Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-16 / 38. szám

II. Jftfe Bálakra, estélyekrecsah gFb «•¡ff» PoIIák Testvéreknél nélkül igen nagy mennyiségű törkölyt ittak meg. Az egyik halott gyomrában a boncoló orvos egy teljes liter törkölyt talált. Megállapítást nyert, hogy a legtöbb áldozat szegény, nincsetlen ember volt, akik rosszul voltak táplálva és így legyengült szervezetük elvesztette ellenállóirépességét. A maradék törkölyt szerdán reggel felküldték az országos bírósági vegyvizsgáló intézetbe vegyelemzés végett és lefoglalták Németh Ferenc szeszfőzdéjének berendezését is. Értesülésünk szerint az ügyészség Németh Ferenc ellen semmiféle eljárást folyamatba nem tesz. A szeszfőzőt az eddigiek szerint gondatlanság nem terheli. A vizsgálatot tovább folytatják. Szerdán délután 3 órakor temették e! a közkórház halottas házából a szesztragédia négy áldozatát A gyászszertartást Varga Ferenc káplán végezte. A temetésen igen sokan jelentek meg Sándorfalváról. Eljöttek az áldozatok családtagjai, akik sírva állották körül a koporsókat. A beszentelés után a koporsókat gyászkocsira tették és a belvárosi temetőbe szállították, ahol a szegényrészben helyezték őket nyugalomra. Ismeretlen nő holttestéi fogták ki a Marosból (.x Délmagrjarország munkatársától.) Az apátfalvai csendőrség tegjnap este a Marosból egy női holttestet húzott ki. A holttesten alig volt ruházat és annyira oszlásnak indnlt, hogy arcvonásai sem voltak kivehetők. A községi orvos megállapítása szerint a nő 25—30 év körüli és körülbelül 3—4 hét óta lehetett a vízben. A csendőrség megkereste a marosmenti községeket, falvakat, de sehol sem tudnak felvilágosítást adni a halott személyére vonatkozólag. Az utóbbi hónapokban egyik községből, vagy faluból sem tünt el senki, akinek személy leírása ráillene a Marosból kifogott nőt holttestre. Valószínűleg a holttest a megszállott területről kerülhetett Apátfalvára. Az orvosi vizsgálat során a holttesten külerőszak nyomait nem fedeztek fel, valószínűnek látszik, hogy az ismeretlen nő öngyilkosságot követett el. A nyomozás folyik. A kisgyermek lugköves szerencsétlenségéért elítélték az anyát (A Délmagyarország munkatársától.) Arorlt év juliusában az egyik zákányi tanyán súlyos szerencsétlenség történt. Lázár István 19 hónapos kisfiú egy csészéből marólúgot ivott és súlyos sérüléseket szenvedett. Gondatlanságból okozott súlyos t estisért és címén az ügyészség a kisfiú édesanyját és nagyanyját a vádlottak padjára ültette tekintettel arra, hogy egy szobában laktak, közös háztartást vezettek, együtt használták a lugkőoldatot és mert nem sikerült megállapítani, hogy a lúgos csészét melyikük tette oly alacsonyra, hogy a kisfia elérhette azt Az ügyet szerdám tárgyalta a törvényszék Víírf-tamácsa. A bíróság a kisfiú édesanyját ítélte el 20 pengő pénzbüntetésre, a naggamjját felmentette. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogyha az édesanyja is a lakásban tartózkodott a szerencsétlenség idején, aklaor ő felelős a gvenmekért MHHMHUMtmrc: • I—I !•—ill w— [hfjHffiiwo farosra! | • | Hv* a Bodenl-tó mellett MérnSklSkoIa gépgyártás é» elektrotechnika» repülőgépkésiHés és aotomobflépHéa résiéreProsn<»tl»s ' M 3 H törvényszék elutasította Szekeres Lajos keresetét a szegedi egységespárti fan ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámolt a Délmagyarország arról a perről, amelyet Szekeres Lajos, a „Szegedi Napló" volt gépmestere és igazgatósági tagja indított 12 ezer pengő erejéig a vállalat igazgatósági tagjai ellen. Keresetében Szekeres különféle váddal illette az igazgatóságot. Keresete szerint hamis mérlegek készültek, hibás vezetés uralkodott és mindezek következtében 12 ezer pengő értékű részvénye elértéktelenedett. A bíróság terjedelmes bizonyítást folytatott le az ügyben és dr. László Adolf táblabíró szerdán hirdetett ítéletet a pörben. A bíróság elutasította Szekeres La jost keresetével és kötelezte 720 pengő perköltség megfizetésére. A törvényszék ítéletében kimondotta, hogy a keresetben foglalt tényállndékok nem felelnek meg a valósásnak, a vállalatnál szabálytalanság nem történt. A biróság ezt Valihora István tanúvallomásából állapította meg. Valihora volt ugyanis az, aki az igazgatóság megbízásából annakidején a vállalat ügyvezetését megvizsgálta. Megállapította a bíróság azt is, hogy Szekeres Lajos mindenben benne volt minflzorjyalmag, polprárit vérrzett leányokat előnyomdába alkalmaz és hsmzonoket munkára felvesz Muskátli Kézimunkaipar Kölcsey ucca 5. — Jelentkezés délelőtt, — (Gyakorlott leányokat szűkség esetén laposhimzéshoz betanít.) sí: denről tudott és ha még lett volna is szabálytalanság. azt ő is elkövette volna, mert Szekeres a vállalat vezetésében ténylegesen résztvett. Ha tehát lett volna szabálytalanság Szekeres akkor sem követelhetne semmit sem a felpereseken. A biróság a keresetet mint alaptalant utasította et. Homokkartel után: lopási feljelentés A megvádolt homok szállítókat felmentették (A Délmagyarország munkatársától.) Körülbelül két esztendővel ezelőtt — mint ismeretes — kartelszerü megállapodás jött létre. A megerryezés szerint a homokosok érdekeik védelmére elhatározták, hogy homokot csakis az egyesülés adhat el. Az egyesülés később megszűnt, mert hárman kiléptek belőle és tovább a saját szakállukra dolgoztak. Nemrégiben az egyesülés egyik tagja. Juhász Géza lopás miatt feljelentést tett két kilépett tag ellen a járásbíróságon. A feljelentés előadta, hogy a két volt tag: Takács István és özv. Molnár ístvánmé homokaátanyait az egyesülés bérli, ők mégis onnam szállítanak homokolt. Szerdán Ítélkezett az ügyben a szegedi járásbíróságon dr. Gaál István járáshiró. A feljelentő vállalkozó nem tudta igazolni a vádat. Dr. Adler Dezső védő felmentést kért A biróság mind a két vádloltait bűncselekmény hiányában felmentette az ellenfdc emelt vád alól. Kassák Lajos: Munkanélküliek A háboruntáni irodalom erősen tendenciózus. Az iróli saétcsoportosniltak s különböző jelszavaik lobogói alatt hadakoztak az elérhetetlen békességért Voltak jobboldaliak és baloldaliak, keresztényszocialisták és kommunisták, mindegyik csoport kitermelte a maga ideológiáját s a végső és nidikális megoldás érdekében ádáz harcot folytattak egymás ellen. A művészi érték háttérbe szorult s az alkotás esztétikai megítélésénél iis az volt a döntő, hogy az illető iró melyik világnézet szószólója. A baloldali Írónak az volt a kötelessége, hogy merészen szembeforduljon a mai társadalmi berendezkedéssel 9 hogy egyetlen alkalmat se mulasszon el, mely nyilvánvalóvá teszi a kapitalizmus alkonyát Ezek az írók természetszerűleg hivatkoztak arra az egyre erősödő osztályra, mely leginkább érezte a tőke nyomását s világnézetük dindalát összekovácsolták a proletárság előretörésével. Ezek az irók különböző elgondolások alapján hittek egy uj emberi szintézisben, univerzálizmushan, k ollektivizmusban s igyekezték alv ban a társadalmi rétegben gyökeret verni, mely soha nem élvezhette az individnalizmns előnyeit s igy sem osztály-, sem egyéni tradíciók nem tették elfogulttá a polgári mult vívmányai iránt. Ez a csoport proletár-ideálokat teremtett, harcolt egy szociális embertípusért, ujszabásu házakat konstruált, fölbontotta a színpadot, összeszabdalta az irodalmi sablonokat; egyszóval tartalmilag és Formailag vállalta a forradalmat. Amilyen gyorsan kibomlott azonban az ideológia s amilyen határozottan kiaJakult a program, olyan válságba zuhant maga a művészi kifejezés. A háború utáni néhány esztendő a kísérletezéseik legnagyszerűbb s leghisztérikuisabb kora. Zseni és általentum állt a formabontás szolgálatába. Minden valamire való iró érezte, hogy a mult cszközei nem elegendők uj szimbólumok és világérzések megszólaltatására. Az irodalmat de egyáltalán a művészet egész területét, elárasztották a pokoli ós groteszk ötletek. Betű versek és számversek jöttek forgalomba s az újításba belemámorosodott művészek lázasan és hitesen hirdettek hadat a logika utolsó pillérei ellem is. A nagy kollektív felbuzdulásnak tehát az lett az eredménye, hogy a szociális táborra aspiráló irók tolvajnyelvet találtak ki, egyéni képekkel és frázisokkal, melyek éppen a nagytömegek előtt bizonyultak gyökérteleneknek. Ennek a harcnak volt zseniális vezére és művésze: Kassák Lajos. Becsületes volt és mindent végigpróbált, nagy koncepciók igazgatták leganarehikusabb elképzeléseit is, minden, ami megvalósult benne, lelkiismereti és becsületbeli kérdést jelentett számára. Kassák sosem volt felelőtlen, még dadaista korában sem, ő kísérletezett próbált, keresett s egyáltalán nem véletlen, hogy „nagy tornái" után ő volt az első is, aki megpillantotta a kivezető utat Kassák regényei ma már a magyar irodalom legértékesebb alkotásai közé tartozik. Forradalmi kísérletezéseiből friss, erőteljes nyelvet hozott miagával, leegyszerűsödött, kiforrt, kialakult s ma már kész művészi fölszereléssel viv meg ugyanazért az ideológiáért, amit már akkor is, nagy válságai idején vállalt magára. , Kassák szocialista s nj regényé» is világinézete szolgálatába állítja. Mélységek fakadnak föl benne, az emberiség Iegkatasztrófálisabb kora, a munkanélküliség kora s harcosan, bátran, kétségbeesve keres orvoslást a halálraítélt proletártömegek számára. Két dolgozó embert emel ki a gyárakból, hogy lélekromboló, mechanikus munkájuknál is tragikusabbá festhesse a céltalan ődöngés martíromságát. A munkanélküli elveszti a hitét még a saját előnyéért küzdő világnézetben is, a munkanélküli nem szerethet nem gyűlölhet, nincs semmije, kilökött tagja a társadalomnak, nincs célja és rendeltetése, egyetlen megoldás van csak a számára s ez a: halál Kassák könyvét lehetetlen közömbös magatartással végigolvasni. Képei gyujtóak, érvei nueggvőzőek s szinte az a sötétség i* természetszerűvé válik, mely a munka válságát ilyen kilátástalanná teszi. Kassák nem proponál semmit a nyomor megváltoztatására, de minden sorából kizeng egy remélt wj társadalmi rend közeledésének indulója. Kétségtelen, hogy a regény alakjai néha nagyon is mintaszerűek, mintaproletárok s a tnlságos céltudatosság itt-ott áttöri a tisztult művészet kereteit. A szimultán effektusok gyakori alkalmazása néha nagyon is kirajzolja az iró szándékát; de van-e jogosultabb tendencia, mint a Kassáké? Nyomorgó milliók megmentéséért folytatott művészi háború nem szentesiti-e az eszközöket? S talán tényleg elérkeztünk ahhoz a korhoz,amikora társadalmi viaskodások elvonják figyelmünket egy pillanatra a hajdani szépség-ideáloktól s amikor a kisebb esztétikai defektust meg tudjuk bocsájtani a nagyobb erkölcsi igazságért Berezeli A. Károly.