Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-14 / 36. szám

DHMAGYARO SZEGED. Sierhe*ztO*ég: Somogyi ucca 12.1.em. Telefon: 23.33.^Kiadóhivatal, k01c*»nk«nyviAr 6» tegylroda » Aradi ucca S. Telefon: 13—OO. — Nyomda : Ltlw Lipót ucca 1». Telefon s 2«-34. TAvlrnlI é* levélcím : Dtlmagyaronz&g Szeged Kerületi székhely Nem fogunk abba a hibába esni, amelybe a városházán estek. Nem kezdünk el arról vitatkozni, hogy Szeged, amelynek a legutóbbi népszámláláskor százhuszonöt ezer lakosa volt, nagyobb, mint Kecskemét, ahol nyolcvan, mint Szentes, ahol harmincnégy és mint Baja, ahol tizenkilenc ezer lakost olvastak össze. Nem irunk könyvet, sőt még cikket se ezért, hogy föltárjuk az ország nyilvánossága előtt, hogy Klebelsberg Kuno fejedelmi szeÍ

fedi hozzájárulással Szegeden emelt uj hajékot a kolozsvári egyetemnek, nem Kecskeméten, hogy a püspökség, az Ítélőtábla, a postaigazgatóság és a pénzügyigazgatóság nem Szentesen van, hanem Szegeden, hogy felsőipariskola, muzeum, tiz hónapos színházi szezon nem Baja kulturéletét szinesiti, hanem Szegedét. A hangversenyszezonunkkal sem hivalkodunk. Lehet, hogy valamelyik protektor — persze nem szegedi protektor, ezek kivesztek — arra fog emlékezni, hogy a pesti Operaház teljes együttese tavaly Szentesen vendégszerepelt. Az ilyen kitűnő emlékezőtehetséggel megáldott államférfit azonban — a protektorok rendszerint államférfiak — semmisem állítana Szeged mellé. Legkevésbé cikk. Vagy könyv. Vagy igazság. Itt optikai csalódás van jelen. A tévhit onnan származik, hogy sokan összetévesztik a két teljesen különböző helyzetet. Nemcsak Szentesen és Baján, Szegeden is. Más helyzettel állunk ugyanis szemben, amikor arról van szó, hogy Csongrád-megye székhelyét hozzák el Szentesről, ahol most van és helyezzék el Szegedre, ahol nincs s más a helyzet, amikor arról tárgyalnak, hogy a kormány megszünteti a mostani megyei rendszert, hét kerületre osztja az országot és hogy hol állítsa fel az egyik kerületi székhelyet: Kecskeméten, Szentesen, Baján vagy Szegeden? A többi kerületi székhelyről nem vitatkoznak. Valamennyit olyan városban állitják fel, amely vasúti fővonal mentén fekszik s amelyben együtt vannak az olyan központi intézmények, mint amilyen az itélőtáb la, a penzugyigazgatóság, a postaigazgatóság, a tankerületi főigazgatóság, az üzletvezetőség, a törvényszék, az adóhivatal és tanfelügyelőség. Az még csak ment valahogy, hogy a megyeszékhelyet a megye és a fejlődés érdekeinek rovására Szentesen tartsák. De melyik, vagy mekkora protekció tudná nyilvánvalóvá tenni az ország nyilvánossága előtt, hogy a kerületi székhelynek nem a püspöki városban, hanem a vicinális vasutvonalu Szentesen, nem az egyetemmel rendelkező Szegeden, hanem a törvényszéki kirendeltséggel is bőségesen kielégített Baján van a helye? A csongrádi főispán SZÍVÓS és előrelátó ember, aki a megyeszékhelyet biztosítani akarta Szentes részére. Egészen bizonyos, hogy ez a meggondolás vezette — sajnálatos öszszetévesztése a megye érdekének Szentes érdekével —, amikor egyes állami intézményeknek Szegedről Szentesre való áttelepítése érdekében munkába kezdett. Ugy gondolkozhatott — s Szentes szempontjából helyesen gondolkozott —, hogy mégis csak jobban van biztosítva a megyeszékhely Szentes részére, ha van egy-két olyan hivatala, amely az egész országban mindenhol ott működik, ahol a megyeszékhely, mint abban az esetben, ha ezek a hivatalok egytől-egyig toKedd, 1953 február 14 Ara 16 fillér IX. évfolyam, 35. §2. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken «a Budapesten 3-00. IcUlftfldtfn A>40 pengd ^ Boyé» Mim Ara hétkHi« nap 16, va«Af< ünnepnap 241111. Hlrdetélek Wvít«íle fnrlln »xerlnl. Meqlelen'ír héttfl Kivételével naponta reggel vábbra is megmaradnak — Szegeden: Egyszer csak mégis jöhet egy kormány, amely azt fogja mondani, hogy ezt a felemás helyzetet pedig nem tartom fenn tovább s a megyeszékhelyet — a megye érdekében is — áthelyezem a vicinális vasútvonal mellől a fővonalra, oda, ahol együtt van a megyeszékhelyen funkcionálni szokott minden hivatal és intézmény s van ezeken kivül egyetem és püspökség. Voltak hetek, sőt hónapok, amikor ugy látszott, hogy vélt szentesi érdekekért — két székhely a kis Csongrád-megyében! — áldozatul hoznak nagy országos értékeket s megkezdődik Szegednek valósággal a leépítése. Mintha osztozkodni akartak volna rajtunk. Szegedet elöntötte az árviz. Újraépült. Protekció következtében önhittségben túlméretezett városok ambicionálhatják a vela való rivalizálást. Ennek a városnak ki kell bírnia ezt az — özönvizet is. Még nagyobb — protekciót is. Ellenben nem hisszük, hogy elmarad a szegedi ítélőtábla területének a megnagyobbítása. Mert országos érdekből kell megcsinálni. Abban sem kételkedünk, hogy Szeged kerületi székhely lesz. Azt a lépést azonban, amelyet néhányszor már elhalasztott, most tegye meg Szeged. Az ellene irányított offenzivákból gyarapodva kerülhet ki: De erőt mutasson. És elszántságot. Azt, hogy megilleti a jti egy eszékhely, ne azzal akarja a hatóság bebizonyítani, amit mindenki tud. A csongrádi főispán is. Ne azzal, hogy Szegednek több lakosa van, mint Bajának és hogy a püspöki palota a szegedi Templom-téren s nem a szentesi Luther-téren épült. A. francia kamara megsszava&ia a Ussztviselői fiszeiéselc megadószialásái Elsimult a kormányválság (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Parisból jelentik: A köztisztviselők válságadójáról szóló törvényjavaslat hétfőn délután került a kamara elé és ott többséget kapott A szanálási törvényjavaslatnak ezt a szakaszát a vita végére hagyták és igy történt, hogy a vasárnap reggel óta szinte szakadatlanul ülésező kamara csak hétfőn délután tért rá a tisztviselői fizetések megadóztatására, amelynek megszavazása a kormány sorsát jelentette. A kamara 312 szóval 280 ellenében magáévá tette a javaslatot és ezzel a kormányválság egyelőre elsimult. A javaslat 2—10 százalék válságadóval sajtja a fizetéseket. 30 ezer frankig az adókulcs 2 százalék, 150 ezer franktól felfelé 10 százalék az adó. A köztisztviselői jövedelmek megadóztatásával egyidejűleg az általános kereseti adót is felemelték és Így az adóemelés most már minden foglalkozási ágat érint. Baloldali politikai körökben nagy megdöbbenést keltett a szavazás eredménye, mert a jobboldal szerint ez azt jelenti, hogy a Daladier-kormány a szakszervezetek befolvása alá került. A baloldal szerint viszont a kormány csak ezen az uton kerülhette el a biztos bukást. A jobboldal most már csak abban reménykedik, hogy a kamara döntését a szenátus nem hagyja jóvá. A gazdasás! fellendülés elengedhetetlen feltétele a békeszerződések revíziója Bahruch szenátor JeltOnést kellő Indítványa az amerikai szenátusban Newyork, február 13. Az Egyesült-Államok szenátusban Barnhard Bahruch szenátor, Roosevelt bizalmasa, indítványt terjesztett elő a gazdasági válság leküzdésere. Az indítvány a következő pontokból áll: a farmerek adósságterheinek állami részvéttel való csökkentése, az ingatlant terhelő adósságok kamatainak 3.5 százalékban való kötelező megállapítása és a békeszerződések revíziója. A békeszerződések revíziója cz indítvány Indokolása szerint a gazdasári fellendülésnek és a leszerelésnek elengedhetetlen feltétele. Az indítvány azért keltett különösen nagy feltűnést, mert a newyorki lapok szerint Roosevelt Bahruch szenátort szemelte ki a világgazdasági konferenciára kilcüldendő amerikai delegáció vezetőjévé. Általános mozgosllást rendel el Kína és visszahívta tokiói követét? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pekingből jelentik: A kinai kormány a japán-klnai diplomáciai viszony megszakítás wal fenyegetőzik arra az esetre, ha a japán csapatok továbbra is folytatják előrenyomulásukat Jehol tartományba. Szung kinai pénzügyminiszter, aki néhány nap óta Jehol fővárosában tartózkodik, az újságírók előtt kijelentette, hogy Kina az utolsó csepp véréig készen áll a védelmi harcra. Ha a japán csapatok megindulnak Peking felé. akkor a kinai kormány viszszahivja tol:íóí nagykövetét és elrendeli az általános mozgósUcst. — Ha már háború — fejezte 1« nyilatkozatát a kinai pénzügyminiszter —, akkor legyen nyílt , háború! Abban a pillanatban, mihelyt a jaj pán csapatok elindulnak Peking felé *gész Kina falpraáll.