Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-07 / 30. szám

II. 7 4M*}. A főorvosi hivatal szerint még mindig nincs influenzafárvány Szegeden de százával betegedlek meg a diókok és a tisztviselők A Délmagyarország munkatársától.) A főorvosi hivatal jelentése szerint influenzajárvány még mindig nincs Szegeden, mert n főorvosi hivatalhoz egyetlen járványos megbetegedésről sem érkezeit jelentés. Az orvosok bejelentési kötelezettsége csak a járvány szerűen jelentkező súlyosabb esetekre terjed ki, a könymyü lefolyású megbetegedésekre nem. Járvány tehát nincs Szegeden — a hivatalos megállapítás szerint —, ezzel szemben a helyzet az, hogy a középiskolákból, a hivatalokból százával betegednek meg influenzában a diákok és a tisztviselők. Az egyik gimnáziumiban például van olyain osztály, amelyből a növendékeknek több. mint a fele hiányzik. Valameriynyi influenzában betegedett meg és az is kétségtelen, hogy a betegséget egymástól kapták el. A gimnázium tanári karának jelentékeny része szintén beteg és igen komolyan szó van arról, hogy abban az esetben, ha a hatóság nem intézkedik, az iskola igazgatója saját hatáskörében zárja be azokat az osztályokat, amelyekben nagy a beteglétszám. A főorvosi hivatalnak nincs tudomása súlyosabb lefolyású influenzamegbetegedésekről, ezzel szemben a kórházban és a klinikákon több súlyos beteg fekszik, tüdőgyulladást kapott az influenza következtében. Megszüntetik a községek és a megyei városok államrendörségeit ? A törvényhatósági városokban nem lesz városi rendőrség (A Délmagyarország munkatársától.) A városok körében igen nagy, de teljes mértékben jogosult izgalmat keltett az a hir, amely szerint a kormány a vidéki államrendőrség megszüntetését és a régi városi rendőrségek viszszaállitását tervezi. Mint utólag kiderült, a polgármesterek debreceni megbeszéléséin is ez volt a főtéma, az értekezlet résztvevői azonban diszkréciót fogadtak és igy — legalább is Szegeden — nem pattant nyilvánosságra a dolog. A debreceni lapok azonban részletesen foglalkoztak vele és igy el jutott a hir Szegedre is A Délmagyarország munkatársa érdeklődött ebben az ügyben dr. Pálfy József polgármesterhelyettesnéU aki a következőket mondotta: — Hiva/talosan nincsen tudomásom arról, hogy a kormány a vidéki államrendőrség megszüntetésének tervével foglalkozna, magánértesüléseim szerint azomhan van valami a dologban, létezik ilyenféle terv, de nem abban a formában, ahogyan hire terjedt. — Ugy tudom, hogy a kormány csak a kisebb közületek, a községek és a megyei városok uilamrendőrségének megszüntetesére gondol, a törvényhatósági városokban azonban továbbra is fenn kívánja tartani az államrendőrséget. — Nálunk, Szegeden, az államrendőrség viszszavárosiasitása megoldhatatlanul súlyos problémát jelentene, mert a rendőrség személyzete ma lényegesen nagyobb, mint volt az államosítás előtt és ezt a nagy személyzetet a város semmiesetre sem vehetné át. Hansulyozom azonban, hogy magánértesüléseim szerint ha van is ilyen terv, az nem vonatkozik a nagyobb városokra és igy Szegedet sem érdekli. Érdekes tanúvallomások a szegedi kormánypárti lap részvény-ügyeiről (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. László Adolf táblabíró a szegedi törvényszéken hétfőn folytatta Szekeres Lajos, a „Hírlapkiadó és Nyomdavállalat Rt." egyik részvényesének ismeretes 12 ezer pengős perének tárgyalását. A pert — mint ismeretes — Szekeres azon az alapon indította, mert 12 ezer pengő névértékű részvényét elvesztette, illetve a részvények elértéktelenedtek és nem engedték meg neki, hogy a részvényeket idejében eladja. A hétfői tárgyaláson kihallgatták Réti Bélát, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár tisztviselőjét, aki előadta, hogy Szekeresnek a takarékpénztárnál letétbe helyezett részvényeit dr. Aigner Károly akkori főispáin beleegyezése nélkül kiadni nein lehetett. Nem tudja azonban, hogy a részvények miért voltak zárolva. Ezután Valihora István volt igazgatósági tag tett vallomást. Az igazgatóság őt bízta meg annakidején, hogy a vállalatot revideálja és tapasztalatairól jelentést tegyen. Valihorára Szekeres hivatkozott, mint aki a szabálytalanságokat felfedezte és neki azt tudomására hozta. A bíróság azzal idézte meg Valihorát, hogy minden feljegyzését hozza magával. Valihora Vallomása elején kijelentette, hogy semmiféle feljegyzése nincs, mert azok elvesztek. Előadta, hogy az igazgatóságtól arra kapott megbízást, hogy a könyveket átrevideálja és a szanálásra vonatkozólag javaslatot tegven. A vállalatot Sajgó József vezette Szekeressel együtt. Azt látta, ho<nr ők ketten zsebből, vagy zsebbe dol?zlak. Hamis mérlegekről nem tud felvilágosítást adni, mert az előző évek mérlegeit nem vizsgálta meg. Szekeres és Sajgó között ellentét volt. Sajgó azt vetetite a szemére Szekeresnek, ¡Ty nagy fizetést huz, Szekeres pedig azért tett szemrehányást Sajgónak, mert a künnlevőségeket levásárolta, vagy levásároltatta. — Kedélyes kis részvénytársasági — jegyezte meg a bíró. Megállapította — folytatta vallomását Valihora —, hogy a passzívák meghaladták az aktívákat. — És miért nem kértek akkor csődöt? — kérdezte a biró. — Tény az, hogy csődöt kellett volna kérni, de azt hittük, hogy valahogy szanálni lehet a vállalatot. A biró ezután azt kérdezite, hogy a vállalatnak hány részvénye volt és mi volt a részvények névértéke. Több kérdés után sikerült megállapítani, hogy 25.200 darab 5000 korona névértékű részvény volt és a főrészvényesek Sajgó József (15.000), Szekeres Lajos (6000") és dr. Csikós Nagy József (3200) voltak. Az igazgatósági tagoknak az volt a feladatuk, hogy a „Szegedi Napló" politikai ellenőrzését végezzék. Elmondotta még Valibora, hogy a vállalat 17 ezer pengővel tartozott az OTI-nak. — Hát ez, hogy lehet? — kérdezite a biró. Hiszen a járulékok felét a munkavállalóktól vonták le és ha ezt nem fizették be, akkor az a büntető törvénykönyvbe ütközik Sajgó József azt a felvilágosítást adta a biró kérdésére, hogy a munkavállalóktól levőint öszszegieket befizették, a 17 ezer pengő a vállalatot terhelő rész volt. ' iíiora ezután azt mondotta, hogy szabálytalanságokra, amelyeket a vizsgálat során felfedezett volna, nem emlékszik. Szekeres Lajos megjegyezte, hogy éppen Valihora volt az, aki figyelmeztette őt arra, hogy keresse az igazságát, mert őt megkárosították. A tanú volt az, aki azt állirtotta, hogy félévig nem vezették a könyveket. Valihora azt a szanálási tervet terjesztette elő az igazgatóságinak, hogy az alaptőkét le kel! szállítani, azután újból fel kell emelni, hogy ezáltal friss tőkét kapjon a vállalat. A törvényszék ezután végzést hozott, amely szerint február 15-én hirdet haitározatot a perbein. II Tábor-uccai hérház, a város és az állam (A Délmagyarország munkatársától.) A város 1924-ben építette a Tábor-uccai bérpalotát, amelyben az adóhivatalt helyezt el, de emeleti részein számos lakást adott bérbe, a a földszintjén pedig üzlethelyiségeket adott ki. Néhány hónappal ezelőtt ebben az épületben helyezték el a javadalmi hivatalokat is és igy az üzletbérlők szerződését fölmondották, de felmondtak számos lakónak is. Az állam annakidején egymilliárd koronával járult hozzá ennek az építkezésnek a költségeihez, de a hozájárulása arányában telekkönyvileg bejegyzett társtulajdonos lett Az ingatlan 23 százaléka az államé, 77 százaléka a városé. A megállapodás értelmében az épület lakbérjövedelméből is 23 százalék az államot illeti meg. A város éveken keresztül megfeledkezett az állam lakbérrészének kifizetéséről és ez a hátralék legutóbb 37.000 pengőre emelkedett. Igy ezt a hatalmas summát egy összegben kellett nemrégen a városnak kifizetnie, ami elcg súlyos zavarokat idézett elő a főpénztárban és ami részben szintén hozzájárult ahoz, hogy a városi tisztviselők nem kaphatták meg elsején teljes járandóságukat. Az állam részessége miatt állandó differenciák vannak. Nemrégen Szegedre jött a belügyminisztérium lakásügyi osztályának vezetője és itt felülvizsgálta a közös épület lakbérügyeit. Kifogásolta többek között azt is, hogy a város a társtulajdonos megkérdezése és Hozzájárulása nélkül állapította meg a múltban a helyiségek lakbérét, sőt saját hatáskörében le is szállította a lakbéreket. Még azt sem tartotta szükségesnek, hogy erről utólagos jelentésben tájékoztassa a minisztert. A belügyminiszter képviselője kifogásolta azt is, hogy a Táboruccai bérházban működő városi hivatalok helyiségeinek bérét szintén saját hatáskörében állapította meg a város, még pedig igen alacsonyan. A belügvminiszter megbízottjának elutazása után néhány nappal leirat érkezett a belügyminisztertől, aki az iránt érdeklődött, hogy nem váltaná-e meg a város az állam házrészét. A kérdésre harminc napon belül kér választ és abban az esetben, ha a város hajlandó a házrész megváltására, határozott ajánlatot is. Dr. Csonka Miklós gazdasági tanácsnok a hétfői tanácsülésen ismertette a miniszter leiratát. Javaslatára elhatározta a tanács, hogy felir a miniszterhez és bejelenti a házrész megvételére vonatkozó hajlandóságát. Közli azonban a tanács a miniszterrel azt is, hogy az ingatlanok forgalmi értéke a tábor-uccai bérház felépítése óta nagy arányban csökkent, az épület ma már a felét sem éri annak, mint amennyibe felépítése került. Az értékváltozás arányának figyelembevételével a házrészért a város 35.000 pengőnél többet nem fizethetne, de ezt is csak tiz év alatt évi egyenlő részletekben. Ha a belügyminiszter ezt az ajánlatot elfogadhatónak tartja, akkor a polgármester ilyen javaslatot terjeszt legközelebb a közgyűlés elé. MOZI Belvárosi Kedden Liane Hald nem akar gyereket Széchenyi Kedden,szerdán Szünet! Korzó I Keddtől Szünet!