Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-23 / 44. szám

U. Z3 n Márer-ma'om bOnüfiyéhen a Kúria megsemmisítette az alsAbirósáfwk ítéletét és uf fötárgyalásra utasitotta az Ítélőtáblát (A Délmagyarorsfág munkatársától.) A Kurta Flnkey-tanácsa szerdán foglalkozott a szegedi Mrfrer-malom ismeretes biinperével. Amint emlékezetes, a Márer-malom 1928 januárjában beszjintette a fizetést és kényszeregyességet kért. Az egyességet azonban a törvényszék nem hagyta jóvá különféle szabálytalanságokra való hivatkozással, mire a vállalat ellen csődeljárás, majd a családi részvénytársaság részvénytöbbségének tulajdonosai: Márer Gyula és Márnr Sándor ellen csalárd bukás büntette, vétkes bukás vétsége, 19 rendbeli csalás és sikkasztás miatt bűnvádi eljárás indult meg. A törvényszék Márerékat első fokon fejenkint másfélesztendei börtönre Ítélte. Az Ítélőtábla juniusban tárgyalta az ügyet és a hitelsértési törvényi alkalmazta. A tábla a vádlottak büntetését 1-1 esztendőre szállította le. A kúriai tárgyaláson a vádlottak semmiségi panaszait dr. Eisner Manó és dr. Dusárdy István védők terjesztették elő. A Kúria hoszszas tanácskozás után az alsóbtróságok ítéletét megsemmisítette és uj eljárásra utasitotta a szegedi ítélőtáblát. A Kúria döntése szerint további — meghatározott irányú bizonyítási kell lefolytatni, mert az eddigi bizonyítási anyagból nem látható pontosan a fizetésképtelenség bekövetkezésének oka és időpontja, valamint az eddigi adatokból az sem állapitható meg, vájjon a vádlottak rosszhiszeműen jártak-e el. 99 Semmi reális alapia nincs a különböző adóbevételi lételek emelésének" A polgármester a Táros kftltségvetéséról, a belügyminiszter leiratáról és a városi üzemek hibáiról (A Délmagyarorsz'ág munkatársától.) Mindenütt nagy feltűnést keltett a belügyminiszternek a költségvetés jóváhagyásira vonatkozó rendelete, amelv megváltoztatta az egész előirányzatot. bevételi tételeket törölt, kiadási tételeket csökkentett és végül a hetven százalékos pótadót nyolcvanra emelte fel. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester, aki kedden nem volt a hivatalában, a miniszter terjedelmes leiratát szerdán tanulmányozta át és a következőket mondotta róla a Délmagyarország munkatársának: — Megítélésem szerint semmi reális alapja nincs a különböző adóbevételi tételek emelésének. Sem a kereseti adóból, sem a forgalmiadóból nem folyhat be a jelenlegi gazdasági viszonyok mellett annyi, mint amennyit a belügyminiszter számított. A közgyűlés a viszonyok alapos ismeretében Irta elő ezeket a tételeket és kizárt dolog, hogy a belügyminiszter számítása Igazolódjék. — A költségvetés a belügyminiszter módosításai következtében vált irreálissá. A miniszter kifogásolja leiratában, hogy azok a városi alkalmazottak, akik 1927. előtt álltak még a város szolgálatában, az érvényben lévő rendelkezések ellenére megkapják a különböző pótilletményeket. Nem tudom, mi lehet ennek a Kiváló minőségit olcsó selyem és kötött divatos blúzok kifogásnak az alapja, de azt tudom, hogv az 1927. óta alkalmazott városi tisztviselők semmiféle pótilletményben nem részesülnek. — A miniszternek az üzemek elleni kifogásai alap'ában véve helyesek. A gyakorlatban azért más a helyzet. Az autóbuszüzem ebben az évben tényleg nem ígér hasznot. voH esztendő azonban, amikor harmincezer pengőt fizetett be tiszta jövedelmé bői a város pénztárába. Most a nagy nyomorúság miatt nincs pénzük az embereknek még autóbuszra sem. Ezért csökkent a forgalom. Az üzem fentartása rréds Igen fontos városi érdek még akkor is, ha ráfizetés formájában kíván áldozatot. A miniszter kívánsága szerint a közgyűlés elé terjesztjük a kérdést Nem mondom, hogy abban az esetben, ha megfelelő ajánlatot kapnánk rá, ellene lennék az üzem bérbeadásának, bár az ilyen üzem jobban szolgálja házikezelésben a közérdeket, mint magánkezelésben!. — Igaz az is, hogy a kisvasat költségvetése sem rózsás, de az is igaz, hogy ez az üzem Igen szerencsétlen formában szerepel a költségvetésben. Köztudomásu, hogy a vasútépítés nagyarányú beruházásokkal jár. Ezekre a beruházásokra a város kölcsönt vett fel és ezt a kölcsönt, körülbelül nyolcmillió pengőt, évről-évre törleszteni kell. A törlesztés ellenében a vasúti beruházások a város vagyonát gyarapítják, a törlesztést tehát nem lehet ráfizetésként kezelni. Amikor a belügyminisztériumban tárgyaltuk a város költségvetését, az egvik miniszteri megbizott elszörnyüködött a kisvasúti törlesztés nagysága miatt. Janda miniszteri osztálytanácsos azonban megjegyezte, hogy »o szegedi kisvasat ma a legjobban menő vasutválíalat az egész országban, üzletmenete lényegesen kedvezőbb, mint a Máv.«-é. — Van alapja annak a megjegyzésnek is, hogy a zálogház Igen nagy üzemköltséggel dolgozik. Ennek egyik oka ténvleg az, ho<*y néhány protekciós alkalmazottat kellett elhelyeznünk a zálogházban, de a valóságban szükség van ott minden munkaerőre, mert rengeteg a dolog. Elmondotta még a polgármester, hogy a költségvetés jóváhagyására vonatkozó belügyminiszteri leiratot március ele;én valószínűleg rendkívüli közgyűlés elé teriesztik. Ugyanakkor mutatják be a közgyűlésnek a gázgyárt szerződés kormányhatósáei jóváhagyását is. Ai orvos^ahértő sierlnt Ruttkay százados kétségtelenül Snpilkosságot követett el Ellentmondó tanúvallomások Liftkéné perének harmadik naptán Csütörtökön folytatják a tárgyalást mvrwmtmmmmm Lusztig Imre harisnya, kötöttáru üzletében Széchenyi - íér Z. Tisza-tzálló mellett. tt Budanest. február 22. Kedden egész nap folytak a tanúkihallgatások Littkéné bünperében. Szerdán délelőtt, a főtárgyalás harmadik napján folytatták a tanukihallgatásokait. Először Szabó György szövetkezeti igazgatót hallgatták ki. — 1918-ban ismertem meg Ruttkayt — mondta. Egy ideig közösen gazdálkodtunk egy szolnokmegyei birtokon. Nagyon jó barátságban voltunk és meglehetősen ismertem Ruttkaynak mindem dolgát Kö-"bb Ruttkay vagyona minden nap kisebb és kisebb lett. Vagyoni viszonyai egyre rosszabbodtak. — Tett ön előtt Ruttkay olyan nyilatkozatot, hogy öngyilkos lesz? — Nti. — Tud-e arról, hogy Ruttkay kártyázott és nagy összegeket vesztett? — Igen, tudok arról, hogy egy alkalommal két-háromezer pengőt vesztett. — Az emlékezetes napon délben együtt voltam Ruttkayval. Találkoztam egy pillanaitra Ruttkaynéval, akit üdvözöltem és aki Vissza is köszönt. Ruttkayné arcát feldultnak láttam. — Beszélt örmek Ruttkay arról, hogy otthon súlyos nézeteltérése volt a feleségével és nagy családi jelenete volt? — Erről nem beszélt. Ezután a vád képviselője tett fel kérdéseket. —- Életunt ember benyomását keltette Ruttkay?, — Igen. — Miből gondolja? — Erre lehet következtetni. Ruttkay Elemért szólitotta ezután Szemák tanácselnök és Ruttkay Gábor örökségére vonatkozóan tesz fel kérdéseket. — Ruttkay Gábor anyai örökségképpen előj ször 1913-ban vett fel nagyobb összeget. Ez az ősszeg mostani értékben körülbelül 10.000 pengőnek felel meg és készpénzben kapta kézhez öcsém. Édesapám 1917-ben halt meg és akkor Gábor 168 kis magyar holdat örökölt. Ezt azonban eladtuk és 1921-ben Gábor összesen 1,800.000 koronát kapott. Ez az utolsó elszámol lásunk volt. MOZI belvárosi Borzalmak nimlo Csütörtöktől F;ed«rlc March ís MLr,a?n HooM"® Ember vagy szörnyeteg? Péntektől Gróf flpponyi Albert (emelése! Széchenyié» Korzó Csütörtökön Szünet!