Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-19 / 64. szám

DELMAGYflRORSZAG SZEGED. ScerkesztMAg: Somogyi ucca 22.Lem. Teleion: 23-33.^KladóhlTnlal, kOlcaOnkHnyrlftr é* (egylrodn : Aradi •ccn S. Telefon t 13—Oö. ^ Nyomda i L»w Lipót occa 1». Telefon i 20-34. TAvlrntl ét IeTélcbn : DélmogyarorszAg Szeged Kereskedők sorsa Pár nap múlva lehúzzák a roDólcat abSan az üzlethelyiségben, amelyikben évtizedeken keresztül az egyik legnagyobb, legtevékenyebb és legismertebb szegedi cég folytatta tevékenységét szerezvén tulajdonosainak tisztes kenyeret s nyújtva alkalmazottainak tisztes megélhetést. Évtizedes nagy cég szűnik meg újra Szegeden s amikor elparentáljuk, nem is gondolunk az egyéni veszteségekre, hanem csak a köznek kárára. Egyetlen adat mértéket ad arról a karról, amit a köz szenved: ez a cég két évvel ezelőtt még negyvenezer pengőt fizetett adóban. Hogy most leáll az a tevékenység, amelyik még két évvel ezelőtt 40.000 pengőt tudott közvetlen adókban beszolgáltatni, megszűnik azoknak a munkája, akik--főnök és alkalmazottak együttvéve, — olyan eredményt tudtak elérni még két évvel ezelőtt is, amiből a köz negyvenezer pengős szolgáltatást látott, — ez a veszteség valóban megérdemli a gyásznak nemcsak szavait, de a gyásznak érzését is. S amikor kutatjuk az okokat, amelyek minden egyéni balszerencsén tul az improduktivitásnak, az összezsugorodásnak, a gazdasági élet és kereskedői tevékenység devastációjának, a terméketlen eredménytelenségnek ezt az eredményét előidézik, akkor — a kezünkbe kerül a szegedi kereskedelmi és iparkamarának, összeállítása a szegedi kereskedők" adóterheírőL Ennek az összeállításnak csak egyik részletével akarunk foglalkozni most, — ex uno disco omnia, — egy kis részlet elárulja az egésznek szellemét, tendenciáját és gondolatvilágát. Szegeden 311 ezer pengős inségadót vetettek ki kerekszámban s ebből a 31T.ooo pengő inségadóból a kereskedők kereseti adóalapja után kivetettek 162.ooo pengőt, társulati és tantiémadó után T9.ooo pengőt, kereskedők és iparosok jövedelemadója után 3o.ooo pengőt. Ez a 211 ezer pengő a szegedi kereskedelmet ós ipart terheli akkor, amikor a nem kereskedőket terhelő kereseti adó összesen 38.ooo pengőt tesz ki s a nem kereskedők jövedelemadója után a kivetett inségadó 63.ooo pengő. Az inségadónak majdnem hetven százaléka terheli a szegedi kereskedelmet és az ipart s tisztán a kereseti adóra kivetett inségadóból négyötödnél nagyobb rész terheli a kereskedelmet és az ipart s egyötödénél kisebb rész terheli a kereseti adó alá eső egyéb foglalkozásúakat összesen. Amikor arról volt szó, hogy a gázgyári pénz egy töredékét használjuk fel az inségmunkák költségeinek fedezetére, akkor a város polgármestere lángoló, de igaztalan _ szavakkal támadt rá az indítvány támogatóira. Ez a pénz törzsvagyon, — mondotta a polgármester, •— ezt a pénzt nem szabad csak időtálló alkotásokra költeni. S ebből a pénzből, — mielőtt a kakas háromszor kukorékolt s mielőtt a közgyűlés kinyilváníthatta volna akaratát, már annyit fizettek el abszolút improduktív célra, kamathátralékra, amennyit az idei inségmunka egész költségvetési kerete nem ért eL Amikor a szegedi kereskedelemnek és iparnak válságán lehetett volna valamit segíteni, ha mással nem, akkor a reájuk háruló adóterhek könnyítésével, akkor a szegedi polgármester a törzsvagyon szentségéről költött legendát s amikor a törzsvagyon legendájával megmentett pénzből beruházások Vasárnap, 1933 március 19 Ara 24 Iliié* ($7/ IX. évfolyam, ^irsz. ELŐFIZETÉS! Havonla helyben 3.20 'vidéken és Budapesten 3-00. kUItdlddn IV40 pengd — Bqye« iiAm Ara Keik dacnap Id. vntAr- é* ünnepnap 24 MII. Hirdetések fel-vétele tarifa »zerlnl. Meotelenlk hílfrt kivételével naponta regqel eszközlésével újra lehetett volna valamit segíteni a szegedi kereskedelmen és iparon, ha mással nem, de legalább a fogyasztásnak és keresletnek alig észrevehető élénkítésével, akkor a törzsvagyon legendájával megmentett s tabu-ként elénkállitott pénzt budapesti bankok kamatkövetelésének kifizetésére fordítják s hozzá kell még tennünk azt is, hogy a törvények rendelkezéseinek betartása nélkül. Nem sok méltánylásban és nem sok törődésben részesül ebben a városban az iparnak és kereskedelemnek ügye, de ne legyünk igazságtalanok, nem sok törődés és nem sok szeretet foglalkozik a haszonbérlők dolgával sem s a gazdatársadalom sem dicsekedhetik a hatóság különös támogatásával. Arra nem goA^ol senki, hogy mi lesz ebből a városból, ha egymás után hullanak ki polgárai közül azok, akiken a köz kiadásainak jelentékeny része nyugodott. Mert azt a negyvenezer pengőt, amit most egyetlen cég elmultával veszít évenkint a köz, pótolni kell s pótolni kell azokat a százezreket is, amelyeknek beszolgáltatói a gazdasági válság folyamán egymás utón dőltek ki az adófizetők sorából. Ezeket a bevételeket azoknak kellene pótolni, akik meggyöngülve, a mindennapi kenyérért loholva, az ultimó gondjainak súlya alatt roskadozva állják még a reménytelen harcot s reménytelen holnapért. De akik a maguk adóját megfizetni nem tudták, azok elpusztulnak, ha a mások adója is rájuk nehezedik. S mit kap a szegedi kereskedelem és ipái könnyítés helyett ? Csak a terhei fokozását, a gondjai szaporítását s élete megnehezítését Hol van ebből kiút s mikor lesz már vége ennek a rettenetes erőfeszítésnek ? MacDonald Rómában A béke és a revízió Vasárnap tárgyal Mussollnlvel _ Genova, március 18. MacDonald angol miniszterelnök Sír John Simon külügyminiszter és kísérete társaságában délelőtt 11 órakor Genovába érkezet^ ahol a pályaudvaron Balbó miniszter és a hatóságok vezetői fogadták az angol államférfiakat akik félóra múlva tovább utaztak a Balbó által vezete't repülőgépen Rómába. Az angol vendégek gépét r^nölőflottilla kísérte. MacDonald repülőút ját a tenger fölött dúló vihar veszélyeztette és majdnem ugy volt, hogy az angol vendégek vonaton utaznak Rómába. MacDonald azonban közölte Balbó miniszterrel, hogy repülőgépen folytatja útját. A vihar miatt á gép kétórás késéssel érkezett a római légikikötőbe. MacDonald gépe délben 1 óra 21 perckor érkezeiLt Rómába. Az angol miniszterelnök fogadására az osciai légi kikötőben megjelent Mussolini vezetésével a kormány valamenmyi tagja. A géppel együtt érkezett meg Rómába egy 6 motoros óriási repülőgép, amely 40 külföldi újságírót hozott A két gép mögött a légügymirtiisztériumból kivezényelt repülőraj következett MacDrxnaldot Mussolini üdvözölte, majd gépkocsiba szállva a tömeg üdvrivalgása közben el-! indultak a város felé. Az útvonalon mindenütt lelkes tömeg üdvözölte és éljenezte a minisztereket, akik az angol nagykövetségre hajtalttak. Este fél 7 órakor megkezdődött az első tanácskozás a Palazzo Veneziában. A tanácskozás másfél óra hosszat tartott A vasárnapi program legkiemelkedőbb része az olasz la-1 rálynál való látogatás. Este MacDonald tisztelgő látogatást tesz a pápánál. MacDonald és Mussolini vasárnap tartják meg fontos megbeszéli sültet amelynek eredmónvét egész Európa közvéleménve nagy érdeklődéssel várja. Politikai körökben MacDonald római látogatásától a politikai feszültség enyhülését és az európai helyzet jobbrafordulását remélik. MacDonaíd olasz földre való érkezésekor Hatalmas békeszózatot intézett az olasz néphez és a világbéke megszervezésének szükségességét hangoztatta. — A békét sürgősen meg kell szervezni — mondotta — és szilárd alapokra kell helyezni, mert most itt van az ideje. Bízik abban, hogy útját siker koronázza. Revíziós vilásértekezletet kell összehívni Londonból jelentik: Az „Observer" azt írja, hogy a képmutatásnak és ostobaságnak legmagasabb fokát érték el azok, akik folyton békét hirdetnek és még a kis ujjukat sem mozdítják meg arra, hogy kiküszöböljék a jövő háború okait. Mussolini ismételten sürgette a békeszerződések módosítását ós ezt az egész angol közvélemény s az amerikai közvélemény túlnyomó része is határozottan pártolja. A revízió megvalósítására valószínűié« világérlekezletet kell majd összehívni. Lengyelország és a kisántáirrt a legszenvedélyesebben ellenzik a békeszerződések módositáísát vagy enyhítései, míg Franciaország e kérdésben kevésbé hajthatatlan. Semmi sem bírhatja arra AnqViát, hogy síkra szálljon a baljóslatú közép- és keleteurópai határok fenntartásáért. A békeszerződések Párisból jelentik: A ma délben megjelenő francia lapok hosszasan foglalkoznak MacDonald római útjával. A T e m p s szerint a római látogatás alkalmával MacDonald és Mussolini az összes politikai és gazdasági kérdéseket megbeszélik és igyekezni fognak azokat egy általános béketerv keretébe beilleszteni. Európa abban reménykedik, hogy Mussolini őszintén igyekezni fog az igazi béke ügyét szolgálni. Az Intranzigeant szerint MacDonald Páris: szükségessé vált! genfi beszéde szerint a békeszerződések revíziója szükségessé vált. A lap szerint Franciaország, amennyiben a revízió kérdése aktuálissá fog válni, ném fog az elé akadályt gördíteni, feltéve, hogy az errevonatkozó uj szerződések Franciaország biztonságát kellőkép garantálják. A Liberté árul el egyedül nyugtalanságot és hangoztatja, hogy a békeszerződések már is széltépctteknek tekinthetők s igy Franciaország kedvezőtlen helyzetben van a római találkozással meginduló tárgyalások tekintetében. i