyik köz­gyűlési beszéde miatt keletkezett. A község ugyanis régebben kölcsönt vett fel utépitésre. A képviselőtestület a kölcsönt akkor szavazta meg, amikor a főszolgabíró és a főjegyző biz­tosította, hogy a kölcsönt a kereskedelmi mi­nisztérium fogja megtéríteni. A kölcsönt meg­kapta a község, utat épitett, azonban a minisz­térium nem téritett meg semmit. 1932 április 7-én a képviselőtestület ülésre gyűlt össze. Itt felszólalt Maróthy is és kijelentette, hogy költ­ségekbe sodorták, csalafinta módon félrevezet, ték a községet. Az ülés során szóbakerült a népkör indítványa is, amelyben a kör azt java­solta, hogy a község hatósága kérjen a gazdák részére 200 mázsa vetőmagkölosont és az ín­ségesek számára népkonyha felállítására tett javaslatot. Az indítványt az elnöklő főszolga­bíró nem tárgyaltatta. Emiatt Maróthy ismét felszólalt és kijelentette, hogy a főszolgabíró diktatórikus eljárásával megakadályozta, hogy az Indítványhoz a közgyűlés tagjai hozzászól, hassanak. Maróthy S. István azzal védekezett, hogy a becsapást, félrevezetést nem sértő szándékkal mondotta és nem az elöljáróságra értette. A főszolgabíró sérelmére elkövetett rágalmazásra vonatkozólag beismerte, hogy a kijelentéseket megtette, de fel volt háborodva, mert a fő­szolgabíró tényleg diktatórikus módon kezelte az ügyet. A bíróság számos tanút hallgatott ki, köztük Dózsa főszolgabírót, aki azt vallotta, hogy az indítványt a csongrádmegyei főispán utasítá­sára vétette le a tárgysorozatról. A biróság Maróthy S. Istvánt mind a két­rendbeli rágalmazás alól felmentette. Az elöl­járóság sérelmére elkövetett rágalmazás ügyé­ben — mondotta az Ítélet indokolása — nem lehetett megállapítani, hogy a vádlott a vád tárgyává tett kijelentést a községi elöljáróságra értette-e. A főszolgabíró sérelmére elkövetett rágalmazás vétsége alól bűncselekmény hiánya miatt mentette fel a biróság Maróthyt. A tör­vényszék rendkívül érdekesen indokolta meg a felmentő Ítéletet. — A község önkormányzati jogát — mondja az indokolás — képviselőtestülete által gyako­rolhatja. Az autonómia körébe tartozik, hogy honnan, mikép és mily forrásból szerzi meg a község életének folytatásához szükséges anyagi feltéleleket és azokat mikép fordítja rendelte­tésükre. Következéskép idetartozik az ins 'gcs népkonyha fenn, vagy fenn nem tartása is, mi­után a községnek kellett a költségek bizonyos részét vállalnia. — A népkörnek a népkonyhára vonatkozó beadványát a község elöljárósága a képviselő­testület 1932 február 18-ra kitűzött rendes köz­gyűlésének tárgysorozatába felvette és e tárgy­sorozatot meghívóba foglalva az elnök a ta­gokkal közölte is, tehát azt tárgyalni akarta. A község autonómiáját ugy a kormány, mint a megyei törvényhatóság tiszteletben tartani köle les, tehát ugy a főispán, mint az alispán, vala­mint a főszolgabíró is, aki a járás első tiszt­viselője és aki utasításait az alispántól, illetve az alispán utján veszi és közvetlenül azzal érint­kezik. A főispán ellenőrzi a törvényhatósági önkormányzatot és ezen jogánál fogva a tör. vényhatóság első tisztviselője által megálla-»­tott közgyűlési tárgysorozatban módosítást kí­vánhat. Amennyiben meg nem egyeznek az al­ispánnal, a kisgyűlés dönt. Tehát még a tör­vényhatósági bizottság közgyűlési tárgysoroza­tának megállapításában sincs a főispánnak kor­látlan jogköre. Ellenben a törvényhatósági ön­kormányzat ellenőrzési jogából kifolyóan a ha­tósága alá tartozó községeket illetően csak azon joga van, hogy az egyes községekben megte­kintheti a hivatalos eljárást, ügykezelés: és a tapasztalt hiányok megszüntetése iránt az ille­tékes hatóság utján intézkedik, tehát nem köz­vetlenül a főszolgabíró utján. — Ennélfogva a főszolgabírónak nem volt sem joga, sem kötelessége a főispán azon ren­delkezését teljesíteni, hogy a községi képviselő­testületi közgyűlés tárgysorozatából a népkör beadványát levétesse. Miután ezt mégis meg­tette a főszolgabíró minden törvényes alap nél­kül, önkényüieg járt el, tehát diktatórikus el­járásával valóban megakadályozta azt, hogy a közgyűlés tárgysorozatának e pontjához a kép­viselőtestületi tagok hozzászólhassanak. A felmentő Ítélet ellen dr. Balázs Sándor ügyész fellebbezést jelentett be, a vádlott es védője, dr. Fekete László, az Ítéletet tudomá­sul vette. A szociáldemokrata párt listáfa győzött a IX. választókerületben A közgyűlés uf tagja: dr. Valenfiny Ágoston; pOtiag: Dáni János MOZI Belvárosi Gaál Franciska Kedden P^fM kÍSBSSZ0i1V Széchenyi Kedden Szünet. Korzó Keddtől Szünet. (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged IX. választókerülete vasárnap választotta meg képviselőjét a törvényhatósági bizottságba. A vasárnapi választást hosszú előkészületek előz­ték meg. Horváth József szociáldemokrata bi­zottsági tag letett mandátumáért sikraszállt is­mét a szociáldemokrata párt, amely dr. Va­lentiny Ágoston ügyvédet jelölte rendes és Dáni Jánost póttagként; felvette a harcot dr. Bokor Pál ügyvéd is, akinek pótjelöltje Nógrádi/ Illés volt. Az általános választások alkalmával fölé­nyes győzelmet aratott a szövetkezett ellenzék listába a külvárosi párt listá ával szmten. A va­sárnapi választáson is fölényesen győzött az el­lenzék; a mandátumot dr. Valentiny Ágoston nyerte el 210 szavazattöbbséggel. A szociál­demokrata listára 448 szavazatot adtak le, Bo­kor Pál listája 238 szavazatot kapott A szavazás reggel nyolc órakor kezdődött meg a Szilléri-sugáruti elemi iskola épületé­ben. Dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok volt a választási elnök, helyettese dr. Biacsy Béla tb. aljegyző. A választás iránt nagy volt az ér­deklődés. a választók tömegesen jelentek meg, különösen a délelőtti és a késő délutáni órák­ban A kerületnek a névjegyzék szerint 1002 választója van, ezeknek jelentékeny része a névjegyzék összeállítása óta elköltözött lakása­ról és leginkább a Somogyi-telepen helyezke­dett e1; az elköltözőitek egyrés'e mé^is élt sza­vazati jogával. A szavazás csendben, rendben és i«cidens nélkül folyt egész nap. A pártok i^zottai szorgalmasan kísérgették a szavazatsaedő he­lviséeig választóikat. A választas eredményét kisebb-nagyobb csoportok vitatták az uceáa, a párthelyiségek előtt. Az idő igen enyhe volt a langyos tavaszi levegő mindenkit kicsalt az uccára. A szociáldemokrata párt jelöltje érdekeben pontosan, szervezetten dolgoztak és gonddskod­tak arról, hogy mindenki akadálytalanul le­szavazhasson. Dr. Bokor Pál érdekében is erő­sen dolgoztak. Dolgozott a jelólt édesapja, Bo­kor Pál nyugalmazott polgármesterhelyettes is, aki egész nap a kerületben ert^odott és irá­nyítottá a hadmüveieleket. Dr. Szabó Géza tanácsnok este nyolc órakor zárta le a szavazást, amikor szavazó már nem jelentkezett. A bizottság a pártok megbízottai-

Next

/
Thumbnails
Contents