Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-05 / 29. szám

SZEOED. SnerKeiztöitg: Somogyi I1CCB i£Z.I.ein.Telefon: 23>33.^Klnddhlvntal, milcíítnkflnvTlAr 6» teqylrodo Arnrtl ucca 8. Telefon : 15-06. — Nyomda : l íS-w l inót ucca 1U. Telefon : 26.34. TAvlrotl «« levélcím • DélmaqyaronzAg Szeged Hitler és a magyar revizió Azoknak, akik a friss vérrel mázolt magyar határokon belül most hejehujás kedvvel köszöntik a német — restaurációt, azok, akik a maguk ábrándképeinek valósággá válását látják abban az uralomban, amelyik most rendezkedik be Németországban, — figyelmébe a/ánljuk a leszerelési konferencia tegnapi eseményét és Herriot beszédét. Nem a vágy kielégülésének mértékével, hanem az európai politika eseményeivel lehet csak fele'ni arra a kérdésre, hogy Magyarország örömmel köszöntse-e, vagy aggodalommal kisérje-e a német belpolitika legfrissebb fejleményeit? A francia miniszterelnök számára talán nem is annyira egyéniségének súlya, programjának tartalma, vagy képességeinek jelentősége szerezte meg a kamara többségétől a bizalmi nyilatkozatot, mint inkább Hitler kancellársága. De a francia miniszterelnök expozéjában már kemény szavakkal védte meg a keleti határok biztonságát s a francia hadügyi költségvetés érintetlenségét. Hitler nélkül más lett volna a francia miniszterelnök programja, mint ami Hitler után volt s hogy a francia kamara baloldala. a szociáldemokrata párt szavazatai szerezték meg a kormányelnöknek a többséget, az ha ugy tetszik: meggyőzően, ha ugy tetszik: keservesen bizonyltja, hogy a francia politika szellemét menn- ire militarizálta a tartalékos őrmesternek tényleges marsallá való előléptetése. Hogy Magyarországnak n?m érdeke a világpolitika militarizálása, azt talán még azok számára sem kell magyaráznunk, akik belpolitikai kérdésekben velünk szemközt helyezkednek el. (Mert külpolitikai kérdésben, reméljük, nincs köröttünk ellentét.) Magyarország a világpolitika leszerelésétől várhatja annak a belátásnak megszületését, amelyik majd aktiven és hatályosan kíséreli meg orvosolni azt, amit a győzelemittas militarizmus megfontolatlanul és hebehurgyán — »óh, mily hebehurgya, véres munka« volt az, — elrontott. Ha a magyar politikának választani kellene, választani lehetne Locarno, vagy Potsdam között, nem volna szabad egyetlen pillanatig sem habozni. A maga számára, házi használatra, mindenki megengedheti magának azt, hogy érdeke ellenére áldozzon valamit kedvtelésének, vagy lappangó kívánsága kielégülésének, de a nemzet számára nem jelölhetjük ki az egyéni kedvtelés választotta utat. A nemzetet szolgálni csak a nemzet érdekeinek megvédésével lehet. Ha majd mi egyszer érezni fogunk magunkban, vagy magunk mögött annyi erőt, hogy az erőnk kifejtésére rábízhatjuk ennek a nemzetnek jelenét és jövőjét, akkor deklarálhatjuk majd az európai politikától való függetlenségünket. De amig minden felelős tényezője a magyar politikának nemcsak pártállásra és világnézetre, de vérmérsékletre való különbség nélkül is a megértés és békülékenység szellemétől várja annak belátását, hogy ennek az országnak érdekében mindent el keil követni annak a jogtalanságmk és annak az igazságtalanságnak megszüntetése végett, amit rajta elkövetett a világpolitika, addig számunkra nem lehet közömbös az, hogy a német belpolitika változásai a békülékenység, vagy a türelmetlenség és bizalmatlanság atmoszférájával telitik-e a világpolitikát. Vasárnap, 1933 február 5 Ara 24 fillér IX. évfolyam, 29. ELŐFIZETÉS' Havonta helyben 3.ZO vtdéken «* Bndapetlen 3-flO, kUltöldíIn n<40 penqS - Eoyet txAm Ara hétkll«. rtai* 1», vníAr» és* Ünnepnap 14 HM. Hlriteléfek felvétele tnrlfa »zerlnl. Megtelertlk h«tfA irfvételével naponla reqqe A magyar gazdasági helyzet Is csak Locarno politikájától várhat nemzetközi segítséget. Helyreállítani a forgalmat, a nagy gazdasági egységeket újra összeforrasztani, lebontani a vámfalakat s a piacokat megnyitni a termelés számára, — ez a magyar talpraállás utja. De ezt az utat a német események inkább eltorlaszolják, mint szabaddá teszik. S ha valaki kételkednék még mindannak helyességében, amit mi most vallunk, akkor még Herriot tegnapi, ijesztő beszédére is utalnunk kell. Herriot nem egyszer adott már kifejezést olyan politikai meggyőződésnek, amiből mi csak reményt meríthettünk. S most, Hitler kancellársága után, Herriot kijelenti, hogy a magyar határok reviziójára gondolni sem szabad, a határrevizió katasztrófára vezetne, mert csak Magyarország szomszédainak terhére lehetne kielégíteni a magyar kívánságokat. Az az ideges hangulat, az a türelmetlenség, amire a német események hangolták fel a világpolitikát, ilyen bántó s ennyire igaztalan kijelentés megtételére .bírta azt a politikust i», akiben mi a békülékenység megerősödésének idejében, Locarno szellemének uralma idején a béke és igazságtevés egyik legtekintélyesebb szavú képviselőjét láthattuk. Az európai politika minél békésebb, minél békülékenyebbek a politikusok s mirél inkább ver gyökeret a bizalom, annál több várnivalója van az európai politikától a magyar revíziónak. S minél több incidens zavarja a békülékenység politikáját, minél izgatottabb a világpolitika légköre, mir.é' inkább militarizálják az események a nemzetközi politikát, annál több ellenállással, annál több türelmetlenséggel, annál elszántabb ösztönös védekezéssel találkozik a világpolitikában a magyar revizió gondolata. S ezután mindenki eldöntheti, hogy örömmel, vagy aggodalommal kell-e fogadnia magyar nemzeti szempontból a németországi eseményeket? \ a Hitleri leszavazták: porossz országgyűlésen Általános moratórium a földbirtok sxámára ? (Budapesti tudósítónk telefonjele-dése.l Perlinből jelentik: A porosz országgyűlés ek márciór 4-ére szóló feloszlatását 214 szavazatiéi 196 ellenében elvetették. A fe'oszlatás mellett a német nemzetiek, a nemze/i szocialisták, a német néppárt, a keresztény népszolgálat és a hannoveri csoport szavazott. A »Kreutz Zeitung« jelentése szerint a kormány Hugenberg javaslatára olyan módon akarja szanálni a mezőgazdaságot, hogv d/falárros moratóriumot proklamál a kis- és nagy birtok számára. Illetékes helyen cáfolják a moratórium tervét, de elismerik, hogy a segítés módozatairól folynak a tárgyalások. Romániában vasárnap reggel életbe lép az ostromállapot Bukarest, február 4. Az ostromállapot elrendeléséről szóló törvényjavaslatot, miután a kamara — mint jelentettük — megszavazta, Vajda miniszterelnök hosszabb beszéde után a szenátus szinilén elfogadta. Azokon a területeken, amelyekre az ostromállapot kiterjed, a katonai hatóságok átveszik a rend fenntartását. Ugyanettől az időponttól kezdve működésbe lépnek a hadblróságok. A reggeli lapok behatóan foglalkoznak a helyzetfel és megállapítják, hogy a kormány elhatározása riadt hangulatot teremlett az egész országban, amire annál kevesebb ok volt. mert az eddigi sztrájkok és rendzavarások vérontás nélkül játszódtak le. A kormány főérve mindezekkel szemben az, hogy a mozgalomnak kommunista fellege volt és a vörös hullám megakadályozására kellett a végső eszköz igénybevételéhez folyamodni. Romániában a pénzügyi körök aggodalommal néznek az események elé. Szerintük az elégedetlenség forrása a kormány pénzügyi és adópolitikájában keresendő. Hogy az ostromállapot kihirdetése nyugalomra, vagy bonyodalmakra fog-e vezetni, nem látni előre. Sokan azon a véleményen vannak, hogy Vajdát erélyes rendszabályára Hitlernek a kommunisták ellen készülő fellépése késztette. A minisztertanács ma este elhatározta, hogy az ostromállapot holnap reggel lép életbe. Az ostromállapotot Bukarestben, Jassyban, Ga. latzban, Csernovltzban, Ploestlben, a prahoval kőolaj vidéken és Temesvárra szóló érvénnyel hirdetik ki. A Dimineata párisi jelentése szerint ott kínos feltűnést keltett az ostromállapot ügye. A' bukaresti diplomáciai képviselők élénk érdeklődést mutattak a kormány elhatározása iránt és tegnap este csaknem mindenik külföldi követ megjelent a külügyminisztériumban és felvilágosítást kér*. Jassiból jelentik: A Jassi közelében lévő Micolai vasúti főműhely 1200 munkása is sztrájkba lépett. A sztrájkoló munkások elbarrikádozták magukat a műhelyben és kijelentették, hogy nem távoznak onnan, amig kívánságaikat ki nem elégítik. A sztrájkoló munkásoknak apró gyerekek szállítottak élelmiszert. A műhelyek környékét katonai csapatokkal megerősített rendőrosztagok szállották meg. Titulesca szombaton délután nyilatkozott a külföldi újságíróknak az ostromállapot jelenlegi helyze-1 téről. A Wtenbergt fegyverszállításokra vonatkozólag elmondotta, hogy a kisántánt két kérdést intézett Ausztriához: hajlandó-e a hitenbergi gyár a fegyvereket megsemmisíteni; vagy visszaküldeni Olaszországba; el vannak-e szánva az osztrák vámhatóságok arra, hogy a jövőben az ilyen szállítmányokat megakadályozzák? A kisántánt a választól teszi majd függővé további magatartását