Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-17 / 39. szám

li. 17 Schenk Uenő titokzatos élete Egy szegedi találkozás emlékei B4os, február. Budnpasten, egy harmadrangú szállodában, ahol főként artisták szoktak meg­szállni, ágyában halva találták Schenk Jenőt, az ismert „telepatikus fenomént." Hir szerint szív­szélhűdés ölte meg, de van olyan vélemény is, amely agy szól, hogy ez a tüneményes tehetségű artista maga okozta korai halálát. Bizonyos, hogy halála ugyanúgy rejtély marad, mint ahogyan rejtély volt az élete is. Talán tizenhét esztendeje annak, hogy megis­mertem. A háború alatt tőrtént. Sdienk Jenő ka­tona voít és a XVII. számn helyőrségi kórház­ban, Budán teljesített segédszolgálatot. Magyarul szólván: szimulált. Talán akkor érezte először, hogy az akaratát képes átvinni idegen emberekre. Emlékszem rá, repülő bizottságok látogatták meg abban az időben a katonai kórházakat és felül­vizsgálták a front mögött lévőket. Schenk Jenő is a bizottság elé került, de a felülvizsgálat előtt ne­vetve mondotta ismerőscinek: — Én nem megyek a frontra 1 A bizottság olyan betegséget konstatál rajtam, aminőt én akarok! fis igy is volt. Egyszer azt állapították meg, nogy a szive nincsen rendben, máskor meg a tü­dejében konstatáltak elváltozásokat. Valójában pe­dig makk-egészséges ember volt. Szúrós szemei­vel valósággal hipnotizálta a felülvizsgáló bizott­ság tagjait. Ebben az időben még nem kezdette meg később olyan híressé váló produkcióit. A bflcében hivatalnok volt és azzal tünt fel, hogy egy szisztémát produkált, amelynek segítsé­gével hihetetlen gyorsasággal tudott írógépen írni. Emlékszem rá: egyszer kipróbáltuk, melléje ültettünk egy parlamenti vita-gyorsírót, a ket­tőnek egyszerre diktáltunk és Schenk Jenő a dik­tált szöveget gyorsabban irta le gépén, mint a gyorsíró a papirosra. Amikor leszerelt, egy dara­big gépirói-rendszerét tanította kurzusokon, az­tán egysnerre, mint „telepatikus fenomén" tünt fel. Produkcióin zsúfolásig megtelt a Vígadó nagyterme és zsúfolásig megteltek azok a szin­ti fi rak is, alhol Schenk fellépett. Egyszer Szegeden találkoztam vele órákat töl­töttünk együtt és Sdienk Jenő az előadáson kívül is produkálta magát előttem. Olyan dolgokat vég­zett, amelyek meggyőztek mindenkit arról, hogy cinnek az embernek földöntúli hatalma van. Em­lékszem: együtt ültünk a Tisza-szálló kávéházá­ban és Schenk Jenő az életéről beszélt. Titokzatos hatalmával maga sem volt tisztában, csak azt tudta, hogy az emberek kénytelenek mindent meg­tenni, amit akar. Az ablaknál ültünk és beszélget­tünk. Azt mondta Sdienk Jenő: — Én távolból is át tudom vinni akaratomat az emberekre. Nézzen csak ki az ablakon. Emberek sétálnak el itt és én bárkinek meg tudom paran­csolni, hogy sző nélkül felmenjen a szobámba és ott várjon meg engem. Egy ismert hölgy sietett el a Tisza előtt. Sdienk Xenö ránézett a hölgyre. Mosolyogva. És a hölgy egy pillanatra megállt, összerázkódott, aztán szó •nélkül befordult a hotel kapuján. Mind a ketten utána siettünk. Az elsiő emeleten ott láttuk állni mosolyogva az ismeretlen hölgvet. SdienK nevetve ránézett és a hölgy erre megfordult, lesietett az emeletről és tovább ment anélkül, hogy életében valaha is emlékezett volna erre az esetre. A kávéházban szomorúan mondotta akkor a Titokzatos ember: — Azért az én életemnek is van tragédiája. Sze­retnem nem szabad ... Még egy produkciójára emlékezem a szegedi találkozásból. Abban az időben még ezresekkel a zsebünkben jártunk. Azt mondta Sdienk a kávé­házban. amikor kifizette a kapurinerjét: — Nézzen csak ide, én egv százkoTonással fize­tek és a főpincér egy millióból ad nekem vissza... Valóban ugv volt. A főúr a gyűrött százast ki­simította, aztán odatelte tárcájába a milliók mellé és valóban egy millióból adott vissza. Sdienk Jenő nem szólt egy szót sem. osak titokzatos, vörös szemeivel mosolyogva nézte a főpincért. Később a százast visszakérte és valóban egy milliós bank­jegyet adott a főpincérnek. Produkcióiban kifogyhatatlan volt. Hihetetlen sikere volt az előadásain. De az. életben nem volt sikere... PaAl Jób. 24 pengő, vaqv 24 fillér Eqv ószeniioáni asszony vakmerő szélhámossága ANNY ONDRA káprázatos filmje A KIKI legközelebb a Széchenyi Moziban (A Délmagyarország munkatársától.) A rendőrség csütörtökön reggel őrizetbe vette Papp Gyuláné ószentiváni asszonyt, aki ra­vasz trükkel akart becsapni egy füszerkeres­kedőt. Pappné a reggeli órákban beállított a Tisza Lajos-köruti Kcrtcsz-füszerüzletbe és ott 24 pengő értékű árut vásárolt. A segéd, aki kiszolgáltatta az árut, a 24 pengőről blokkot adott. Ezzel a blokkal Pappnénak a pénztár­hoz kellett volna mennie és az árut csak a kifizetés után kapta volna meg. Pappné elsé­tált a kasszáig, onnan azonban az üzlet másik részébe sietett és egy másik segédtől 24 fillér értékű árut vásárolt Itt is megkapta a blok­kot, ezzel aztán elment a pénztárhoz és fize­tett, természetesen csak 24 fillért. Ezután visz­szatért a 24 pengős csomaghoz és a legna­gyobb lelki nyugalommal kezdte kosarába csomagolni az árut. A segédnek gyanús volt az asszony viselke­dése és diszkréten megkérdezte a pénztárt, hogy Pappné befizetett-e 24 pengőt. A pénz­tárosnő csak 24 fillér kifizetéséről tudott es igy azonnal kiderült a szélhámosság. Rendőrt hív­tak, aki az asszonyt bevitte a központi ügye­letre. Papp Gyuláné kihallgatása során "azt Állí­totta. hogy a 24 pengőt kifizette, nem követett el tehát csalást. A detektívek megvizsgálták a kosarat és megtalállak benne a kifizetetlen, 24 pengőről szóló blokkot, golyócskává össze­gyúrva. Az asszony ezek után is azt mondotta, hogy a blokkot a pénztárosnő ejtette kosarába. A további nyomozás során megállapították, hogy Pnppné hónapokkal ezelőtt ilyen módon akarta becsapni a Bruckner-féle üzletet 100 fiengő erejéig, de ott is rájöttek vakmerő szél­hámosságára. A rendőrség Pappnét átadja a járásbíróságnak. A Ferencváros—Szeged FC 20%elővételi kedvezménnyel a Délmagyarorsiág legyirodáhan. Nagyarányú sikkasztások a szolnoki ármentesitő társaságnál Solymos igazgató-főmérnök öngyilkos lett Szolnok, február 16. Szolnok városa szerdán rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek tárgya a szolnoki ármentesitő társaságnál történt tö­meges visszaélések ügye volt. Dr. Szendrei Henrik aktákkal, tanukkal igazolta azt, hogy az ármentesitő társulat vezetősége százezrekre menő kárt okozott a szolnoki gazdáknak, akik­től példátlan magas ártéri járulékokat szed s azután ezeknek a járulékoknak nyoma veszett. A közgyűlésen Sotymos Artúr igazgató-főmér­nök halálsápadtan hallgatta a vádakat és bizo­nyítékokat. Védekezésül egyetlen összefüggő mondatot sem tudott mondani. A társulati pénztárnoka, Bartha László beismerte, hogy minden i"az, amivel őket vádolják, Solymos igazgató-főmérnökkel 1928 óta követték el a szabálytalanságokat. Tudomása szeriiKt 25.000 pengő olyan pénz hiányzik, amelynek nyoma sincs a pénztárban és 150.000 pengőt osztottak szét maguk között. A hiány azonban ennél jóval nagyobb. A pénztárnok beismerő vallomását Izgalmas kifakadások közepette hallgatta a közgyűlés. Végül az elnöklő főispán bejelentette, hogy Solymos Artúr igazgató-főmérnököt, Scliilhan jános mérnököt, Bartha László pénz­tárnokot állásától felfüggesztette és az ármen­lesitő társulat valamennyi tisztviselője ellen fegyelmit rendel el. A földmivelési miniszté­rium szakértőket kért, hogy azok évekre visz­szaimenőleg állapítsák meg a visszaéléseket. A határozat kihirdetése után Solymos Artúr a közgyűlésről hazaiért a Várban lévő lakásá­ra és ott ismeretlen méreggel megmérgezte magát. Haldokolva találtak rá este félnyolc órakor. A kórházban az orvosok lemondtak életéről. Saftóper az ipartestilleti választás után (A Délmagyarország munkatársától.) Trin­knla József szabómester, az ipartestületi válasz­tásokra alakult ellemaéki blokk egyik tagja el­len Körmendy Mátyás ipartestületi elnök, or­szággyűlési képviselő, sajtó utján elkövetett rá­galmazás miatt feljelentést tett Trinkula a mult év nyarán nyilatkozatot tett közzé az egyik hetilapban. A nyilatkozatban az ellenzéki blokk tiltakozott az ellen, mintha az ellenzék Körmendyről azt a híresztelést terjesztené, mintha mulatozásának számláját a testület egyik tisztviselője szokta volna fizetai. Kör­mendy a nyilatkozat miatt sajtópert indított és Trinkula ügyét csütörtökön tárgyalta a tör­vényszék. Trinkula József a főtárgyaláson kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, Körmenrlvt sérteni nem akarta, sőt Körmendynek szolgála­tot telt a cikk. A Felsővárosi Iparoskör ülésén Takács Béla beszédében azzal vádolta az el­lenzéki blokkot, hogy Körmendyről azt híresz­teli, mintha mulatozását a testület egyik alkal­mazoHtja szokta fizetni. Ax ellenzék magára­nézve sértőnek találta azt, mintha ők ilyen ala­csonyrendü eszközökkel dolgoznának és mint­!ia munkásságuk Körmendy szamelye elleni harcban merülne ki. Takács Béla, aki Körmen­dy embere volt, ezzel a kijelentésével kompro­mittálnj akarta az ellenzéki megmozdulást. Ezé: :t tették közzé a nyilatkozatot és abban mást nem írtak, minthogy "ezek az állitások nem fe­lelnek meg a valóságnak. Górnom elnök békülésre szólll ita feT a fe­leket. — Ugy látom — mondatta az elnök —, hoev jogi és erkölcsi szempontból is előnyösebb, ha békésen megegyeznek. Körmendy Mátyás nem voít jelen a tárgyalá­son, képviselőjének pedig nem volt felhatal­mazása a békés elintézésre. A bíróság a tár­gyalást elnapolta, hogy a feleknek alkalmat ad­jon a békülésre. Borzalmas családi dráma Budapest, február 16. Hausler Gusztáv hang­szerkészítő, aki különváltan élt feleségétől, Pest­szenterzsébeten ma reggel betörte felesége la­kásának uccai ablakát és behatolt a lakásba. Az asszony sikoltozva menekült az udvarra és mire a házbeliek a lakásba behatoltak, az őr­jöngő ember konyhakéssel megölte három és féléves kisleányát, majd önmagát szúrta mell­be. Életveszélyes állapotban szállították a kór­házba. 9 Jt Dnironloa Mr KS8CIO sarok üzletheivisáq á> TI»»» hí j cm kBrot ORBmer félő flUrerttj­let hely!«é|?e) mAJua M l-re. URranott • • *gT nagyobb egy kiiebb aronnalra kiadd ^—8——W^IMW^^W Érdeklődni Ti»7a Lajo« kBrut 54. El «a Magry»r Által inon Biztosit« T&rsuAgn&l. 184

Next

/
Thumbnails
Contents