Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-15 / 61. szám

1933 március T5. DÉLMAGYÁRORSZÁG 5 280 MÁZSA HALIVADÉK PREMIERJE A FEHÉRTÓI HALASTÓBAN 22 kilóméter rőzsepáncél védi a 890 holdas tógazdaság töltéseit (A Délmagyarország munkatársától.) Aki két év óta nem járt a Fehértó környékén, az ma nem ismerne rá erre a vad-szikes területre. Két év alatt a gyönge emberkezek gigászi munkával teljesen átalakították ennek a sivár, kietlen vidéknek a képét. Ahol ezelőtt a tavaszi szelek szabadon hajtották maguk előtt a hófehér szikfelhőket, most szép, szabályos medencék sorakoznak egymás mellett, hatalmas tóterületek, rőzsével páncélozott töltések között. Egyik-másik medence olyan széles, hogy szemközti partját csak sejteni lehet, látni alig. Az ember szinte fehér vitorlákat kiván a sziporkázó tavaszi napfényben a viz fölé. Egyelőre azonban csak néhány feketére szurkozott halászcsónak lapul a töltések alatt, a város fehértói halgazdaságának csónakjai. A halgazdaság földmunkái már néhány hónappal ezelőtt befejeződtek. A város üzemigazgatósága még az ősszel megrendelte a keleínai tógazdaságból a medencék benépesítéséhez szükséges halivadék mennyiséget, 250 mázsót, amelynek első részlete most érkezett meg a szatymazi állomásra. Ebből az alkalomból H. Papp István, a szegedi ármentesitó társulat igazgató-főmérnöke, a halgazdaság tervezője, saitóbemutatót rendezett Az ut először a szatymazi állomás raktárépületéhez vezetett, ahol a halivadékokat rakták át a speciális hnlszállitó vagonokból 9 hordókkal fölszerelt kocsikra. A vagon külön érdekesség. Medencékre osztott belsejéből állandó motorzusás hallatszik. Kis motor cirkuláltatja a medencék erősen habzó vizét, hogy a benne nyüzsgő balak mindig friss oxigénhez jussanak. Nyeles hálókkal emelik át a ficánkoló halakat a mérőkosarakba. Amikor megtelik egy-egy kosár. lemérik tartalmát és beleöntik a rácsos fedelű friss tóvizzel telt hordókba. Az ivadékok n nézők nagv meglepetésére már szépen kifejlődött halpéldányok, tükörpontyok, hrrcsák, csukák, (farabonkint lehetnek vagy harminc dekásak, de akad köztük egészen apró poronty, sőt néhány hatalmasra nőtt öt-hat kilós anvaponty is. A nagyokat külön szaporító medencébe rakják, hogy ott lerakták majd petéiket. A többit a medencébe eregetik. A medencékhez kocsikon szállitiák a halas hordókat és az ivadéktömeget hatalmas kosarakban hordják le a vizhez, ahol csónakvégről eregetik bele. A legcsodálatosabb a dologban az, hogy alig akad a töméntelen hal között elpusztult példány. Amikor odaérünk, már a huszonkettedik hordó tartalmát hord iák a vízbe és mindössze négv, vagv öt elpusztult halat találtak közte. Amelyik hallal szállítás közben valami baj tőrtént, azt rögtőn fölveti a viz és a halász — az egyik somogvitelepi halgazdaságból hozatta az üzemigazgatóság — rögtön megállapitia, hogy lehet-e még belőle paprikásnak való. vagy pedig el lehet dobni. — Ebből már semmi sem lesz — mutat a kezében, egy tátogó pontyivadékot —, tetszik látni, milyen karikás a szeme. A vízbe engedett halak' már jól érzik magukat. Egyre-másra ugranak a víz fölé, sárgás-ezüstös hátuk gyémántosan villog a napfényben. A vizrengeteg pedig éhesen nyeli a halat. — őszre már egy-két kilósra megnőnek a pontyok — mondja H. Papo István — és akkor megtarthatjuk az első halászatot. Lassan megyünk az egyik végtelennek látszó, szikes, agyagos töltés tetején. Vigyázva kell lépni, mert csalóka a szik. A legtöbb helyen olyan, mintha szilárd aszfalt lenne, de ha az ember keményebben rálép, bokáig sűnped a ragadós sárba. Útközben H. Papp István elmondja a tógazdaság építésének történetét. A munkát 1931 májusában kezdték, abból a négyszázezer pengőből, amelynek felét néhai Klebelsberg Kuno kultuszminiszter eszközölte ki a város számára. A halgazdaság megteremtésének legfőbb előfeltétele mégis a dorozsma—algyői ármentesitó csatorna volt, amelynek építését szintén akkortájt kezdték meg. Ez a 11 kilométeres csatorna biztosit ja a halgazdaság vízellátását. Megfelelő vízállás esetén a Tisza vize a csatornán keresztül folyik le a lényegesen magasabb nívójú medencékhez. A Fertőben, a halgazdaság másik oldalán most helyezték üzembe az ötven lóerős szivattyút, amely a Tisza vizét átemeli a halgazdaság medencéibe. A gép naponta egymillió hektóliter vizet szivattyúz át a csatornából a tóba. A halgazdaságnak hat medencéje van, négy nagy. egvenkint kétszáz holdas és két kicsi, ötven holdas. A medencéket töltések választ ják el egymástól. A töltéseket a viz felől rőzsével borították be. Nem kevesebb, mint 22 kilométer hosszú kettős rőzsepáncélt fontak a töltések védelmére, 110.000 két méteres akáckarót vertek le hozzá, 28.000 kéve rőzsét, ÍJ.000 kéve cirokszárat használtak fel hozzá. A halgazdaság építésén dolgozó kubikosok 200 ezer köbméter földet mozgattak meg. A halgazdasághoz két nagv zsilip tartozik, az egyik a Tisza felől, a másik a Kettőshatámál zárja el a csatornákat. Van ezenkívül 12 úgynevezett ..barátzsilip", amely az egyes medencéket köli össze. Most né£v medencét répesitenek be hali vadakkal, közel négyszáz mázsa halat helveznek beléjük. Ősszel, mire a halak megnőnek, a nagy medencéket lecsapolják, a sekély vizben könnyű szerrel fogják össze és terelik át a kisebb, teleltető medencékbe a haltömeget. innen azután a szükséghez mérten halásszák ki és viszik piacra. A halgazdaság legfontosabb kellékét, az algyői főcsatornát Udránszkv József miniszteri tanácsos irányításával a kormánybiztosság készítette el. A halgazdaság általános terveit H. Papp István igazgató-főmérnök, a részletterveket Bokor Mihálv szakaszmérnök, aki felelős művezetője is volt a munkának, K'ier Alajos, Kanizsay Kar«? György és Nóvé Lajos mérnökök segítségével. A teleitetők terve a halászati felügyelőségen készült, a tervek kivitelére csak most kerül majd sor. A halászati felügyelőség állandóan ellenőrizte a munkálatokat, most is szemlét tartott a hatalmas tóterületen vitéz T"é«fa1yy Zoltán műszaki tanácsos, a halászati felügvelőség egvik vezetője. A vasúti töltés közelében fúrták a halgazda «ág ártézi kuHaít. most készült el a negyedik, percenkínt 1100 liter vizet ad. A medencéket ezek a kutak töltötték meg vizzel, de ez a viz nem elegendő, ezért szivattyúzzák most a Tisza vízét — 1879 óta ezen a terü'eten nem volt Tiszavíz — mondja az egyik mérnök, amikor elérkezünk a fertői szakaszra, ahol a szivattyú működik. Ez a pont őt kilométernyire van a Tisza partjától. A városon keresztül jutottunk el ide, mert a töltések mentén az ut még naf

fon bizonvtalan, a soffőrök nem igen vállaloztak volna rá. A gépház mellett, a csatorna fölött hatalupe ráéri? J' essencka ^^ ifognomlósát megakadályozza [ mozyófogaímeger&in, fogfajá5óímeg5z0nieíl ^Néhány jcjepp títgervü' Kaphn o: MANHEIM DROGÉRIA. Szeged, K.'aozM tér. Tele'on 30-47. mas zsilip áll. A zsilip hídjáról bontakozik ki teljes nagyságában a halgazdaság panorámája. A partok fölött fehér párák terülnek el. A mérnökök szerint délibáb. Tényleg ugy látszik, mintha a messzi város is vizben állana, pedig arrafelé száraz szántóföldek terülnek el. Tla igaz, a fehértói halgazdaság lesz a város legjövedelmezőbb üzeme. Makó a Spever-kölcsön törlesztésének felfüggesztését kéri A közgyűlés a kettős nyugdijak ellen Makóról jelentik a Délmagyarországnak: Izgalmas közgyűlést tartott Makó képviselőtestülete. Az interpellációk során kezdődtek az Izgalmak, amikor dr. Frled Ármin a 80 vagon makói hagyma exportja körül történt állítólagos visszaéléseket és szabálytalanságokat tette szóvá. Dr. Frled Ármin azt kifogásolta, hogy a kistermelőknek szánt kedvezmény nem jutott arányosan és teljességében a kistermelőknek. Az egyik alakulat — mondotta — a neki jufatott két vagonos kontingens szállítási engedélyét egyszerűen eladta 1000 pengőért. Azt is kifogásolta, hogy a termelők egyesületére bízták az átvételt és az egyesület úgyszólván csak a maga tagjaitól vett át hagymát, holott az . exportkedvezmény a makói kistermelőknek 1 szólt, akik nem mind tagjai az egyesületnek. Ntkelszky polgármester válaszában azt mondotta, hogy a panaszok túlzottak és részben alaptalanok. Az exportot napok alatt kellett lebonyolítani és az ehhez szükséges leggyorsabb megoldási módot kellett megválasztani. Tovább fokozódtak az Izgalmak a közgyűlésben Lövenbach Benedek indítványa körül. Ez az Indítvány a Speyer-kölcsőn törlesztésének felfüggesztése érdekében feliratot kívánt. Makó városa 96 ezer pengővel apaszthatná egy év alatt más adósságait. A Speyer-kölcsön kamatainak mérséklése iránti kívánság is felmerült a vitában, a közgyűlés végül elhatárolta, hogy a kölcsöntörlesztés egy évre szóló felfüggesztése, valamint a kamatok mérséklése érdekéhen felír a kormányhoz. A város helyzetének kétségbeejtő voltára jellemző kijelentés volt Nikelszky polgármesteré, akt megállapította, hogy »megfelelő segítség nélkül Makó pénzügyi összeomlása elkerülhetetlen, mert a javulásra semmi reményt nem lát«. Lővenbach Benedek indítványt tett arra, hogy a város nyugdíjasait, akik máshonnan megfelelő fizetést élveznek, vagy vagyonuk van, mondassák la Ideiglenesen nyugdijuk felvételéről. A polgármester napirendretérést kivánt, a közgyűlés azonban kimondotta, hogy felír a kormányhoz e kérdés sürgős rendezése érdekében. VÁROSI SZÍNHÁZ Az utóbbi évek legszebb és legtökéletesebb szegedi operaelőadása. Mftrciu* 20-án esf e 8 órakor Főszereplők: IfalmOS JáltOS, SltÜ Sándor, Bálim Anna és Elek Szldl Karmester: flelSClier Antal Jegyek Délmagyarországnál és a színházban